Az együttműködés nem lehetőség, hanem kényszer – szakmai párbeszéd az AGROmashEXPO-n a Kukorica Kör szervezésében

Sikeresen zárult a Kukorica Kör Egyesület szakmai szereplése a 2026. január 21–24. között megrendezett AGROmashEXPO-n. Az egyesület kiemelt eseményére 2026. január 23-án került sor, ahol az ágazat meghatározó szereplői osztották meg tapasztalataikat az együttműködés, az integráció és a piaci alkalmazkodás lehetőségeiről.

Forrás: kukoricakor.hu

Évértékelés és tagbővülés

A színpadi program elején a Kukorica Kör Egyesület megtartotta éves szakmai beszámolóját, amelynek során Daoda Zoltán ügyvezető átfogóan értékelte a 2025-ös évet, bemutatva az elért eredményeket, valamint összefoglalva az ágazat és a tagság számára releváns szakmai tapasztalatokat. Ezt követően ünnepélyes keretek között került sor az új tagok köszöntésére és a tagsági megállapodások aláírására. Az egyesülethez csatlakozott a Budagabona Kft., a CHH Műszaki Kft., a Horizont Média Kft., valamint a PlantaDrone Kft.

Integráció a mezőgazdaságban – kerekasztal-beszélgetés

A program központi eleme az „Integráció a mezőgazdaságban – szervezett együttműködés a kukoricatermesztésben” című kerekasztal-beszélgetés volt, amelyet Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központ vezető agrárszakértője moderált.

Forrás: kukoricakor.hu

A beszélgetés felvezetésében Fórián Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdák közötti együttműködés hiánya sokszor nem racionális ellenérveken alapul: elmondása szerint, termelőkkel folytatott megbeszélésein gyakran megkérdezi, hogy a jelenlévők ismerik-e egymást. A válasz szinte mindig igen. Amikor azonban az a kérdés, hogy miért nem működnek együtt, miért nem egyeztetnek, rendszerint elbizonytalanodás, hallgatás következik. Tapasztalatai szerint nincsenek valódi észérvek az együttműködés ellen, sokkal inkább félelmek és rossz beidegződések akadályozzák azt.

Rámutatott arra is, hogy az együttműködések sok esetben azért nem indulnak el, mert hiányzik egy koordinátor szerepet betöltő személy, aki segíti a gondolatok megértését. A termelők gyakran attól tartanak, hogy egy ilyen szereplő vezetőként „föléjük kerekedik”, ugyanakkor hangsúlyozta: megfelelő szabályozással, a játéktér, az ellenőrzési pontok és a feladatok pontos rögzítésével ezek a félelmek kezelhetők.

A szakember kiemelte, hogy „ma az együttműködés már nem választható opció, hanem kényszer.”

Az esemény azokhoz szólt, akikben az elmúlt évek nehézségei már megérlelték a felismerést, hogy egyedül nem lehet sikeresnek maradni. A beszélgetés során elhangzott, hogy a közelmúlt gazdasági folyamatai korszakváltást jeleznek az agráriumban, miközben egy évvel korábban lépett hatályba az a termelővédelmi szabályozás, amely jogi keretet teremt az önkéntes termelői és integrátori együttműködések számára.

„Az erőforrások hatékonyabb kihasználása, a költségek csökkentése, a jövedelmezőség stabilizálása, valamint a méretgazdaságosság mind olyan előnyök, amelyek együttműködés nélkül ma már nehezen érhetők el. A bizalomhiány kezelhető megfelelő jogi munkával és világos szabályrendszerrel, a közös gazdálkodás és közös vállalkozások pedig életképes válaszokat adhatnak a fenntarthatóság és a gazdasági stabilitás kihívásaira” – hangsúlyozta Fórián Zoltán.

Forrás: kukoricakor.hu

Gyakorlati tapasztalatok a kerekasztalnál

Csepregi Attila (Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport) kiemelte, hogy a gazdák közötti szövetkezés bár nehéz folyamat, hosszú távon elkerülhetetlen. Megfogalmazása szerint a sikeres együttműködéshez akarat, a legkülönbözőbb képességek megléte és egy alkalmas vezető szükséges. Olyan vezető, aki türelmes, alázatos és toleráns, nem helyezi magát a közösség fölé, és szakmai alapon képes döntéseket hozni. Véleménye szerint az integráció alapja a nagyvonalúság, az egyenjogúság, a kölcsönösség és a hosszú távú gondolkodás.

