Fordulópont előtt a magyar agrárium

A magyar agrárium fordulóponthoz érkezett. A klímaváltozás, a digitalizáció, a generációváltás, valamint az uniós támogatások jövője mind olyan kérdések, amelyek alapjaiban formálják át az ágazat működését és lehetőségeit. De vajon hogyan tudnak alkalmazkodni a gazdák ezekhez a kihívásokhoz? Milyen eszközök és támogatások állnak a rendelkezésükre? És mi kell ahhoz, hogy a fiatalok is fantáziát lássanak az agráriumban? Ezekre a kérdésekre egy olyan szakember válaszol, aki egyszerre mozog otthonosan a mezőgazdaság világában, a pályázati rendszer útvesztőiben és a fiatal gazdák mentorálásában is. Szigeti Tamás agrárszakértő, pályázatíró átfogó képet ad a magyar agrárium jelenéről és jövőjéről, a földeken szerzett tapasztalatoktól a pályázati rendszeren át egészen a fiatalokat célzó ösztöndíjprogramig.

Király Tamás: Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat a mikrofonnál, Király Tamás, ez pedig a Civil Hang, a Magyar Civil Háló és az Ultrahang közös műsora. A stúdióban pedig nagy örömmel köszöntöm Szigeti Tamás agrármérnököt. Szervusz, köszönjük, hogy
elfogadtad a meghívásukat.

Szigeti Tamás: Én köszönöm a meghívást, köszönöm, hogy itt lehetek.

Király Tamás: Először az életrajzodat ismertetném, mert sok érdekes dologról fogunk ma beszélgetni és hogy miért is ülsz itt, azt nagyon jól tudja behatárolni az, hogy mi is a te rövid életrajzod. 1988-ban született Szigeti Tamás Kalocsán gazdálkodó család gyermekeként, édesapja ma is aktív agrárgazdálkodó, vállalkozásuk a Szigeti Farm közel 600 hektár földet művel Kalocsa térségében, továbbá 500 szarvasmarhát is birtokolnak. Van 500 szarvasmarhátok?

Szigeti Tamás: Így van, igen, igen, igen.

Király Tamás:  A gödöllői Szent István Egyetemen szerezte diplomáit, valamint számos kurzus keretében szerzett versenyképes piaci ismereteket. Környezetgazdálkodási agrármérnök, agrárközgazdász, aki pályázatíró oklevéllel is rendelkezik és e területen tevékenykedik. Többek között névjegyzéki agrárszaktanácsadó és a Magyar Nemzeti Vidéki
Hálózat vármegyei szakértője is. Szigeti Tamás rangos agrárrendezvények szervezője, aki a mezőgazdasággal kapcsolatos témákban rendszeresen nyilatkozik és publikál. Korábban Az Év Agrárembere Díj döntőse is volt Fiatal Gazda kategóriában, a Magyar Civil Háló alelnöke. Ha jól értem, akkor inkább irodai munka, mint kint a földeken. Amikor ez így döntési helyzet elé állított, akkor miért a pályázatírás részét választottad elsősorban?

Szigeti Tamás: Azt gondolom, hogy ez állt hozzám, illetve a csapatomhoz is közel. Most már azért csapatról is tudunk beszélni, egyedül, azért nehéz lenne ekkora munkát elvégezni. Előtte én is végigjártam a ranglétrát a családi gazdaságon belül. Nyári szünetekben segítettem a családi gazdálkodás, illetve az édesapámnak a munkáját. De minél idősödtem, ráláttam az agrárpolitikára, a támogatási rendszerre, illetve ezt is tanultam, ahogy említetted, Gödöllőn. Azt éreztem, hogy ez sokkal közelebb áll hozzám. illetve szeretek másokon is segíteni és több mint tíz éve van már egy agrártanácsadó, pályázatíró tanácsadó cégünk, ahol több száz gazdálkodónak segítünk a délalföldön.

Király Tamás:  Mindjárt bele is vágunk abba, hogy például milyen pályázati lehetőségek állnak rendelkezésre, de még egy személyes kérdést engedj meg, hogy valaki beleszületik a gazdálkodó családba. Az nyilván egy életforma. Te ezt egy jó emlékként éled meg. mert közben meg tudom, hogy rengeteg munka van ilyenkor, szóval te, hogy élted ezt meg fiatalként, gyerekként?

Szigeti Tamás:  Igen, fiatalabb voltam, vagy fiatalabb koromban nem volt annyira első szerelem a mezőgazdaság, ez az őszinte véleményem. Édesapám megmondta annak idején, hogy fiam, te Gödöllőre mész, így jöttem Gödöllőre az Agrár Egyetemre és ott szerettem meg ezt a szakmát, illetve a szakmának ezt a részét és most már nem az a kérdés, hogy tovább viszem-e édesapám által, illetve a család több tagja által felépített gazdaságot, hanem az a kérdés, hogy hogyan visszük tovább és már a családnak több tagja szerepet vállal ebben a különböző területen, elég diverzifikáltak vagyunk. egyébként, ha gondolod, hogy erről is beszelhetünk, mert nagyon sok mindent rá lehet húzni a mezőgazdaságra, tehát nem egy konkrét szakma, nem több testvérszakma, vagy testvérfoglalkozás az, amit már művelünk Kalocsa határában, úgyhogy én ebbe találtam meg a számításomat, és mint mondtam, tényleg sok gazdálkodónak tudunk segíteni és egymásnak is tanácsot adni, tapasztalatot cserélni.

Király Tamás:  Ugye nagyjából egyidősek vagyunk, és ugye vannak a nagyszüleink, akik a háború utáni nemzedék, aztán a szüleink, akik az utánuk jövő és itt vagyunk mi egy digitális forradalomnak a kellős közepén. Nyilván sok generációváltás láttál itt az agrárszektorban. Szerinted mikor tud jól működni a generációváltás?

