Európa is beszáll az egzotikus gyümölcsök termesztésébe

A munka már megkezdődött többek között Irakli Shkoza kis farmján, ahol az egyre melegebb klímának köszönhetően 2019 óta foglalkoznak egzotikus gyümölcsökkel. Shkoza Afrikából és Amerikából vásárolt magokat, és elültette őket kéthektáros birtokán. Minden kikelt növény remekül alkalmazkodott a helyi klímához.

Az alkalmazkodásra az egész albán mezőgazdaságnak is szüksége van, mert egyre nagyobb gondot okoz a felmelegedés és a munkaerőhiány; a mindössze 2,7 millió lakosú balkáni ország az AFP tudósítása szerint egy évtized leforgása alatt 400 ezer embert veszített el.

– magyarázta a gazda a francia hírügynökségnek.

A melegedő éghajlat kedvez az egzotikus gyümölcsök termesztésének

Albánia klímája tipikusan mediterrán, forró, száraz nyarakkal és enyhe telekkel. A globális felmelegedés következtében azonban egy 2022-es tanulmány előrejelzése szerint az évszázad végére az átlaghőmérséklet a Nyugat-Balkánon 3,5–8,8 Celsius-fokkal emelkedik, ha közepes vagy magas marad az üvegházhatású gázok kibocsátása.

Daniel Muller és Max Hofmann, a hallei központú Leibniz Institute of Agricultural Development in Transition Economies (IAMO) munkatársa szerint a hőhullámok „valószínűleg rontják majd a terméshozamokat, különösen Albániában, ahol az átlaghőmérséklet nyáron a legmagasabb”.

Ez pedig azért probléma, mert a mezőgazdaság, az erdészet és a halászat adta 2020-ban Albánia bruttó hazai termékének 19 százalékát.

Egyre nagyobb a kereslet Európában

Az éghajlatváltozásnak azonban nem kell feltétlenül katasztrofálisnak lennie, ha a gazdák alkalmazkodnak, kihasználják az előnyeit, például a forró éghajlaton honos egzotikus gyümölcsök termesztésével.

Ezek iránt egyre nagyobb a kereslet Európában, de nagy távolságokból,

• Latin-Amerikából,
• Délkelet-Ázsiából,
• Új-Zélandról
• és Ausztráliából

kell importálni, a szállítás pedig egyrészt drága, másrészt árt a gyümölcsök állagának is.

Ha Albániából származnának, akkor olcsóbbak és frissebbek lennének – érvel Altin Hila agronómus. Az Európában árusított papaját például még zölden szedik le és mesterségesen érlelik, Albániában viszont a fákon érhetnének be, így is jó állapotban juthatnának el a vevőkhöz.

Százmilliós bevétel kecsegtet

Szakértők szerint a ország képes lenne kielégíteni az európai piac igényeit, és az exportból évi 100-200 millió eurónyi bevételt termelhetne.

Shkoza már most is szállít sárkánygyümölcsöt, passiógyümölcsöt és tojásdinnyét más európai országokba, a divjakai terület más termelőivel együtt nemrég exportált 30 tonna tüskés uborkát Horvátországba. Az idei termés pedig különösen gazdagnak ígérkezik.

Egy másik gazda nemrég kivit kezdett 40 hektáron termeszteni, és nem panaszkodhat a hőségre: az elmúlt két év termése kész áldás volt, a gyümölcsöt kizárólag exportálja, Svájcba és Hollandiába. A sikeren felbuzdulva Észak-Afrikából hozatott fügefákat, amelyek jól bírják az enyhe albániai teleket, és 15 hektáros ültetvényt alakított ki.

agrotrend.hu / Világgazdaság