Tízéves a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége

Számos kihívással kellett szembenéznie a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének a megalakulása óta eltelt 10 évben. Ennek ellenére a szervezet tagjai rendkívül sikeres utat jártak be, és kiemelkedő eredményeket értek el a folyamatos fejlődésnek köszönhetően. A kezdetekről, mindennapi tevékenységükről és jövőbeni terveikről Fitos Gábor ügyvezető igazgató számolt be a Magyar Állattenyésztők Lapjának.

Forrás: pixabay.com

A szakmai szervezet gondolata 2014-ben fogalmazódott meg Horváth István részéről, aki akkor a Sertésszövetség elnöki posztját töltötte be. Az Agrárminisztérium vezetése teljes támogatásáról biztosította a kezdeményezést, így az ellátandó feladatok kidolgozása és a szükséges források elő teremtése megkezdődött. 2015. szeptember 3-án egy korábbi, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének gondozásában lévő szervezetet újítottak meg a tagok, akkor még 4 tenyésztőszervezet közreműködésében. 2015 végén Munkaszervezet létrehozásáról döntött az Elnökség, 2016-tól kezdték meg munkájukat a sertéságazati területi felelősök.

2015-ben mindössze 4 tenyésztőszervezeti taggal, kevés szakmai együttműködéssel, kevés párbeszéddel, 10 milliárd forint elérhető állatjóléti támogatással indult a szervezeti működés.

Ma több mint 1000 sertéstartóval és tenyésztőszervezeti taggal, 20 munkavállalóval, több mint 20 szervezettel kötött szakmai együtt működéssel, több mint 19 milliárd forintos éves állatjóléti támogatással és több fontos feladattal végezzük tevékenységünket.

Sokrétű feladatkör

A kezdeti legfontosabb célként megfogalmazott szakmai érdekérvényesítés mellett ma részt veszünk az állatjóléti támogatások koordinálásában, a tenyészsertések egyedi nyilvántartásában, füljelzőgyártóként és -forgalmazóként jelentős szereplői vagyunk a piacnak, sertéstelepi járványvédelmi auditokat végzünk országszerte, különböző szakmai programok kidolgozását kezdeményeztük akár az oktatás, akár az antibiotikum-felhasználás csökkentése területén.

Kiemelkedő eredmények

A 2025-ös évben az állatjóléti támogatásokhoz kapcsolódó kifizetések soha nem látott magasságba ugrottak, ugyanis a korábbi telepfejlesztéseknek és jövedelmező éveknek köszönhetően 23 ezerrel több koca termelt az országban (209 ezerre nőtt az állatjóléti támogatásban résztvevő kocalétszám), ezáltal a többlet-hízókibocsátás 350 ezerrel nőtt. Éves szinten több mint 19 milliárd forint nemzeti forrás biztosított a sertésállatjóléti támogatásokhoz. Ennek koordinálásában a legfontosabb feladataink a feltételek rendszeres ellenőrzése, illetve a támogatással kapcsolatos változásokról tájékoztatni a sertéstartókat. Több mint 700 helyen végzünk méréseket évente, a kifizetési kérelmekhez pedig a feltételek teljesítése esetén igazolást állítunk ki.

Kijelenthető, hogy az európai uniós forrásokhoz képest egy jóval gördülékenyebben és kiszámíthatóbban működő támogatásról beszélhetünk. Az Agrárminisztériummal fontos feladatunk, hogy a brüsszeli jóváhagyás időben megérkezzen – a saját forrásaink támogatásként történő felhasználáshoz szükséges az Európai Unió jóváhagyása. Jelenleg kocaállatjóléti támogatásra 2027-ig, hízóállatjólétire pedig 2030-ig van jóváhagyásunk. Természetesen a nemzeti forrás biztosítása elengedhetetlen a program folytatásához. Rendkívül hálásak lehetünk ezért, hiszen a sertéságazat az Európai Unió egyik feketebáránya – a nem támogatható ágazatok közé tartozik, semmilyen alaptámogatás nem biztosított számunkra.

A teljes cikket a Magyar Állattenyésztők Lapjának januári számában olvashatják.

agrotrend.hu / Magyar Állattenyésztők Szövetsége