Szigeti Tamás:   Nem egy egyszerű kérdés. Ugye, amit említettél te is, akik a rendszerváltás után kezdtek el gazdálkodni, azok ugye már kiöregedő félben vannak, vagy 60-as éveik felett vannak, egyébként van is egy olyan adat, hogy minden harmadik gazdálkodó már nyugdíjas korú Magyarországon, illetve még egy adat, hogy a 40 év alatti gazdálkodók aránya 10 százalék. Tehát egész Európában jellemző ez, de Magyarországon még inkább és ezzel a kérdéssel foglalkozni kell.

Király Tamás: Mert hogy kihalhat a szakma, vagy elfogyhat?

Szigeti Tamás:   Erősen igen, illetve folyamatosan csökken azok szakma, akik a mezőgazdasággal foglalkoznak. Most nagyságrendileg ilyen 195 ezeren foglalkoznak agrárgazdasággal, mezőgazdálkodással, úgyhogy ezzel mindenképpen foglalkozni kell. Nyilván az élelemről, az élelmiszer biztonságról beszélünk, és meg kell teremteni, és a kormány erre nyitott volt az Agrárminisztérium tevékenysége támogatása által, hogy ezt a folyamatot gördülékenyét tegye.

Király Tamás: Akkor menjünk bele ebbe egy kicsit részletesen. Mennyire népszerű ma egyáltalán az agrárpálya? Ugye ez a 10% azért elég rémisztő adat, hogy a fiatalok közül ennyien vannak ott a pályán.

Szigeti Tamás:   Azt gondolom, hogy most voltunk már mélyponton, most talán újabban felívelő pályán vagyunk. Ugye megtörtént az egyetemeknek a koncentrációja, összeadása, ugye a MATE gödöllői központtal. Azt gondolom, hogy ők is belátták, hogy az elméleti tudás mellett a gyakorlati tudást is tanítani kell, meg kell mutatni és egyre inkább e felé tolódik el az oktatás, amit én nagyon üdvözlök, illetve pozitívnak tartok. Talán van egy újabban felívelő része és amit te is említettél, a digitalizáció, a modernizáció is ezt elősegíti, hogy mindenki, akár egy informatikus is meg tudja találni, vagy egy videókészítő, meg tudja találni a mezőgazdálkodásba a saját számítását és így tudjuk közelebb hozni a mostani modern korosztályhoz vagy a fiatalokhoz.

Király Tamás: Ugye, amikor mezőgazdaságra gondol az ember és ez inkább mondjuk egy ilyen tíz évvel ezelőtti tapasztalatom, akkor ilyen nagyon elavult technológia, most meg azért azt latjuk, hogy elméletben legalábbis drónok vannak, meg mesterséges intelligencia alapú különböző rendszerek vannak, nyilván ehhez érthez. Mennyire valósul meg ez a gyakorlatban? Tehát még  mindig a régi ekés módszer van, én ezt most nagyon leegyszerűsítve mondom, mert nem értek hozzá, vagy tényleg tömegek kezdték el alkalmazni az új technológiákat?

Szigeti Tamás:   Nagyon összetett a kérdés. Még harcol egymással a két világ. Tehát aki fölnőtt a mezőgazdaságban, most édesapámra gondolok, vagy a legtöbb gazdálkodó partnerünkre, ügyfelünkre, annak megmondani, hogy most ne szántsál, mert most itt tartunk a klímaváltozás okozta hatások miatt, nagyon nehéz kvázi betörni őket, viszont azt szoktam mondani, hogy a régi generációnak a tudására megalapozva kell a modern technológiát behozni, nem egyszerű, illetve népszerűsíteni kell az agrárszakmát, hogy minél többen tudjanak ebbe dolgozni, illetve megtalálni a boldogságukat és ezert nagyon jó például a kezdeményezések, vagy a Civil Hang, illetve a Magyar Civil Hálónak az együttműködése, hogy ezt próbáljuk népszerűsíteni ilyen körülmények közt is.

Király Tamás:  Egyébként ha már generációváltás, ugye most itt vagyunk a Magyar Civil Haló és az Ultrahang közös műsorában, hogyha jól tudom, akkor a Magyar Civil Háló is próbálja segíteni a fiatalokat.

Szigeti Tamás:   Igen, mi kitálaltunk Petneházi Dávid vezetésével egy ösztöndíj programot, amit tavalyi évben, év végén hirdettünk meg először az agrár részét, mert a Dávidéknak egyébként is volt egy tehetséggondozó programjuk, amit már évek óta csinálnak, de agrár területen ez az első volt a tavalyi évben, és ezt folytatni fogjuk. ösztöndíj programot, ösztöndíj pályázatot hirdettünk meg a fiataloknak, elsősorban középiskolásoknak és kezdő egyetemistáknak, akik valamilyen agrárterületen folytatják a tanulmányaikat és ez nem csak egy pénzbeli segítség, egy egyszeri támogatás, hanem különböző programokon, kulturális, hagyományőrző, ismeretterjesztő programokon tudnak részt venni, és igyekszünk későbbiekben is segíteni. Tehát az életútjukat utánkövetjük, és mindenben támogatjuk őket.

Király Tamás: Menjünk bele a vidékfejlesztési pályázatoknak a kérdésébe, ugye neked ez a fő szakterületed, pályázatokat írsz. Én, aki teljesen kívülálló vagyok ebben a témában, azt mindig látom, hogy a gazdáknak gyakorlatilag az életükhöz elengedhetetlen az, hogy pályázatok legyenek, támogatások legyenek. Milyen lehetőségei vannak most a szektornak, és hogyan érdemes egyáltalán nekiállni, tehát mondjuk valaki néz minket, aki vagy ezen a területen dolgozik, vagy ezzel a területtel szeretne foglalkozni, akkor hol tud információt kapni, és mennyire vannak lehetőségek pályázatokra, mert sokszor a pályázatról az jut eszünkbe, hogy na ez az a terület, amiből mi mindig kimaradunk.

