Nem várt fordulat a magyar állattartóknál

Év elején lapunk beszámolt arról, hogy Európa szerte gazdatüntetések zajlanak, és hogy a gazdák amiatt tiltakoznak, hogy a bevételekhez képest magasak a termelési költségeik, az ukrán gabonaimport nehezebbé teszi megélhetésüket, továbbá úgy vélték, hogy az uniós agrárpolitika a termelést korlátozó feltételekkel és adminisztratív terheivel nehéz helyzetet teremtett az Európai Unió mezőgazdaságában.

Így álltak az év első felében a dolgok

Az év első felében megrendezett konferencián a szakemberek elmondták, hogy az állattenyésztés költségszerkezete stabil maradt az év elején, de a fogyasztás 15-20%-kal csökkent. Az élelmiszer-infláció csökkenése pozitívum, de a tejtermelők felvásárlási árainak stagnálása önköltség-közeli szinten aggodalomra adott okot. Bár a makrogazdasági helyzet borús, a stabil takarmány- és energiaárak nyugodtabb évet ígérnek az állattenyésztők számára – vélekedtek az év első felében.

Sok támogatás van jelen az ágazatban

Óriási szerepet játszhatnak idén a beruházások a magyar agráriumban, 2024 tavaszán ugyanis 500 milliárd forintos keretösszeggel írtak ki beruházási pályázatokat a szektorban. Ebben a körben a kertészet, az állattartás, valamint az élelmiszer- és takarmányfeldolgozás vannak a fókuszban. Nagy István áprilisban elmondta, hogy a magyar állattenyésztők és állattartók számára uniós összehasonlításban a legnagyobb számú támogatási jogcím áll rendelkezésre. A Vidékfejlesztési Programnak köszönhetően közel négyezer állattartó nyert el kisebb-nagyobb forrásokat telepe fejlesztésére, ami 532 milliárd forint odaítélt támogatást jelent. Kiemelte továbbá, a magyar állattenyésztők és állattartók számára uniós összehasonlításban a legnagyobb számú támogatási jogcím áll rendelkezésre. A Vidékfejlesztési Programnak köszönhetően csaknem 3.700 állattartó nyert el kisebb-nagyobb forrásokat telepe fejlesztésére, ami 532 milliárd forint odaítélt támogatást jelent. Ez a fejlesztési csomag a rendszerváltozás utáni Magyarország legnagyobb állattartás technológiai fejlesztésére irányuló programja.

Júniusban arról írtunk, hogy egyre inkább úgy tűnik, mindent egybevetve nem lesz ez egy rossz év az állattenyésztők számára Magyarországon. A tenyésztőknek, állattartóknak számos lehetőséget nyújtottak és nyújtanak, ezzel párhuzamosan persze több adminisztrációs munkát is a telep korszerűsítési, az állatjóléti, az AMR elleni küzdelemhez, az őshonos fajták megőrzésére és tenyésztésükkel kapcsolatos tanácsadásra, továbbá a Natura 2000 területekre igényelhető kompenzációs támogatások.

Az év közepén a felvásárlási árak, különösen a húsmarha, bárány és sertés esetében, kedvezőek voltak, ami a normális takarmányárakkal együtt jelentős segítséget nyújt a gazdáknak. Az állattenyésztési ágazat a hosszú nehéz időszak után most sokkal jobb helyzetben van, ami fellendítette a beruházási kedvet.

Júliusban írta ki a minisztérium az állattartó telepek megújítását célzó pályázatokat. A kisebb léptékű fejlesztéseket 50 milliárd forintos keretösszeggel segítik, míg a nagyobb beruházásokra 150 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre.

