Ezek az ökogazdálkodás kilátásai

Menjünk kicsit mélyebbre az ökológiai gazdálkodás témakörében. Az ismeretes, hogy az ökológiai gazdálkodás lényege, hogy a termék előállításának teljes folyamata – a gazdálkodástól kezdve a feldolgozáson át egészen a kereskedelemig – szigorúan ellenőrzött. De milyen több, más, főbb különbségek vannak a konvencionális és az ökológiai gazdálkodás között?

Az egyik főbb különbség a vegyszerhasználat lecsökkentése, illetve azok természetes, biológiai szerekre való cserélése. A másik nagyon fontos különbség a talaj védelme nem csak a kémiai terhelés csökkentésével, hanem a mechanikai behatások mérséklésével, vagy akár elhagyásával. Emellett különös figyelmet fordítanak a talajélet regenerálásra, annak fenntartására. Kiemelkedő szerepe van a biodiverzitás növelésének, hiszen azáltal a hasznos rovarok számára vonzóvá válik a terület. Az állattartásban pedig a szabad tartás dominál vagy kötelező kifutó biztosítása. Az alacsonyabb állománysűrűség, az állat jóléte, stresszmentes életkörülményei meghatározóak. Szigorú ellenőrzésnek és tanúsításnak (EU Bio logó, hazai minősítések) kell megfelelni a konvencionálissal szemben, ezzel is növelve a fogyasztói bizalmat a „bio” jelölés iránt. Az ökológiai gazdálkodásnál fontos szót ejteni az átállási időszakról is, amikor már jelentkeznek az ökológiai gazdálkodás gyakorlatából eredő többletköltségek, a termék azonban még nem értékesíthető biotermékként.

A konvencionális mezőgazdaság az ökológiaival szemben egy olyan termelési forma, amely intenzív módszereket alkalmaz a minél nagyobb hozam érdekében, beleértve a vegyszerhasználatot, a minél nagyobb állománysűrűséget.

Melyek a legnagyobb kihívások, amelyekkel egy ökológiai gazdálkodó szembesül ma Magyarországon?

Tekintettel arra, hogy alacsonyabb az intenzitás, a szigorúbb szerhasználat miatt nehezebb a védekezés a betegségekkel, kártevőkkel szemben, ezért a hozam is alacsonyabb lesz. Nagyon fontos a magas szaktudás, a megfelelő technológia alkalmazása. Egyre jobban nő az ökotermékek iránti kereslet hazánkban is. Azonban a piacra jutás feltétele a folyamatos ellenőrzés és tanúsítás, ami különösen a kisebb gazdaságoknak jelenthet kihívást. Hosszú az átállás, a növénytermesztésnél kultúrától függően 2-3 év, az állattartás 6-12 hónap és ez idő alatt a gazdálkodó nem értékesíthet bio minősítésű terméket, miközben a költségei már megnövekedtek.

Mennyire versenyképesek az ökológiai termékek a világpiacon?

A bioélelmiszerek és -italok globális piaca egy folyamatosan bővülő piac, 2024-ben elérte a 154 milliárd USD-t. A legnagyobb részesedéssel Észak-Amerika vezet 47 százalékkal, és ennek nagy részét az Egyesült Államok teszi ki. Európa piaci részesedése körülbelül 40 százalék, várhatóan növekedni fog elsősorban Németországnak, Franciaországnak és az Egyesült Királyságnak köszönhetően. Az organikus élelmiszerek nagyjából 3-4 százalékát teszi ki az organikus bébiétel, az arány ugyan viszonylag kicsi, de ez a szegmens igen gyorsan növekszik egyrészt a szülői tudatosságnak köszönhetően, másrészt a gyártók is igyekeznek a portfóliójukat bio minősítésűvé tenni.

A termékeknek a versenyképessége több tényezőtől függ. A piacot növekvő kereslet jellemzi, az egészségtudatos és fenntarthatóságra törekvő fogyasztók száma folyamatosan nő, különösen Nyugat-Európában és Észak-Amerikában. Itthon is erősödik ez a trend, bár határozottan lassabban, mivel a magyar fogyasztók többsége még mindig árérzékeny és köztudott, hogy az organikus termékek ára magasabb. Így a prémium szegmensben versenyképesek inkább ezek az árucikkek. A bio termékekhez társított pozitív imázs egy igen erős marketingfaktor. Továbbá növelik a versenyképességet az egyre szélesebb igényeket kielégítő feldolgozott bio termék (pl. készételek, snackek) és a rövid ellátási láncok (helyi termelők, piacok).

Hogyan változik a fogyasztói attitűd az ökológiai termékek iránt?

Az ismeretek bővülése és a termékek könnyebb hozzáférhetősége, valamint a fogyasztók egészség- és környezettudatosságának erősödése miatt a fogyasztók hozzáállása ezekhez a termékekhez egyre pozitívabb. Mivel szigorú szabványoknak, előírásoknak kell megfelelniük az ökológiai termékeknek, ezért mára összekapcsolódott az egészséges és biztonságos élelmiszer fogalmával. Továbbá a termelés intenzitásának csökkentésével az ökológiai terhelés is kisebb, az állatjólét fontossága szintén megnőtt, a tudatosabb fogyasztók ezen okok miatt is választják e termékeket. Azonban fontos azt is kiemelni, hogy a bio minősítésű termékek magasabb árszínvonalon érhetőek el, ez pedig kizár egy komoly réteget a potenciális vásárlók közül.

Milyen szerepe lehet az ökológiai gazdálkodásnak a klímaváltozás elleni küzdelemben?

Kiemelkedő szerepe lehet, mivel több ponton is hozzájárul a szénmegkötéshez, a kibocsátások csökkentéséhez, és az ökoszisztémák ellenállóképességének növeléséhez. Elsősorban szerves trágyát, komposztot és zöldtrágyát használnak az ökológiai gazdálkodásban, ezzel javítva a talaj humusztartalmát. A jobb talajszerkezet pedig nagyobb vízmegtartó képességgel párosul. A mezsgyék, takarónövények alkalmazása növelik a biodiverzitást. Ez stabilabb ökoszisztémát eredményez, ami jobban ellenáll az extrém időjárási eseményeknek. Az ökológiai termelés gyakran helyi piacokra épít, így csökkenti a szállításból eredő CO2-kibocsátást. Az ökológiai gazdálkodás önmagában nem jelent teljes megoldást a klímaváltozás ellen, ugyanakkor kulcsfontosságú eleme lehet a komplex, tájalapú regeneratív mezőgazdasági rendszereknek, amelyek elősegítik az alkalmazkodást és a hosszú távú fenntarthatóságot.