Szigeti Tamás: Igen. Én is sokszor megkapom ezt a kérdést, hogy melyik a legjobb hozzá illő pályázat. Az elmúlt időszak a 14-től 20-ig, aztán az átmeneti időszak két éve, illetve a mostani időszak is, azt gondolom, hogy minden egyes termelő a legnagyobbtól a legkisebbig igenis meg tudja találni a hozzá legjobban illeszkedő támogatási pályázati forrást. Nagyon sok pályázati kiírás van, lehet, hogy már túl sok is, de tényleg azért, hogy mindenki a legjobban hozzáilleszkedőt találja meg. Ugye újítás volt ebben a ciklusban, hogy kiadtak egy menetrendet, amire föl lehetett készülni. Régen ez nem volt.

Király Tamás: Ez az Európai Uniónak a menetrendje, vagy a magyar kormánynak?

Szigeti Tamás: A magyar kormány, megkapja a magyar kormány a forrást, és kiírta, most egy kétéves ütemtervet, nyilván vannak benne csúszások, illetve lehetnek benne zavaró tényezők, de egy bázisnak jó, egy tervezhetőséget látunk belőle mi is, illetve a gazdálkodók is, hogy az adott hónapban melyik pályázatnak a tervezete, illetve végleges felhívása jelenik meg és mikor tudnak pályázni. Itt sokkal jobban átláthatóbb, tehát tervezhető volt az egész és ezt egy nagyon jó újításnak gondolom ebben a 24-27-es Közös Agrárpolitika ciklusban.

Király Tamás:  Egyébként tudjuk, hogy bizonyos uniós források csúsznak Magyarország esetében, az agrárforrásokkal mi a helyzet?

Szigeti Tamás: Ez egyelőre szent és sérthetetlen 2027-ig, de a 27-es követő korszakban ez most veszélyben van. Ugye nemrégiben tüntetés is volt ez ügyben, hát elég érdekes irányt vetne, hogyha az Európai Unió döntéshozóinak a javaslata kerülne végleges elfogadásra, nagyon nem lenne jó irány, erről elég markáns véleményem van, ha gondolod kifejthetjük.

Király Tamás:   Szerintem menjünk is bele részletesebben, csak egy pillanatra még a pályázatoknál maradva, hogy te melyek azok a pályázatok, amelyeket leginkább javasolsz a gazdáknak? Nyilván gondolom sokan vannak, akik most emiatt meghallgatják ezt a műsort, hogy ők kapjanak olyan információt, amiből úgy el tudnak indulni ezen az úton, meg hogy egyáltalán a pályázat útján hogyan lehet elindulni?

Szigeti Tamás: Sosem szabad túlvállalni magunkat. Én is mindig úgy tárgyalok az ügyfelekkel, hogy mint gazdálkodói oldalról is, szemüvegen keresztül is megvilágítom a helyzetet.

Király Tamás: És mivel te láttad ezt az oldalt, ezért ez sikerül is.

Szigeti Tamás: Igen, egyébként szerintem a csapatunknak ez a sikereinek a titka, hogy mindenki, aki tanácsadó, pályázatíró, vagy én, mint koordináló személy, látjuk a másik oldalt. Tehát ezért szeretnek minket egyébként szerintem, talán ez a legnagyobb erősségünk, hogy látjuk a másik oldalnak a bajait is. Nem szabad túlvállalni magunkat, illetve ami még fontos, hogy életszerűbb lett a pontozási szempontrendszer. Tehát a minisztériumnak, az iránytartóságnak sem érdeke az, hogy túlvállalt vagy nem betartható pályázatokat írjon ki, illetve túlvállalják magukat az ügyfelek, mert akkor esetleg visszaadják ezt a forrást, nem tudják megvalósítani, a gazdálkodónak is rossz, a minisztériumnak is rossz, mert újból dolgozni kell a lekötött forrással, újból ki kell írni és a dupla munka ugyanazért a pénz elköltéséért, vagy fejlesztésből való munkájáért. Úgyhogy ez egy nagyon érdekes kérdés, és ez ügyben javult a rendszer. Tehát életszerűbbek a pályázati kiírások, jobban alkalmazkodnak, és a pontozási szempontrendszer is ez irányba ment el. Tehát ez egy mindenképpen pozitív változás.

Király Tamás: Akkor menjünk talán bele a közös agrárpolitika, ugye ez a KAP, ez egy rövidítése és hogy gyakorlatilag egyrészt az Európai Bizottság Ursula von der Leyen vezetésével két évvel előrehozta a 2027 utáni közös agrárpolitika új irányelveinek a meghatározását. És ugye ebből egy kicsit azért az derül ki, hogy inkább védelemre, versenyképességre és ilyenekre költenének, mint mezőgazdaságra, illetve agrártámogatásokra. Menjünk bele ennek az ügynek a részleteibe, hogy akkor amit most mi kapnak fogunk hívni, tehát hogy a közös agrárpolitika, mi az, ami az első olvasatban úgy jónak tűnik, egyáltalán van-e olyan, ami jónak tűnik, és mi az, amivel meg komoly problémátok meg vitátok van?

Szigeti Tamás: Van olyan, ami jónak tűnik, viszont összességében nagyon nem jó az irány, tehát inkább sokkal több a negatívum, mint a pozitív oldal. Én most igyekszem elmondani mind a kettőt. Az, hogy csökkentjük az agrárbüdzsét, az agráralapok forrásait, ez nagyon nem jó irány. Tehát nem az, hogy szinten tartjuk, inflációval növeljük, vagy esetleg nagyobb mértékben megnöveljük, nem erről van szó, elvesszük az agrárforgásokat.

 Király Tamás: Tehát kevesebb pénz fog jutni az agráriumra.