Nem kedvez az időjárás

A HungaroMet Zrt. adatai szerint Magyarország nyári középhőmérséklete 1901 óta átlagosan 1,74 Celsius-fokkal emelkedett, miközben jelentősen nőtt a hőségnapok (30 °C feletti maximum-hőmérsékletű napok) és a forró napok (35 °C feletti maximum-hőmérsékletű napok) száma. Az elmúlt 120 évben a hőségnapok több mint két héttel gyarapodtak, és egyre gyakoribbá váltak a trópusi éjszakák is, amikor a hőmérséklet nem csökken 20 °C alá. A hűtést igénylő napok száma eközben 2,5-szeresére nőtt, a legnagyobb emelkedést augusztusban mérték. Az elmúlt 20 évben a tíz legmelegebb nyárból nyolc, a maradék kettő pedig a ’90-es években volt. A 30 °C feletti hőmérséklet nemcsak az állatok étvágyát, termelését és termékenyülését csökkenti (10-15%-kal), hanem az istállók, fejőházak és irodák hűtése, árnyékolása és párásítása jelentős többletköltséget és beruházásokat igényel.

Egyre népszerűbbek az agrárképzések

Az állattenyésztés valamennyi ágazata iránt élénk érdeklődés mutatkozik a hallgatók körében, beleértve a külföldi diákokat is, akik számára a hazai agrár felsőoktatás – különösen a mesterképzések – vonzó alternatívát jelentenek. A legnépszerűbb az osztatlan agrármérnök képzés, de sokan választják az állattenyésztő és a lótenyésztő, lovassport-szervező agrármérnök szakokat is. A felsőoktatási szakképzések közül hosszú évek óta kiemelt érdeklődés övezi a ménesgazda nappali és levelező képzéseket. A mesterképzések közül az állattenyésztő mérnök levelező szak a legkeresettebb, amelyet főként már az ágazatban dolgozó fiatalok választanak.

Szeptemberben is folytatódtak a támogatási kiírások

A Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben továbbra is prioritás az állattenyésztés támogatása, többek között az állattartó telepek korszerűsítésére, energiahatékonyságra és járványvédelemre irányuló pályázatok révén. Az „Állattartó telepek fejlesztésének támogatása” című, 150 milliárd forint keretösszegű felhívás esetében 5 milliárd forint, míg az „Állattartó telepek megújításának támogatása” felhívásnál 200 millió forint a maximális igényelhető összeg, amelyekre október 15-től, illetve szeptember 17-től lehetett pályázni. Génmegőrzési és állatjóléti pályázatok is elérhetők az állattartók számára, a kormány pedig kiemelt fontosságot tulajdonít a genetikai erőforrások fenntartható használatának és fejlesztésének. A stratégiai terv keretében in situ génmegőrzési támogatások is indulnak, amelyek keretében tizennégy őshonos baromfifajta számára nyílik meg pályázati lehetőség.

Az állattartó telepek fejlesztésének támogatása című, 150 milliárd forint keretösszegű felhívásnál 5 milliárd forint, az állattartó telepek megújításának támogatása című felhívás esetében 200 millió forint az elnyerhető legnagyobb összeg, melyekre szeptemberben lehetett pályázni.

December 1-től kezdetét vették a rész- és végfizetések, ezek 2025. június 30-ig tartanak, a kormány célja ugyanis az, hogy minden lehetséges jogcímen elinduljon az előleg- és részfizetés, illetve, hogy a végfizetéseket az érintett gazdálkodók minél nagyobb arányának biztosíthassa 2025. március 30-ig.

Hihetetlen ütemben terjed a madárinfluenza

Már év elején arról írtunk, hogy Magyarországon is jelen van a madárinfluenza, amely miatt számos baromfitelepet kellett felszámolni. Az év első felében is komoly gondokat okozott a fertőzés, de a helyzet ősszel tovább súlyosbodott. Ekkor szinte naponta érkeztek hírek újabb telepekről, ahol kimutatták a madárinfluenzát. Ez a járvány jelentős exportkorlátozásokat vont maga után, számos harmadik ország ugyanis tiltó intézkedéseket vezetett be a magyar baromfira és baromfitermékekre. Az Agrárszektor korábbi beszámolója szerint a madárinfluenza H5N1 altípusa szeptemberben ismét felbukkant Magyarországon, és novemberre már szinte az egész országot érintette. Október 1-je óta több mint 150 kitörést regisztráltak, ami példátlan területi kiterjedést jelent. A vírus új területeken is megjelent, ahol korábban nem volt jelen, és rendkívül gyorsan, agresszíven terjed. Ez nemcsak az állattartókat érinti súlyosan, hanem a magyar baromfiipar exportlehetőségeit is korlátozza, hiszen a tiltások mindaddig érvényben maradnak, amíg a korlátozó országok nem döntenek másként.

