Veszélyben a sertéstartás jövedelmezősége?

Elképzelhető, hogy átlagosan vizsgálva nem lesz jövedelmező a sertéstartás 2025-ben, de ezen belül a telepek között nagy eltérés lehet – hangzott el egy sertéstenyésztői szakmai rendezvényen. A sertés piacát mindazonáltal számos tényező befolyásolja, mint például a gabonatermés, a kínai kereslet alakulása, a vámháború hatásai vagy éppen az állatbetegségek megjelenése.

A sertéshúspiac nem ragadható ki a globális makrogazdasági környezetből, amelynek keresleti oldalát meghatározza, hogy a poszt-Covid óta a globális reál-GDP növekedési üteme gyengült – mondta a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének szakmai rendezvényén Potori Norbert, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) kutatási igazgatója. Jellemző piaci trend, hogy alacsonyabb ára miatt az egész amerikai kontinensen a sertés irányába tolódik a kereslet a marha rovására, míg Kínában a baromfifogyasztás kerül előtérbe. Az eurózónában a magánfogyasztás mellett a beruházásokban és az exportban sem várható növekedés.

Forrás: pixabay.com

Az energiaárak csökkenése serkentené a gazdaságot, de az árak nagymértékű és gyors ingadozása gondot okoz. Potori Norbert szerint bármilyen, az USA által generált kereskedelmi háborúnak Brazília lesz a nyertese. A Magyar Állattenyésztők Lapjának beszámolója szerint az AKI kutatási igazgatója beszélt a világ búzamérlegében bekövetkezett csökkenésről, illetve a világkereskedelembe kerülő kukorica és árpa mennyiségének mérséklődéséről is.

A gabonapiac meghatározója, hogy Kína importigénye sokkal kevesebb, mint az előző szezonban, de a kínálatban is vannak változások, hiszen Oroszország 2022–2023-as rekordbúzatermése óta csökkenés látható, és a búzaexport kvótája is korlátozza az idén kikerülő mennyiséget. Ukrajnában pedig rendkívüli aszály tombol, búza- és kukoricatermelésük a 2021–2022-es évhez képest idén is jóval alacsonyabb lesz.

Átrendeződik az unióban a sertés piaca

Eközben átrendeződés figyelhető meg az unió sertéstenyésztésében. Tavaly év végén a hiány miatt a magasba szöktek a spanyolországi malacárak, amit nagymértékű holland importtal pótoltak. A lengyel sertéságazat 2024-ben nem volt jövedelmező, ezért további csökkenés várható a kibocsátásban, Németországban pedig drasztikus zuhanás látható.

Az uniós sertésárak tavaly nagyrészt stabilak voltak, a következő időszakban pedig az a kérdés, hogy kialakul-e valahol olyan járványhelyzet, amely ezt a stabilitást megingathatja. Az idei évre Potori Norbert egyéb kockázati tényezőként jelölte meg a Spanyolországot, Hollandiát és Dániát érintő kínai antidömping-eljárást és az USA esetleges importvámjait.

Tavaly az előző évhez képest (a decemberi adatok nélkül) Ausztriában, Dániában, Szlovéniában, Hollandiában, Görögországban és Szlovákiában (az utóbbiban 17 százalékkal) csökkent a sertésvágások száma, míg Magyarországon 6,4 százalékkal nőtt, és összességében az EU-ban 0,8 százalékkal emelkedett. Magyarország élősertés-külkereskedelmi egyenlege masszívan mínuszos, sertéshúsmérlege pedig pozitív.

A jövedelmezőségre készített becslés alapján Magyarországon lehet, hogy átlagosan vizsgálva nem lesz jövedelmező a sertéstartás 2025-ben, de ezen belül a telepek között nagy eltérés lehet.

A tavalyi 4 ezermilliárd forintos teljes agrárkibocsátás 8 százalékkal maradt el a 2023-astól. A növénytermesztés volumene 11 százalékkal kisebb, az állattenyésztésé 4,9 százalékkal nagyobb volt tavaly – mondta Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára. A termelés mérséklődése szinte minden termékcsoportot érintett – elsősorban az aszály és az aflatoxin miatt –, kivéve a burgonyát, az élő állatokat és az állati termékeket. Az élő állatok termelése 5,8, az állati termékeké 2,9 százalékkal nőtt, de ezek nem kompenzálták az ágazat mérséklődő termelőiár-színvonalának hatását.

A helyettes államtitkár elmondta, hogy állatjóléti támogatásokra évente közel 700 sertéstartó nyújt be kérelmet. Ebből

• a hízók állatjóléti támogatásának kerete: 10,2 milliárd forint (2023. IV. negyedév, 2024. I–III. negyedév),
• a tenyészkoca tartása után igénybe vehető támogatásé 7,8 milliárd forint, míg
• az egyes állatbetegségek megelőzésére és felszámolására 12,5 milliárd forint,
• az állati hulla biztonságos elszállítására és megsemmisítésére 4,5 milliárd forint áll rendelkezésre.

Az állattenyésztő telepek kisléptékű beruházásaira kiírt 50 milliárd forintos és a komplex projekteket támogató 150 milliárd forintos kiírást keretkimerülés miatt lezárták. A társadalmasítást követően a digitalizáció ösztönzése céljából új eszközökre és eszközök fejlesztésére is lehet majd pályázni, projektenként 150 millió forint értékben, 50 százalékos intenzitással.

Meg kell őrizni a PRRS-mentes státuszt

A helyettes államtitkár kiemelte a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert, melybe olyan állattartó jelentkezhet, aki az előző évek jövedelméhez képest 30 százalékot meghaladó kiesést realizál, melynek 70 százalékát megkaphatja támogatásként. Feltétel a három lezárt év és a készletnyilvántartás, illetve a megfelelő adatszolgáltatás. Tavaly mindössze 9 sertéstartó összesen 282 millió összeghez juthatott a krízistámogatás révén.

Tarpataki Tamás azt is elmondta, hogy az afrikai sertéspestist (ASP) nagyon jól sikerült visszaszorítani,

de felhívta a figyelmet a szabályok betartásának fontosságára, hiszen a szomszédunkban nem ilyen biztató a járványhelyzet. A PRRS-mentesség pozitív hatásai már érezhetők, de a vakcinázás megszűnése miatt ezen a téren is fokozott óvatosságra int a szakember.

Az EU élő állatok szállítására vonatkozó új javaslatának célja a rövidebb szállítási idők, hosszabb pihenőidők elérése, a digitális eszközök maximális kihasználhatósága (az ellenőrzések segítésére is), és hogy ugyanazok a szabályok vonatkozzanak az EU-n kívüli szállításra is. Az új szabályozás egyeztetése még nem került napirendre, ezért 2026 előtt nem várható ezen a téren változás.