Szigeti Tamás: Így van, gyakorlatilag 25 százalék az, amit el akarnak venni, az óriási összeg. Itt több ezer milliárdról beszélünk egyébként. Azt, hogy ezt elveszik, tényleg, tehát ez egyáltalán nem jó. Nő a népességünk, élelmiszerbiztonságról beszélünk. Tehát itt ezzel nem lehet szórakozni, már bocsánat a kifejezésért. A másik téma, hogy ezt milyen más célokra szeretnék fölhasználni. Az innen elvett forrásokat, esetleg egy versenytársunkat, egy szomszédos versenytársunkat akarjuk vele megsegíteni, akiről azt se tudjuk, hogy mennyien élnek ott, hol van a határa, most Ukrajnáról beszélek, igen, ez meg még inkább egyszerűen felháborító. Szóval ilyen értelemben a Magosznak, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának jogos volt a tüntetése, illetve a felháborodása.

Király Tamás:  Újra rágyát öntöttek az Erópa ház elé.

Szigeti Tamás: Igen, a ház, igen, ez egy jelképes, nyilván jelképes tüntetés volt. Ez ilyen értelemben ez egyértelműen jogos volt. Ezzel még egy gondolat, hogy az agrárforrásokat, ami mindig egy különálló alap volt, egy különálló pénztárcának szoktam én mondani, bele akarják rakni a kohéziós alapba. Tehát abba az alapba, abba a pénztárcába, amit blokkolnak, aminek a nagy részét nem kapja meg az ország. És így, hogyha az agrár büdzsét is beleraknák, az agrárpénztárcát is beleraknák ebbe a pénztárcába, óriási hiba lenne, mert a mezőgazdaság nem kapna pénzt, elvesztenék a versenyképességünket, a gazdák nem tudnának termelni, és az, ami nagyon fontos, hogy ez mellett sokan nem látják, hogy ez nem csak a gazdálkodókra van hatással, mindenki fogyaszt élelmiszert, ez mindenkire hatással lesz.

Király Tamás:  Illetve ez nemcsak egy magyar probléma, ha jól értem, hanem egy összeurópai probléma.

Szigeti Tamás: Így van.

Király Tamás:  Látom, hogy közben már az olaszok, franciák és sokan mások is tiltakoznak.

Szigeti Tamás: Pontosan, pontosan. Azt kell látni, mi tejtermeléssel foglalkozunk, tehát állattenyésztéssel is foglalkozunk.

Király Tamás:  Akkor a szarvasmarhák tejet adnak.

Szigeti Tamás: Igen, vannak húsmarháink, illetve tejhaszonmarháink is. Jelenleg még a tejhaszonmarhák tartása van előtérbe 175 forintot, 180 forintot kapunk egy kilogramm tejért. A boltban 5-600 forint. Ezt nem tudnák kitermelni, vagy nem tudnának ezek az árak maradni.

Király Tamás:  Kénytelenek lennétek mondjuk emelni. Mennyi? Van arra számítás, ha ezeket a forrásokat elvonják, mondjuk ti kevesebb EU-s támogatáshoz jutottok, akkor mennyiért kéne adni mondjuk egy liter tejet?

Szigeti Tamás: Nagyon-nagyon jó a kérdés. Mi mindig keressük Magyarország Legszebb Birtokát. A Petneházy Dávid elnök úr is benne van ebben a kezdeményezésben, a Mátrai Zoltánnak a nevéhez fűződik és mindig meg szoktam kérdezni az adott gazdaságot, hogy van-e kimutatás arra, hogy mennyi a termelésből befolyt összeg az árbevételüknek és mennyi a támogatások által. Nagyon széles skálán mozog, minél nagyobb egy gazdaság, annál kisebb a támogatásokból befolyt összeg, de nagy átlagban sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy folyamatosan emelkedik, tehát erősen támogatásfüggő az agrárium, egyébként 50-60 százalék.

Király Tamás:  De ez nem torz dolog? Tehát ez nem egy önbecsapás?

Szigeti Tamás: Önbecsapásnak is mondhatjuk, de mondhatjuk azt is, hogy piacszabályozás.

Király Tamás:  Vagy az van, hogy mivel az Európai Unióba beléptünk, egy csomó piaci lehetőségről lemondtunk, hiszen arról szól az EU, hogy beszabályozzák a piacot, ezért ez meg a kompenzáció.

Szigeti Tamás: Ez pontosan, amit mondasz, kompenzáció, ez egy jövedelempótló támogatás. És ha nem volnának tényleg drasztikusan megemelkedne az ár, mint kérdeztél, 3-400 forintot kéne kapnunk termelőknek egy kilogramm vagy egy liter tejért, de akkor a bolti ár is megugrana.

Király Tamás:  Kilencszáz forint lenne a tej?

Szigeti Tamás: Vagy kétezer forint. Mindegy, hogy most kettő-nyolcas, vagy a másfeles, nyilván minél több a zsírtartalma, annál drágább, de ez tényleg mindenkire hatással lesz. Úgyhogy ez nagyon nem volt jó irány, illetve még egy dolog, hogy nem csak a két, visszatérve az agrárbüdzsére, az agrár alapokra, az agrárforrásokat akarják berakni a kohéziós alapba, hanem aki kicsit jobban benne van a témában, tudja, hogy az agrárpénztárca is két fakkból áll. Tehát a jövedelempótló, a területalapon járó támogatások fakkja, illetve a fejlesztési, beruházási fakk és ezt is össze akarják mosni.

Király Tamás: Tehát aki már kapott területalapút, az lehet, hogy nem kaphat annyi fejlesztést?