Hazánk eredményesen védekezett az afrikai sertéspestis (ASP) ellen, hiszen több mint hat éve, a vírus megjelenése óta sikerült megóvni a házisertés-állományt a fertőzéstől. Ez a gazdálkodók és hatóságok közös munkájának, valamint a szigorú járványvédelmi intézkedések következetes betartásának eredménye. A sikeres védekezésnek köszönhetően bizonyos területeken, mint Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest vármegye, enyhültek a kereskedelmi korlátozások, ami javította a helyi gazdálkodók és élelmiszeripari vállalkozások gazdasági helyzetét. Ez a pozitív változás lehetőséget teremtett a piac bővítésére és az érintett térségek gazdasági fellendülésére. Ennek ellenére a veszély nem múlt el, hiszen az ASP továbbra is jelen van a vaddisznóállományban. Ezért kiemelten fontos, hogy a gazdálkodók szigorúan betartsák a járványvédelmi előírásokat, hiszen a saját állományuk védelme az egész hazai sertéságazat érdekét szolgálja. A NAK és a Nébih arra figyelmeztet, hogy sertéseket csak legális, regisztrált helyről szabad vásárolni, és minden szállításhoz szükséges az állatorvosi igazolás. Az állatorvosi tanácsok és a szabályok betartása továbbra is kulcsfontosságú a házisertés-állomány ASP-mentességének, az ágazat gazdaságosságának és a szabad uniós kereskedelem fenntartásának érdekében.

Így teljesítettek a vágóhidak

2024 első három negyedévében vegyes tendencia mutatkozott a magyar vágóhidakon az állatfeldolgozás terén. A szarvasmarhavágások 7,5%-kal csökkentek az előző év azonos időszakához képest, míg a sertések és a baromfi feldolgozása 6,9%-kal, illetve 8,8%-kal növekedett. Különösen a kacsák vágása emelkedett jelentősen, 44%-kal, míg a libák esetében 15%-os visszaesést regisztráltak. Az exportpiacokon nőtt a bárány- és sertéshús iránti kereslet, ugyanakkor a madárinfluenza korlátozásokat okozott a baromfi-kereskedelemben, főként a Közel-Kelet és Ázsia irányában. A vágóhidak összesen 3,5 millió sertést és 180 millió baromfit dolgoztak fel, utóbbiak tisztított súlya 411,5 ezer tonnát tett ki. Az állattenyésztési ágazat számára kiemelt fontosságú a fogyasztás növelése, az exportpiacok bővítése és a járványkezelési stratégiák javítása. A sertéshús termelése 332 ezer tonna, a baromfihúsé pedig 411 ezer tonna volt az időszakban.

Nőtt a baromfivágások száma

2024 első három negyedévében Magyarországon 180 millió baromfit vágtak le, ami 8,8%-os növekedést jelentett az előző évhez képest, az élősúlyuk 549,5 ezer tonna, tisztított súlyuk pedig 411,5 ezer tonna volt. A feldolgozott baromfik 82%-át csirkék tették ki, 147,6 millió darabos mennyiséggel, ami 5,2%-os növekedést mutat. A kacsák száma 44%-kal nőtt, 24,2 millió darabra, míg a libáké 14,8%-kal csökkent, 2,2 millió darabra. A pulykák esetében enyhe, 1,1%-os növekedést regisztráltak, ami 3,8 millió darabot jelentett. Az európai országok között Lengyelország vezet a baromfivágások számában, míg Magyarországon a tyúkállomány 2024 júniusára 32,3 millióra emelkedett, 3,1%-os növekedéssel.

Egyre kevesebb marhát eszünk

A húsmarha ágazat az uniós csatlakozást követően egy sikeres pályára állt, az állomány töretlenül emelkedett egészen 2020-ig. Az elmúlt néhány évben a covid pandémia, az évszázados aszály, a termelési költségek drasztikus emelkedése, a marhahús iránti európai kereslet csökkenése, és az adminisztrációs terhek növekedése az anyatehén tartási kedvet visszavetette.

