Kártevők, kórok, kihívások: ilyen volt a 2025-ös növényvédelmi év

Hirtelen váltott az időjárás tavasszal

A száraz január és február után két hűvös és csapadékos hónap következett. S.O.S. védekezni kellett a virágfertőző monília ellen, a díszfák kórokozói majd a tafrina ellen is. Mindezek mellett az éjszakai fagyokkal is küzdhettünk. A nedvességet kedvelő varasodás sem maradt el.

 A nedves, változékony időjárás pedig kedvez a tafrina fertőzésének

Fotó: Zsigó György növényorvos

Megállapítható, hogy a kórokozó gombák az idén sem tűntek el, csak a megfelelő időjárásra és a fertőzésre alkalmas zöld növényi részekre, levelekre vártak és máris indították a fertőzést.

A nedves leveleken a csonthéjasok levéllikasztó gombájának (a sztigminának) a tünetei és a csigák is megjelentek. A felhívásokat megtalálják itt.

Forró, száraz, aszályos nyár

A forró és száraz nyári-nyárvégi hónapokban az ország legtöbb megyéjében nem kellett küzdeni a kórokozó gombákkal, baktériumokkal. A melegkedvelő lisztharmatok még tartották magukat, de nem alakult ki járvány a lisztharmatfajoktól a kertekben.

A szőlőben továbbra is a lisztharmat elleni védekezésre épült a növényvédelmi tevekénység. A nyugati országrészekben viszont a peronoszpóra is gondot okozott, de a fitoftóra és varasodás ellen is védekezni kellett. Kettészakadt az ország, már nem lehet mindenkire alkalmazható előrejelzéseket, felhívásokat írni.

A kártevőket viszont az idén sem viselte meg a kánikula. Az országos előrejelző hálózatunk csapdáiban már április elején megjelentek a poloskaszagú szilvadarázs imágói majd folyamatosan számolgathattuk a legyeket a sárgalapokon és a molyokat a feromoncsapdákban.

Egy gyors kis összeadást végeztem a táblázatban. Győrben 2024-ben 51 db, míg 2025-ben 706 db, Budakalászon viszont épp fordítva: 2024-ben 371 db míg 2025-ben 198 db volt a fogás a nyugati dióburok-fúrólégyből. Jól mutatja ez a két szám azt is, hogy a „fertőzési nyomás” nagyságában milyen eltérés lehet az évek és a helyszínek között is.

Érdemes lenne más csapdázott kártevőkkel is folytatni az összehasonlítást.

A szövedékük védelmében szaporodó takácsatkák pedig kifejezetten jól érezték magukat a kánikulában is, néhol súlyos károkat okoztak. Az atkák ellen, jövő tavasszal a kénes-olajos lemosással indítsuk az évet.

A gyapottok bagolylepke az idén is „lyuggatta” a zöldségeinket és a burgonyabogár is megérkezett. Termékeny szakmai vita alakult ki a lakásokat, lépcsőházakat tömegesen ellepő gamma bagolylepkével kapcsolatban. A jól ismert „régi” károsítók is okozhatnak meglepetést. Az idei és az előző évek is azt mutatják, hogy már a Nap káros sugarai ellen is védekeznünk kell, pl. a gyümölcsök sem tárolhatóak a perzselésük miatt.

Hűvösebb, nedvesebb ősz

A hűvös, kicsit talán nedvesebb őszön újra beindultak a lisztharmatok és szürkepenész is megmutatta magát.

Most a szüretek után, november végén már elmondható, hogy a kései feléledésükkel már nem okoztak gondot. A jövő évi termés és a fagyállóság kialakítása miatt a lombhullásig tartó tápanyagutánpótlás, lombtrágyázás gyakorlatát is el kell fogadniuk a házikerteseknek. Az idei nyáron is küzdöttünk a vadakkal. A vadászok és gazdák vitája sem oldódott meg, nem lettek kevesebben (mármint a vadak :-). Ahol nincs kerítés, ott télen is védekezni kell ellenük.

Továbbra is figyelni kell a növényvédő szerek engedélymódosításaira. Valószínűleg továbbra is számítanunk kell a kivonásokra. Pl. kiesett néhány fontos felszívódó gombaölőnk és a közkedvelt Mospilan 20 SG engedélyét is megváltoztatták (20. felhívás melléklete). Részben ezért is kerestem mindegyek írásomban az egyéb védekezési lehetőségeket pl. az egyszerű anyagok körében.

Az idei év mindent felülíró növényvédelmi feladata, a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazmaterjedésének a megállítása lett.

Több, a házikertesek számára is hasznos cikk linkjét is elküldtem illetve a 24. felhívás csak a kórokozóról illetve a terjesztőjéről, az amerikai szőlőkabócáról szólt. (Egy mondatot kijavítok ebben a felhívásban. Helyesen: „ – A fitoplazmának még gazdanövénye az éger, az iszalag és a bálványfa.” Köszönöm Dancsházy Zsuzsa kolléganőm visszajelzését.)

Jó hírt az évértékelés végére! Hazánkban is megtalálták az ázsiai márványospoloska parazitáját, a szamurájdarázst. Remélem, hogy kibírja a teleinket és fel tud szaporodni!

agrotrend.hu / Növényvédőszer