Szigeti Tamás: Hát például. Mert ugye maximálva van az összeg, és tehát ez a következő negatív pontja ennek a reformnak, hogy nagyon drasztikusan akarnak elvonni pénzeket a nagyobb gazdaságoktól, csak kérdés, hogy mi számít nagynak. Mert amit írtak számokat, én avval nem értek egyet. Tehát az, hogy rátérjek egy pozitív részére is, az, hogy a kicsiknek és a közepeseknek, a fiatal gazdáknak több pénzt akarnak adni, ez egy jó cél. A kérdés megint a hogyan, hogy miként oldjuk ezt meg, honnan vegyünk el, hogy ők több pénzt kapjanak, és ugye ezt nevezik keppingnek és degressziónak, már nagyon alacsony mértéknél meg akarják húzni a határt, hogy a kicsiknek vagy közepesebbnek mondottaktól már el akarnak vonni. 90 hektárnál kezdődne az elvonás, amivel nem értek egyet, mert az még nem egy nagy gazdasági cég

Király Tamás: Tehát olyanok Magyarországon is tömegével vannak.

Szigeti Tamás: Így van, a gerincét ez adja. Tehát a családi gazdaságok az mondjuk 50-től 300 hektárig. És a legtöbb ebből van, és tőlük is vonnánk el. Tehát ez nem megfelelő.

Király Tamás: Te hogy látod, tud az európai agrárium nyomást helyezni az Európai Unióra, vagy az Európai Bizottságra, hogy ezt így biztos, hogy nem?

Szigeti Tamás: Hát mindenképpen kell, nyilván a V4-ek esetleges összeállása, ez egy nagy erő lenne, illetve amit mondtál, több ország is már lázadozik ez ellen, vagy felszólalt ez ellen. Ez így nagyon drasztikus és nagyon nem lesz jó, hogyha ez így elfogadásra kerül. Én bízom abban, mert ez még csak egy tervezet, hogy ez változni fog.

Király Tamás: Egyébként a területalapú támogatás az a gyakorlatban, hogy néz ki, mondom, én teljesen kívül vagyok ebből, csak tényleg érdekel, hogy az hogy néz ki, hogy egyszer csak mindenkinek csippan a bankszámláján, hogy itt a terület alapú támogatás? Vagy ez. hogy van?

Szigeti Tamás: Három részre lehet szétosztani. Az alap, terület alapon járó támogatásoknál is van már egy minimum követelmény, egy helyes mezőgazdasági gyakorlat, amit be kell tartani. Ezt hívjuk mi alaptámogatásnak. Nagyságrendileg ilyen 60-80 ezer forint közötti összeg nagyságrendileg, de mondjuk 70 ezer forint per hektárról beszélünk per év. Ezt nevezik alaptámogatásnak, vagy földalapú támogatásoknak, ez az alaptámogatás. És ezen felül, ha elindulsz egyéves, vagy most ötéves program az agrár környezetgazdálkodási célprogram, tehát minél több zöld előírást, fenntarthatósági előírást, talajvédelmi előírást betartasz, annál több pénzt kapsz. És itt egyébként visszatérve még egy másik kérdés Ukrajnához, nem akarok belemenni a politizálásba, de honnan tudjuk, hogy ők ezt betartják-e. Tehát mi minőségi élelmiszert állítunk elő, legalábbis ugye alaptermelésben, mert ugye az a baj, hogy a feldolgozás aránya, ami kevés Magyarországon, az egy külön témakör, a lengyelek ebben jobbak nálunk. A feldolgozásban, a magasabb hozzáadott értékű feldolgozott termékekben. Erre reagált is most a minisztérium, hogy ilyen pályázati forrásokat tömegével írtak ki.

Király Tamás: Ez azt jelenti, hogy mi még szépen leszüreteljük az almát, de utána már nem dolgozzuk fel ivólévé olyan hatékonyan, mint mondjuk a lengyelek?

Szigeti Tamás: Vagy learatjuk a gabonát, kivisszük Olaszországba és visszahozzuk az olasz tésztát. Csináljunk mi tésztagyárat. Tehát csak most egy példa, amit te is mondtál.

Király Tamás: Politikai szándéknak a hiánya volt eddig, vagy nem volt olyan befektető, aki ezzel akart foglalkozni? Mert ugye sokat beszélünk a Magyarország élelmiszerellátásának a kérdéséről és hogy ezeknek a feldolgozó üzemeknek a kérdése azért tudná garantálni hosszú távon Magyarországnak az élelmiszerbiztonságát.

Szigeti Tamás: Így van. Illetve a versenyképességét is. Tehát nyilván drágábban adjuk el a feldolgozott terméket, a sajtot, a tésztát, mint egy alaptejet, vagy a gabonákat.

Király Tamás: És akkor ez úgy van, hogy külföldre drágábban adjuk el, mint mondjuk itthon? Mivel rájön a szállítás ilyenkor?

Szigeti Tamás: Így van, így van, igen. Mi egy kicsivel természetesen igen, de a lengyelek ebben léptek meg előlünk egy 10-20 évvel ezelőtt, illetve az összefogásban. És az összefogás hiánya megmutatkozott nálunk. Ebben is kell előrébb lépnünk, hogy a gazdaösszefogásokat akár az öntözési közösségek lévén és már beszéltünk itt az előbb, ebbe előre tudunk lépni.

Király Tamás: Ugye a másik a fejlesztések szempontjából talán azért is érdekes, mert közben meg az Európai Uniónak van egy csomó ilyen környezetvédelmi zöld programja, abban megint egy ilyen nagy külön ideológiai vitát lehetne folytatni, hogy most ez jogos, nem jogos, de hát vannak gondolom olyan követelmények, amelyeket részben muszáj betartani, részben a versenyképesség szempontjából a szektornak is érdeke. Ha itt most elvonnak pénzeket, akkor ezeket a fejlesztéseket mennyire lehet megvalósítani?

Szigeti Tamás: Hát ugye attól függ, hogy a magyar forrás, a nemzeti forrás, mennyit tud hozzáadni. Ugye azt itt el kell mondani, hogy ebben a ciklusban is a magyar kormány ezt felismerte, mert az Európai Unióban a legnagyobb, 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosít az EU-s pénzekhez. Tehát itt ez azt hiszem, 15-20% volt az előző ciklusban, és onnan ugrott meg 80%-ra.