Ahogy korábban az Agrárszektor megírta, 2024 első három negyedévében Magyarországon 61,5 ezer szarvasmarhát vágtak le, ami 7,5%-os csökkenést jelentett az előző évhez képest. Az állatok élősúlya 31 ezer tonna, hasított súlyuk pedig 16 ezer tonna volt, ami 8,3%-os és 7,7%-os visszaesést mutatott. A levágott állatok 62%-a tehén, 20%-a bika volt, miközben a tehenek és üszők vágása csökkent, a bikáké enyhén nőtt. Az év első nyolc hónapjában Magyarország 44 ezer tonnát meghaladó élő szarvasmarhát exportált, főként Koszovóba, Horvátországba és Ausztriába, miközben az import 16 ezer tonnát tett ki, főként Dániából, Németországból és Szlovákiából. A szarvasmarha-állomány 2024 júniusára 863,7 ezer darabra csökkent, ezen belül a tehenek száma éves szinten 4%-kal esett vissza.

Sertésből is többet vágtak

2024 első három negyedévében 3,5 millió sertést vágtak le Magyarországon, ami 6,9%-os, azaz 229 ezer darabos növekedést jelentett az előző év azonos időszakához képest. A levágott sertések élősúlya 412 ezer tonna, hasított súlya pedig 332 ezer tonna volt, mindkét mutató 8,1%-os növekedést mutatott. Havonta átlagosan 46 ezer tonna élősúlyú sertés érkezett a vágóhidakra, a legmagasabb havi értéket áprilisban és májusban regisztrálták, meghaladva a 48 ezer tonnát. Az anyakocák levágása is nőtt, 7,6%-os emelkedéssel 45 ezerre nőtt a számuk. Az élő sertés exportja 23%-kal, 23 ezer tonnára nőtt, míg az import volumene változatlanul 47 ezer tonna maradt, így a behozatal kétszerese volt a kivitelnek.

Nem éli virágkorát a hazai méhészet

A magyar méhészek egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, sokan kénytelenek felhagyni tevékenységükkel. Az idei pusztító aszály súlyosan rontotta a termelést, de az ágazat legnagyobb problémáját továbbra is az extrém alacsony felvásárlási árak jelentik. Bár az ukrán méz behozatalához már ismét vámot kell fizetni, a korábban vámmentesen beérkezett több mint 44 ezer tonna olcsó méz árversenye szinte leküzdhetetlen. A méhészet kiemelt szerepet játszik a magyar, európai és globális gazdaságban, különösen a mezőgazdaság eredményességét tekintve. A méhek beporzó tevékenysége közvetlenül hozzájárul a gyümölcstermesztés sikeréhez, évente több milliárd eurós értékkel gazdagítva az uniós mezőgazdaságot. Az Európai Unióban mintegy 600 ezer méhész és 17 millió kaptár biztosítja az éves méz-, méhviasz- és propolisztermelést, amely 250 ezer tonnát tesz ki. Bár az EU jelentős méztermelő, számos országban az alacsony előállítási volumen miatt az import elengedhetetlen, főként Kínából és Ukrajnából érkező szállítmányok révén.

Magyarországon a méhészet hosszú múltra tekint vissza, és jelenleg több mint 21 ezer méhészet működik, 1,2 millió méhcsaláddal. A termelés azonban nagyban függ az időjárástól és az egyéb környezeti tényezőktől. Az elmúlt években a nyári aszályok, a tavaszi fagyok, valamint a növények gyors virágzása jelentős visszaesést okozott a méztermelésben, különösen 2019-ben és 2020-ban. Az utóbbi években azonban ismét pozitív tendenciák figyelhetők meg: új támogatási programok, adómentesség és fiatal vállalkozók belépése révén a szektor megújulása tapasztalható, amely kedvező jövőt vetít előre a magyar méhészet számára.

agrotrend.hu / OTP Agrár