Fordulóponton a magyar agrárium

A harmadik aszályos év után végleg fordulóponthoz érkezett a mezőgazdaság, ami miatt ki kell jelenteni, hogy mind az agro technológiában, mind pedig a vízgazdálkodásban változtatásra van szükség. A kettő szorosan összefügg, hiszen egymás nélkül ezek nem léteznek. Az előbbinél például el kell hagyni a forgatásos talajművelést, ami a vízmegtartást alapvetően befolyásolja. Amikor ugyanis vízgazdálkodásról beszélünk, akkor a vízmegtartás sokkal fontosabb és nem az öntözésen múlik minden. Erre hívja fel a figyelmet Szigli Zoltán, az Isztiméri Bakony Kft. ügyvezető igazgatója, aki a MAGOSZ Fejér megyei alelnöke és a NAK vízgazdálkodási szakértője is.

Forrás: Növényvédőszer.hu

A szakember szerint az agráriumot sújtó nehézségeket tekintve elmondható, hogy ez „hivatalosan” a harmadik aszályos évünk, de valójában már a háborús helyzet előtt is nehéz időszakot éltünk át mind az aszályt, mind pedig az időjárási szélsőségeket tekintve. Hozzátette: „bár az öntözéssel lehet ugyan a termőterületeket növelni, de az ország nagy része nem rendelkezik ilyen háttérrel, ezért kell a vízmegtartásra törekedni. Ez pedig a talaj állapotával függ össze. Az aszályos időszak a talajaink állapotát egyértelműen rossz irányba befolyásolta”.

-Hiába van öntözés, ha nem jó a talajgazdálkodás, s ezzel elfolyik a víz, ezért a vízmegtartáshoz csatornákra, tavakra, szikkasztókra és vízgyűjtőkre van szükség. Ez már nem csak az Alföld problémája: Lengyelországban és Németországban eddig a kukorica elenyésző hányadát képviselte az összes termőterületeknek, most viszont mindkét országban kukoricát termesztenek nagy területen, mert a klimatikus viszonyok megfelelőek, nálunk viszont szorul ki. Eddig az Alföld, utána a Mezőföld, most pedig az északi és nyugati országrészek jönnek -összegezte Szigli Zoltán.

Az Isztiméri Bakony Kft. első embere a Bakony lábánál gazdálkodik, viszont a Kisalföldön is érzékelik a problémákat a termelők. Ezért felmerül a lengyel térnyerést látva a kérdés, hogy mennyire kerülhető ki a kukorica, amelynek mindig volt és van piaca, vagyis az alternatív növények – szója, köles, cirok – hozhatnak-e megoldást?

-Gazda a földjét nem hagyja bevetetlenül, ezért nekik nagy felelősségük van a termesztésben. Saját példánkról hadd mondjam el, hogy a jövő évi vetéstervben csökkentettük a kukorica területét, ezért előtérbe kerül a búza és az árpa, emellett ki lehet próbálni alternatív növényeket, de azok nem tőzsdei növények, amelyeknek meghatározott áraik vannak és az alapján kereskednek velük. A réteg növényekkel – például a szójával – a nyugati határ mentén foglalkoznak intenzívebben. Mi is megpróbáljuk a szóját és megnézzük az eredményt, de ez több éves folyamat, mire kiderül, hogy egy adott termőterületen mi a megfelelő és az időjárás is nagyban befolyásol mindent. Például csak a jövő évi termés nem ad egy releváns képest a szójáról. Magyarországon egyébként a 100 ezer hektár szója termesztése nagy előrelépésnek számít -mondta a szakember.

Az egész országra igaz, hogy kötelező a kísérletezés, a közös gondolkodás és a tudatos jövőtervezés, hiszen már nem az a kérdés: van-e aszály, hanem hogy mekkora? Ehhez kell megtalálni a vetésszerkezetet. Korai vetés, korai aratás? Erre sem adható válasz általánosságban Szigli Zoltán szerint, ezért minden ilyen döntés helyspecifikus és nem mindegy, hogy alföldi, vagy kisalföldi vetésterületről beszélünk. Az a lényeg, hogy induljon el a változás.

A MAGOSZ megyei alelnökeként a pályázatokról azt mondja, hogy előremutató változások történtek, melyek felgyorsították a folyamatokat. Célzott pályázatok vannak és talán búcsút inthetünk annak az időszaknak, amikor mindenki csúcskategóriás traktort akart vásárolni és a legkisebb gazdaságban is kombájn állt feleslegesen. Ekkora pályázati dömpingnél természetesek a csúszások, de most van az az időszak, amikor egymásra talált a szakma és a fenntartói oldal.

A NAK vízgazdálkodási szakértőjeként azt emelte ki, hogy senki nem gondolta volna: ennyire kritikus a helyzet , ezért ki kell alakítani azokat a felületeket, ahol vizet tudunk megtartani. A tárcaközi szervezeteknek köszönhetően felgyorsultak az események.

Szigli Zoltánt a VOSZ megyei elnök-helyettesének választották nemrégiben. Cégein keresztül foglalkozik hulladékgazdálkodással, környezetvédelemmel és mezőgazdasággal. A VOSZ-on belül is ezek lettek a feladatkörei és szeretné a megye vállalkozóit összehozni és egy egységes álláspontot kialakítani a legfontosabb területeken.

agrotrend.hu / Növényvédőszer.hu