Király Tamás: Ha az EU-t, 100 forintot, akkor 80-at még hozzátesz az állam.

Szigeti Tamás: Így van, így van. Tehát egy 100 forintos forrásból 80 forint a nemzeti pénz, nemzeti forrásból a 20 forint jön az Európai Unióból. De ez nem így volt előtte. Tehát jóval megemelt összegekről beszélünk, 3-4-szeres az a pénz, amit ilyen módon a nemzeti forrás hozzá tud tenni.

Király Tamás: A klímaváltozás az ugye most egy nagyon hangzatos szó, és Magyarországon is azért látni azt, hogy mintha, de nyilván ezt sokkal jobban el tudod mondani, mintha megváltoztak volna az időjárási körülmények. Vagy én nem tudom, de ha én kimegyek az utcára, akkor érzem, hogy máshogy süt a nap, meg meleg van. Ugye aszályról beszélünk már nagyon sok esetben. Hogy élitek meg ti ezt az egész történetet?

Szigeti Tamás: Nagyon friss példát tudok mondani. Bele is írtam a csoportba, van egy ilyen csoport, hogy Kalocsán hallottam, illetve más településeken is van. Tegnap voltunk biciklizni a családommal, a Duna közel van hozzá, kibicikliztünk, és nem figyeltem még meg a kabócákat. Nálunk nem volt kabóca. Dalos kabócákkal van tele a Kalocsa-Dunát összekötő Meszesi út. Tehát ez egy hihetetlen, és sokkal gyorsabban jön el a klímaváltozás, illetve annak a hatása, és ehhez alkalmazkodnia kell a mezőgazdaságnak. Tehát sokkal gyorsabb, mint amit gondoltunk 10-20 évvel ezelőtt.

Király Tamás: Hogy lehet ilyenkor alkalmazkodni? Mást kell termelni, vagy más technológiával kell?

Szigeti Tamás: Mindkettő és ezekhez is nagyon fontos a forrás. Hogyha nincs forrás, akkor nem tudunk fejleszteni, illetve haladni a korral, a modern technológiával, akár a drón, technológia, vagy egyéb robotizáció, tehát ezért nagyon fontos, visszatérve még az előző témákhoz, ezeknek a forrásoknak a megléte.

Király Tamás:  Egyébként ha itt a különböző öntözési dolgokat nézzük, ugye most már évek óta azt halljuk, hogy nagyon rosszak a hírek. Egyáltalán kezdem, hogy mennyire rossz a helyzet, mert nekem van olyan hozzátartozóm, aki ilyen szállításokkal foglalkozik, és akkor ők gabonát is szállítanak, és időnként mesél ilyen egészen horror sztorikat.

Szigeti Tamás: Jelenleg Magyarországon nagyságrendileg 5 millió hektár van, ebből 130-140 ezer hektárt öntöznek. Tehát ez a 2-2,5 százalékról igyekszünk elmozdulni. Egyébként előtte 3-4 évvel ezelőtt ugye százezer alatt volt az a szám.

Király Tamás:  Többit az eső?

Szigeti Tamás: A többit az első ha van. Ugye itt nagy nemzeti programok is indultak a Duna-Tisza közti homokhátságnak a vízutánpótlásának a fejlesztésére is például, illetve különböző csatornatisztítási folyamatok, ott már ott is megint bejönnek a zöld kérdések, hogy ez mennyire fenntartható, az élővilágnak mennyire megfelelő, de ezzel a témával nagyon kiemelten kell foglalkozni. Egyébként ez el is indult az elmúlt egy évben, lemaradva, de elindult országos szinten. Az öntözésre térve, vagy a kérdésedre a válasz, folyamatosan írnak ki forrásokat, mennek is a beruházások, most ősszel is lesz egyébként szeptember-októberben erre kiírt forrás, folyamatosan leigénylik azt a keretet, amit kiírnak, de még mindig nagyon kevés az öntözött területünk. Ezért volt nagyon fontos, hogy gazdálkodói együttműködéseket említettük az előbb, hogy behozzák az öntözési közösségek rendszerét, hogy a gazdálkodók összefogjanak, megértsék, hogy nemcsak versenytársak vagyunk, hanem össze is kell fogni.

Király Tamás:  És mi az, hogy öntözési közösség, hogy többen finanszíroznak meg egy öntözőrendszert?

Szigeti Tamás: Részben. Ezt 2020-ban hoztak létre egy törvényt, 21-ben indult ez el gyakorlatban. Gyakorlatban arról van szó, hogy a gazdálkodók összefognak, akkor az üzemeltetési, fenntartási költségekre is tudnak pályázni, illetve a beruházás költségeit is támogatja ez a pályázati kiírás. Ez azt jelenti, hogyha megvesznek valamit 100 forintért, 100 forint beruházásért, ha te privátba pályázol pályázatra, akkor az 50 százalékos támogatási intenzitású. Hogyha összefogsz valakivel akkor eddig 70 volt, most lehozták 65-re. De akkor is 15 százalékponttal több támogatást tudsz igénybe venni

Király Tamás:  Tehát 100 forintért még 65 forintot kapnak.

Szigeti Tamás: Így van. Tehát magyarul 35 forintból megvan egy 100 forintos beruházás, ha összefognak.

Király Tamás:  És egyébként itt a közös lónak túrós a háta, tehát hogy sokkal nagyobb kihívást eredményez mondjuk egy közös öntözőrendszer projekt, vagy itt tényleg az van, hogy még logikus is az, hogyha valakinek egymás mellett van a földje, akkor ott ne legyen két külön. Mivel öntöznek? Drónnal? Vagy hogy van ez?

