Tenyésztésszervezési támogatás: a génállomány versenyképességének alapja

A hazai szarvasmarha-tenyésztés sikere nemcsak a termelők szorgalmán, hanem a mögöttük álló tenyésztőszervezetek szakmai munkáján is múlik. Ezek a szervezetek – köztük a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete – évtizedek óta biztosítják azokat az alapokat, amelyekre a genetikai előrehaladás, a tejtermelés hatékonysága és az exportképesség épül. Mindez azonban elképzelhetetlen a tenyésztésszervezési feladatokhoz kapcsolódó állami támogatások nélkül. A források szűkülése, a finanszírozás kiszámíthatatlansága és a 2024 végén megjelent új szabályozás egyaránt veszélyt jelent e kulcsfontosságú rendszer fenntarthatóságára. /Megjelent a Magyar Állattenyésztők Szövetségének weboldalán./

Noha a 2025-re 1,8 milliárd forintos támogatási keret áll rendelkezésre, ez az összeg – az előző évről áthúzódó kötelezettségek és a törzskönyvezési munka prioritása miatt – nem elegendő a hazai tenyésztők által elvárható emelt szintű szakmai tevékenység finanszírozására. A támogatásokra vonatkozó új fiskális szemléletű szabályozás jelentős korlátokat állít, amelyek különösen hátrányosan érintik a nagylétszámú állománnyal és összetett szolgáltatási portfólióval működő szervezeteket. A visszaosztásos rendszer logikája a legjobban teljesítő szereplőket is bizonytalan helyzetbe sodorja.

Forrás: pixabay.com

A támogatások utólagos, a rendelet logikája és szabályos végre hajtása következtében hónapokkal késleltetett kifizetése olyan pénzügyi nyomást helyez a szervezetekre, amely különösen akkor veszélyes, ha az elvégzett szolgáltatások volumene meghaladja a keret arányos részét. A finanszírozás elmaradása nemcsak a napi működést nehezíti meg, hanem az adatgyűjtést, -feldolgozást, a tenyészértékbecslések elvégzését is ellehetetlenítheti. Ez a fajta bizonytalanság – a megbízhatóságot és következetességet igénylő teljesítményvizsgálatok és a genetikai szelekciós munka világában – nem csupán működési, hanem szakmai hitelességi kérdés is.

A támogatások a teljesítményvizsgálatok és a tenyészértékbecslés esetében a költségek 70%-áig valósulhatnak meg. A szarvasmarha fajták teljesítmény vizsgálata és tenyészértékbecslése a legújabb módszerekkel és a leghatékonyabban történik. Ezért is lehet egy-egy tenyészállat teljesítményvizsgálatát és tenyészértékbecslését néhány ezer forintból elvégezni és ezzel jelentős hozzáadott értéket teremteni. Továbbá az ezekre épülő modern szelekciós módszerek hatására jelentősen csökkenthető a környezet terhelése, javul a termelés hatékonysága.

Érvek és javaslatok a forráskiegészítés alátámasztására

Az állattenyésztési ágazat hosszú távú versenyképességének megőrzése érdekében elengedhetetlen, hogy a tenyésztésszervezési feladatokhoz kapcsolódó támogatási rendszer tükrözze a feladatok valós költségigényét és szakmai súlyát.

A törzskönyvezési (TK) és a teljesítményvizsgálati (TV) feladatok közül szakmailag és költségvonzat szempontjából egyértelműen a teljesítményvizsgálat képvisel komolyabb terhet. Ennek ellenére az elérhető támogatási keret döntő hányada jelenleg a törzskönyvezési feladatokra kerül felhasználásra. Az idei, 1,8 milliárd forintos keretösszegből 1,477 milliárd Ft a TK-munkákra és az előző évről áthúzódó tételek kifizetésére lett allokálva, míg a TV- és TÉB-igényekre – amelyek jóval drágább, innovatív technológiákat is felölelő feladatok – mindössze a keret hatoda, mintegy 323 millió Ft jutott.

Az aránytalanság részben a jogszabályi feltételek és a támogatási keret alultervezésének következménye, különösen annak fényében, hogy a visszaosztás kizárólag a 10 millió Ft-ot meghaladó támogatási igényekre vonatkozik. Az elvonás kizárólag a teljesítményvizsgálattal és a tenyészértékbecsléssel összefüggő feladatokat érinti – tehát épp azokat a tevékenységeket, amelyek a legnagyobb szakmai hozzáadott értéket képviselik, de költségigényük is jelentős. Nem tudjuk nem észrevenni, hogy ez a rendszer lényegében csak a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségét, valamint a Magyar Szarvasmarhatenyésztők Szövetsége tagegyesületeit érinti, vagyis azokat a szervezeteket, amelyek világszínvonalú, nemzetközi szinten is kiemelkedő és innovatív szolgáltatásokat nyújtanak a hazai tenyésztők számára, elérhető áron. A világfajták esetében különösen kiélezett a piaci verseny, ezért kulcsfontosságú a hazai tenyésztők döntési szuverenitásának megőrzése, az importfüggőség csökkentése, valamint tenyészállataink versenyképességének fenntartása – mindez elképzelhetetlen a teljesítményalapú, méltányos támogatási rendszer megerősítése nélkül. Az arányosítás jelenlegi formájában mintegy 43%-os (!) forráselvonást eredményezne a legnagyobb szakmai teljesítményt nyújtó szervezetek esetében – így például a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete a 240 millió Ft-os igényéből csupán 137 millió Ft-ra számíthatna.

agrotrend.hu / Magyar Állattenyésztők Szövetsége