Aszály és alacsony árak sújtják a halpiacot

Tavaly a termelésben ugyan egy jó évük volt, 10 százalékkal több volt a haltermés, de az aszály miatt idén újra csökkenő mennyiséggel kell számolni – mondta a Világgazdaságnak Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója. Ő nem is az idén visszaeső haltermelést tartja a legnagyobb gondnak, hanem attól tart, hogy az új nemzedék már nem fog küzdeni a körülményekkel, vagyis azzal, hogy a növénytermesztők háromszor annyi támogatást kapnak egységnyi területre, az általuk végzett ökológiai szolgáltatást – például a vízimadarak „táplálását” – pedig nem fizeti meg senki. Közben csökkent a hal ára és a halfogyasztás is, sőt szerinte most a horgászok száma is visszaesett.

Forrás: pixabay.com

Tavaly ilyenkor az élő ponty tó melletti eladási ára 1500 forint volt kilónként, most 1200 forint körül van. A pontyok 60 százaléka karácsonykor kerül a vásárlókhoz, és a tavalyi volt az első év hosszú idő után, amikor csökkentek az eladások.

Hiányzó fejlesztések

A jövőre nézve rosszat sejtet az is, hogy nincsenek fejlesztések, hat év alatt csupán 17 hektár halastó létesült az országban állami támogatással, és 120 hektár tóterület – szintén támogatott – rekonstrukciója történt meg. Lévai szerint nem csoda, hogy nincs pénz a fejlesztésekre, hiszen a halastavak jó esetben is csupán 4-5 százalékos árbevétel-arányos eredményt tudnak elkönyvelni.

A halászati ágazatban nemcsak a felszínen lévő vizek hiánya okoz problémát, hanem az is, hogy vészesen süllyed a talajvízszint Magyarország szinte egész területén. Ebből következik, hogy

Ennek az is az oka, hogy a csapadékviszonyok megváltoztak, egy ideje nem a klasszikus téli, lassan leszivárgó csapadék a jellemző, hanem a hirtelen lezúduló, aminek jó része idén is már a vegetációs időszakban hullott le, és ami leszivárgott belőle a talajba, azt pillanatokon belül fölélte a növényzet – magyarázta.

Az állóvizek, így a halastavak párolgása is intenzívebb lett, korábban a nyári hónapokban 1,2-1,5 centiméter volt volt, ez ma 2-2,5 centiméter, például az ilyen extrém meleg napokon, mint amilyenek a mostaniak.

Nagy a vízhiány

Óriási probléma a dunántúli halastavaknál, hogy a legtöbbjükbe nem jut annyi felszíni víz, hogy feltöltődjenek. Idén is úgy kezdtük a tavaszt, hogy nem voltak tele a tavaink, és csupán 70-80 százalékos volt a Dunántúlon a tavak, tározók általános feltöltöttsége. Magyarországon a Balaton, a Velencei- és a Tisza-tó után a legnagyobb kapacitással a halastavak rendelkeznek: a körülbelül 26 ezer hektárnyi halastóban mintegy 300 millió köbméter vizet lehet tartalékolni. Ezzel szemben az összes tározó az országban csak 178 millió köbméter víz befogadására képes.

Ahol ugyanis nincs vízmozgás, ott évi 1-3 centiméternyi iszap rakódik le. Mára eljutottunk oda, hogy 1970 óta nem volt ilyen kotrás, és az iszapréteg megvastagodott, így sokkal kevesebb vizet tudnak tárolni a halastavak. Ma pedig egyre többet beszélünk arról, hogy hogyan lehetne itt tartani a vizet. Ahogy Lévai Ferenc jellemezte: a halastavak

• klímaszolgáltatást végeznek, hiszen csak áttételesen a halak életterei, de
• rengeteget párologtatnak,
• a víz 20-25 százaléka az altalaj felé távozik,
• a talajvízszintet emelve.

Télen pedig, amikor nem kell az öntöző- vagy bármilyen más célú víz, akkor tárolni tudják a csapadékot.

A hal ára és a tavak szolgáltatásai

A halastavakban megtermelt halak annyi állatot tartanak el, amennyit a többi víz összesen nem tud. Amíg a Balatonban egy hektáron 30-50 kiló hal él, addig egy halastóban 600-800 kilogramm van ugyanekkora területen. Az ökoszisztéma összetettségét és tömegét jól érzékelteti, hogy a halastavak élőlényei a lárváktól a szitakötőkön és békákon át a halakig és madarakig 26 ezer hektáron a többszörösét teszik ki a magyar mezőgazdaság által művelt teljes terület ökoszisztémájának.

A halastavak 500 éve ugyanúgy termelnek, annyi a különbség, hogy több munkát segítenek gépek, és több a takarmánykiegészítés, de nincs antibiotikum- és kemikáliahasználat, nem csinálnak semmi, amit az őseik ne csináltak volna. Lévai Ferenc szerint a halastavakon kívül még a legeltetéses állattartásnak van nagy szerepe az olyan tájhasználatban, amelyik nem vesz el vizet, és alkalmazkodott a megváltozott viszonyokhoz, egyben segíti az ökoszisztéma fennmaradását. Mint mondta,

A téli víz megtartásának képességét lehetne segíteni ösztönzőkkel, illetve a gátakon nagyobb teherbíró képességet kialakítva.

Az Aranyponty tórendszerének 10 millió köbméter a kapacitása, és amikor ez fel van töltve, a környékbeli településen a kutakban egy métert emelkedik a vízszint. Ha a vizet ott tudják tartani, akkor azzal mindenki jól jár, most viszont ott tartanak, hogy annyi vizet sem kapnak, hogy 60-70 százalékos legyen a töltöttség.

agrotrend.hu / Világgazdaság