Szigeti Tamás: Nem, nem drónnal, drónnal inkább tápanyagutánpótló vagy növényvédő szeres kezeléseket alkalmaznak. Itt esőzhető öntözés van nálunk elterjedve, öntöződobbal, konzollal vagy lineárral. Ugye a linár lehet sík lineár, vagy center, ami körbe tud mozogni. Ugye ezek a legjellemzőbb öntözési módok, attól függ, hogy milyen alakú a föld, illetve mik az adottságok. De visszatérve még a kérdésednek az elejére, hogy hogyan álltak ehhez hozzá a gazdálkodók. Hát először engem is személy szerint gyakorlatilag hülyének néztek, hogy mit akarok én itt téeszesíteni, vagy összefogásról beszélni a régi idők hagyatékából. Majd most látják, hogy egy egymilliárdos beruházásnak lesz nekünk az átadónk szeptember 12-én, tehát összegészében 2021 óta, most 2025 nyaráig egy egymilliárdos beruházást hajtottunk végre, úgyhogy 38 gazda benne van. Tehát ez egy országos szinten is egy jelentős közösség a miénk, és látják, hogy együtt könnyebb.

Király Tamás:  És akkor gyakorlatilag a felét kell úgymond, vagy kevesebb, mint a felét. Kell nekik összedobniuk, a többit megkapják támogatásként, és lehet, hogy még hatékonyabb is Nyilván az üzemeltetés része is.

Szigeti Tamás: Pontosan. Pontosan. És látják a gazdálkodók, hogy hiába vagyunk versenytársak, mégis érdemes összefogni. Tehát a közös nevezőt meg tudják találni és látják, hogy így jobban tudnak alkalmazkodni a klímaváltozáshoz.

Király Tamás:  Asztály szempontjából egyébként most már benne vagyunk a nyárban, hogy látod, rosszabb a helyzet, mint tavaly, vagy van valamifajta javuló tendencia.

Szigeti Tamás: Az elmúlt öt évben ez talán a negyedik aszályos év, tehát ha ötéves időszakban vizsgáljuk meg, akkor szintén egy aszályos évről beszélünk. Mi Kalocsa és környékén egyébként az elmúlt 10 napban kaptunk 52 mili esőt, ez egy jónak minősülő, de aki 30 kilométerrel beljebb volt például a Duna-Tisza közén, vagy arra Szeged felé nem kapnak. Tehát teljesen átalakul a szerkezet, egyébként általában ott arra a Dunának a határánál szokott megállni, tehát Dunától nyugatra több esőt kapnak, Duna-Tisza köze, illetve a Tiszántúl az már jóval kevesebb, vagy egyáltalán nem kap esőt.

Király Tamás: Ez újdonság?

Szigeti Tamás: Nem újdonság, de drasztikusabb a folyamat, és felgyorsult ez a folyamat, illetve ha kapunk, akkor meg hirtelen zúdul le az eső.

Király Tamás: Az se jó?

Szigeti Tamás: Nem. Tehát ezt az 52 milit mi három nap alatt kaptuk. Úgyhogy egy nap volt 39 mili. Tehát drasztikus volt és viharral jön. Tehát az ilyen jellegű klímaváltozás is megmutatja a hatását, mert sokszor viharral jön, széllel jön és rengeteg volt például a villámkár. Volt Kalocsa mellett 3-400 hektár leégett aratás előtt.

Király Tamás: Tényleg tavaly egy csomó, meg az elmúlt években egy csomó helyen kigyulladt, a föld, meg a minden. Emiatt?

Szigeti Tamás:  Igen, emiatt is. Nyilván lehet a gép meghibásodásának oka, de lehet villám okozta kár, vagy akár öngyulladás.

Király Tamás: Nyilván a búzatáblákat is láttuk lángolni.

Szigeti Tamás:   Igen. És az is gazdálkodói összefogással tudták megállítani, hogy ne terjedjen tovább, ígyis 3-400 hektár leégett. Valakinél tarló égett le, valakinél álló búza tábla égett le, óriásiak a károk.

Király Tamás: Mennyire tervezhető előre így a klímaváltozás, meg az ebből adódó dolog, tehát ki lehet-e azt számolni, hogy eddig akkor szegedi volt nehéz, jövőre meg már Kalocsát azt kerülje el, mert itt vagy, de hogy ezt így ki tudjátok számolni, vagy ezek ilyen teljes meglepetésszerűek?

Szigeti Tamás: Most, aki klímaszkeptikus ezzel a szép szóval, azt nem értem, tehát látszik, mindenki érzi a hatását, a klímaváltozásnak, alkalmazkodni kell. És ezen szoktam mosolyogni, visszatérve a pályázatírói megvilágításra, hogy amikor kiírás van, akkor hirtelen megnő a telefonoknak a száma, hogy adjunk már be pályázatot. Hát ez nem így működik, ezt meg kell tervezni, meg kell vizsgálni, milyen öntözőrendszer jó az adott földre, ez egy hosszú távú beruházás. És egyébként, ha már itt vagyunk a hosszú távú beruházásnál, az is örömteli, hogy a kormány megteremtette azt az Agrárminisztérium kiírásai által, hogy a kiírásokkal hosszú távon gondolkodnak mind az öntözési közösségekben, mind a beruházási támogatásban. Tehát aki már pályázott, az újból be tudja adni a pályázatát, és ez nagyon-nagyon fontos hír, hogy ne csak 3-5 évben gondolkodjunk, hanem 10-20 évben öntözésfejlesztés területén.

Király Tamás: Akkor azt mondod, hogy ez már nem csak öntözésfejlesztés, hanem amúgy is, hogy érdemes nyitott szemmel, tehát ne az legyen, hogy szerezzünk valami pénzt, hanem konkrétan érdemes eltervezni, hogy mire akar az ember pályázni és akkor arra előbb-utóbb csak talál valami olyat jobb esetben, aminél sikeres tud ez lenni.

Szigeti Tamás: Pontosan.

