Fordulat a földforgalmazásban

A földforgalmazás rendje Magyarországon a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényen alapul, amely szigorú szabályokat állít fel, mint például az elővásárlási jogok (önkormányzat, földműves stb.), a földművesek előnyben részesítése, az állami jóváhagyás szükségessége bizonyos esetekben és a földhaszonbérleti szerződések szabályozása. A szabályok célja a helyi gazdálkodás és a nemzeti földvagyon védelme, a kis- és közepes gazdálkodók támogatása, és a spekulatív földszerzés megakadályozása.

Forrás: pixabay.com

Földforgalmazás rendje: több változás is jön jövőre

A most az Országgyűlés által megszavazott módosítások nagy része a kihirdetést követő nyolcadik napon lép hatályba, így valószínűleg januártól már alkalmazni kell az új szabályokat. Az elfogadott változásokat a Nemzeti Agrárkamara jogi szakértője, Farkas Diana által készített összefoglaló alapján ismertetjük.

Haszonbérbe lehet adni a megvásárolt földet

A Földforgalmi törvény 13. § (2) bekezdésének új pontja erre vonatkozóan a következőképpen fogalmaz: „Nem minősül a használat átengedésének az, ha a tulajdonjogot szerző fél haszonbérleti szerződés keretében engedi át a használatot.” A rendelkezés nem tartalmaz korlátozást arra nézve, hogy mikor, milyen jogcímen megszerzett földtulajdonra kell alkalmazni, így a jövőben bárki bérbe adhatja a korábban vagy ezután szerzett földjét.

Törvényes örökléssel szerzett föld cseréje

A birtokösszevonási célú cserénél, ha a törvényes örökléssel szerzett föld tulajdonjogával a tulajdonos a 300 hektárt túllépte, a törvényes öröklést megelőzően bármilyen jogcímen megszerzett föld tulajdonjogának csere jogcímén történő átruházásával megszerzett föld területnagyságával a földszerzési maximum túlléphető. Más szóval eddig csak azt a területet lehetett elcserélni, amit a törvényes örökléssel szerzett a tulajdonos, ezek után azt is el lehet cserélni, ami az örökléskor már megvolt.