Dusnoki Csaba (Új Élet Mezőgazdasági Kft.) az integrátori oldal gyakorlati nehézségeiről beszélt. Elmondta, hogy az általuk szervezett integráció több mint 300 hektárt érint, ugyanakkor a kukorica aránya az utóbbi években jelentősen csökkent. Az integráció a termőhely kiválasztásától a vetésforgó tervezésén át egészen a termény felvásárlásáig terjed. Rámutatott, hogy a gazdálkodók pénzügyi helyzete egyre bizonytalanabb, ezért a kockázatokat a lehető legkisebb szintre kell csökkenteni, ami jelentősen befolyásolja a kukoricatermesztés helyzetét. Ugyanakkor tudatos tervezéssel és megfelelő termőhelyválasztással még a jelenlegi környezetben is lehet jövedelmezően kukoricát termeszteni, igaz, magasabb kockázat mellett.

A PLantaDrone részéről mezőgazdasági monitoring adatokkal tudunk bekapcsolódni az integrációba. Szolgáltatásaink a tőszámlálástól a foltszerű és differenciált kijuttatási térképek előállításáig terjednek, amelyek közvetlenül felhasználhatók a munkafolyamatok tervezésében és optimalizálásában- mondta Gyovai Szabolcs (PlantaDrone Kft.)

Hozzátette: „Aszályos időszakban azonosítani tudjuk a legnagyobb víz-stressznek kitett táblákat és foltokat, ezzel támogatva az öntözési fordulók priorizálását.

Kukorica kultúrában vadkár-felmérést és vadászati területeken– rügyfakadásig – fajazonosítással kiegészített vadszámlálást végzünk, míg erdészeti oldalon egyedszintű famagasság-, egyedszám- és fatérfogat-becslést biztosítunk.

A kijuttatási oldalon kukoricában már elérhető drónos növényvédelmi megoldás, amely akkor is alkalmazható, amikor a földi gépek használata nem lehetséges. A 100 literes DJI drónokkal üzemszerű teljesítmény érhető el.”

A Hungrana Kft. vezérigazgatója, Reng Zoltán szerint a kukorica-feldolgozóipar számára a gazdák közötti integráció elsősorban az alapanyag-ellátás kockázatának csökkentését és a minőség stabilizálását jelenti. Az egységesebb termelési gyakorlat és az előre jelezhető hozamok lehetővé teszik a feldolgozói kapacitások pontosabb tervezését. „Ez közvetlenül javítja a hatékonyságot és csökkenti az ellátási lánc bizonytalanságát” – tette hozzá a szakember.

Sík Imre (RAGT Kft.): Az RAGT számára is kiemelten fontos az együttműködés, hogy a kísérletek során megmutatkozó eredmények lehetőleg mindenki számára jól hasznosíthatóak és reprezentatívak legyenek, de a Duo System technológia is akkor a leghatékonyabb, ha a gazdák összehangoltan dolgoznak és a terület kezelése közben egyetlen sáv sem marad ki. Ugyanakkor a közös munka más területen is elengedhetetlen. Jó példa erre a holland virágkereskedelem vagy az osztrák almatermesztés. A közös munka, a szövetkezés tette működőképessé, sőt a holland virágkereskedelmet világhatalommá, a maga területén.

Ma mindenki az új fajt keresi, amit elő lehetne állítani a maga környezetében. Van ilyen lehetőség, de egyedül nem lehet nagy mennyiségben termelni, a piacnak megfelelően feldolgozni és marketinggel megteremteni a vevői igényt. Ha előre akarunk jutni, akkor együtt kell működni másokkal, akár termelői csoportokat kell tudni létrehozni.

Zsila József (Bayer Hungária Kft.) az inputgyártói szemléletet mutatta be. Elmondta, hogy a Bayer stratégiájában kulcsszerepet tölt be az együttműködő termelő, aki nem pusztán vevő, hanem partner az értékteremtésben. A termelők lehetővé teszik az adatgyűjtést, részt vesznek a hibridek és technológiák tesztelésében, valamint valós körülmények között adnak visszajelzést arról, mi működik hatékonyan. Hangsúlyozta: számukra azok a partnerek a legfontosabbak, akik nyitottak az innovációra, hajlandók kísérletezni, és hosszú távon gondolkodnak.

Valós tapasztalatok, közös jövőkép

A Kukorica Kör Egyesület szakmai programja egyértelmű üzenetet közvetített: a kukoricatermesztés jövője az együttműködésben, a szervezett integrációkban és a közös gondolkodásban rejlik. Az AGROmashEXPO-n megtartott esemény célja az volt, hogy gyakorlati példákon keresztül mutassa be, miként válhat az összefogás az ágazat egyik legfontosabb versenyelőnyévé.

agrotrend.hu / www.kukoricakor.hu