Király Tamás: Kalocsáról jöttél, és hát elkerülhetetlen, hogy beszéljünk a hungarikumokról, mert hogy most hoztál nekem egy kalocsai gint, amit nagyon szépen köszönök, nagyon izgatottan várom és van kalocsai paprika ugye, ami szintén világhírű, viszont nagyon sokszor látom például, hogy mit tudom én, megnézem pirospaprikát és akkor rá van írva, hogy származási hely Törökország, meg Kína, meg nem tudom én, hogy látod ma a hungarikumok helyzetét, illetve kívülről nézve te hogy látod, mennyire tudatosak a magyar vásárlók, hogy mondjuk a magyar gulyásból magyar paprika menjen?

Szigeti Tamás: Nagyon-nagyon fontos kérdést boncolgatsz, vagy boncolgatunk. Ez nekem sokszor a rémálmaimban jön elő, és ez a szívügyem, hogy erről beszéljünk. Ugye egyrészt Kalocsa az egyetlen magyar település, ami kettő hungarikummal rendelkezik, a népművészetekről, illetve a kalocsai fűzőpaprikáról beszélünk. Maradjunk most a fűzőpaprikánál. 20 évvel ezelőtt 5000 hektáron volt Magyarországon fűszerpaprika, ugye ez két táj között oszlik meg Kalocsa és Szeged. Ez a két táj hazánkban Magyarországon. Most 1000 hektár paprikánk van országos szinten, hivatalos tavalyi adat alapján, tehát folyamatosan csökken.

Király Tamás: Mi az oka?

Szigeti Tamás: Napszámos, tehát az ember erőforrás hiánya, illetve az öntözésnek a magas költsége.

Király Tamás: A paprikának kell víz, azért bőven.

Szigeti Tamás: Hát bőven, nagyon sok.

Király Tamás: Mitől jó a kalocsai paprika?

Szigeti Tamás: Nyilván a talajadottságok, a klimatikus viszonyok, az időjárásnak, a napsütéses órák száma nagyon magas, tehát ez mind-mind alakította ki ezt a tényezőt, hogy a kalocsai paprika ennyire híres lett és nem szeretnénk a makói hagymának a sorsára jutni, ugye a makói hagyma gyakorlatilag megszűnt és ezért küzdünk, ezért terveztük ezt az öntözési beruházást, öntözési összefogást is, hogy ezt megállítsuk. Azért fontos ez, visszatérve arra, hogy 1000 hektár paprikánk van, ebből 600 van a kalocsai tájkörzetben, a 600 hektár kalocsai tájkörzetben lévő paprikának a fele nálunk van a mi öntözési közösségünknél, tehát gyakorlatilag mi teszünk azért, hogy magyar paprikát tudjunk a gulyáslevesbe tenni. Tehát ezek a támogatások a gazdáknál csapódnak le és így tud, ha nem is nőni a paprikának a vetésterülete, de legalább szinten tudjuk tartani, és egy kiemelkedő hungarikumot meg tudunk tartani ezáltal.

Király Tamás:  Ebbe gondoltam bele, miközben beszélsz, hogy van egy tök jó dolog, a kalocsai paprika. És akkor ezzel együtt van az aszály, meg van az Európai Uniónak itt az éppen hullámzó mindenfélje és akkor ott van a gazda, aki csinálná szívesen, meg beleteszi akár már nyugdíj fölött az idejét, energiáját és akkor azt látja, hogy egy csomó tényezőnek van kitéve.

Szigeti Tamás: Igen, sokan ezért is hagyják abba pont ezek a tényezők miatt, illetve nyilván a generációváltás, a témaköre itt is megmutatkozik, hogy nem biztos, hogy átveszi a gyermek a gazdálkodási formát, úgyhogy nem egyszerű a mezőgazdaság, de egy nagyon nemes szakma, én azt szoktam mondani, a legnemesebb szakma.

Király Tamás: Az az utolsó kérdésem, hogyha valaki pályaválasztás előtt áll és gondolkodik azon, hogy erre a területre orientálódjon, akkor egyrészt javaslod-e, tehát van-e ebben jövő szerinted, másrészt hogy érdemes elindulni, mit érdemes tanulni és mit tanácsolsz?

Szigeti Tamás: A válaszom egyértelműen igen, tehát nem is tudnék mást válaszolni, mert szívügyem az egész szakterület. Ha van valakinek egyértelműen, saját példámból tudom ezt nem mondani, ha van valakinek egyértelműen elhivatottsága az, hogy állatorvos akar lenni, vagy ő növényorvos szeretne lenni, akkor nincs kérdés, el kell menni egy agráregyetembe. Én a másik utat választottam, egy általánosabb szakra mentem el, és onnan kialakult, hogy én melyik irányba szeretnék még specializáltabban elmenni. Ugye ez volt az agrár adminisztráció, az agrártanácsadás. Tehát olyan sokrétű a mezőgazdaság, olyan gyors modernizáció zajlik le, hogy nagyon széles réteg meg tudja benne találni a számítását, és azt gondolom, hogy meg kell ragadnunk minden olyan alkalmat, hogy népszerűsítsük. Tehát még többen jelentkezzenek Gödöllőre, illetve Keszthelyre, Debrecenbe, a különböző agrár egyetemekre. Nagyon fontos hivatás a miénk.

Király Tamás: Szigeti Tamás, köszönjük szépen.

Szigeti Tamás: Köszönöm szépen, én is, hogy itt lehettem.

Király Tamás: Ez volt a Civil Hang, a Magyar Civil Háló és az Ultrahang közös műsora. A kedves hallgatóinknak is köszönjük a figyelmet és búcsúzóul arra kérünk mindenkit, hogy ha még nem tették, iratkozzanak fel a csatornánkra, illetve ajánljuk a Magyar Civil Hálónak a Facebook oldalát is, ahol rendkívül sok fontos információt találnak, megtalálják a részleteket a videó leírásában. Szép napot kívánok mindenkinek, viszontlátásra, viszonthallásra!

agrotrend.hu / Ultrahang Plusz