Melyek a szezonális kérdések a húsmarhatenyésztésben?

Állataink megszületése a legcsodásabb pillanatok közé tartozik, amelyben egy állattenyésztő részesülhet. Az éveken, évtizedeken átívelő nemesítő munka reményteljes gyümölcse, a befektetett energia, idő, figyelem, tudás megtérülése (normális esetben), a várakozás izgalmát követő beteljesülés, egy új élet kezdete. Persze rengeteg veszélyt is rejteget a világrajövetel, melynek időben történő előrejelzése életeket menthet.

Ebben a cikkben nem térünk ki az ellés szakaszaira vagy a borjú fekvéséből, helyeződéséből adódó komplikációkra, mivel az bármely szakkönyvben megtalálható. Inkább egy kicsit más szemszögből közelíteném meg ezt a témakört. Az ellés lefolyása, a megszületett borjú szakszerű ellátása, továbbá a szükséges mennyiségű és minőségű koloszrtumhoz jutása nemcsak az életben maradása miatt fontos, hanem a későbbi életében is meghatározó lesz – írja az allattenyesztok.hu.

fotó: wikipedia

KI KELL ALAKÍTANI AZ ELLETÉSI GYAKORLATOT

Már az előző számban olvashattak a vemhes tehenek, előhasi üszők optimális takarmányozásáról, mellyel az állatok biztonságosan
felkészíthetők az ellésre, továbbá írtam az ellés előjeleiről, a testi és viselkedésbeli változásokról. Remélhetőleg azóta mindenki beszerezte az elletős láda hiányzó eszközeit is, amelyekre szükség lehet a borjazás időszakában.

MAGASVEMHES ÁLLATOKAT CÉLSZERű 24 ÓRÁS FELÜGYELETTEL MEGFIGYELNI, MERT AZ ELLÉS LEFOLYÁSA SORÁN ADÓDHATNAK KRITIKUS HELYZETEK, AMIKOR AZ EMBERI KÖZBELÉPÉS ELKERÜLHETETLEN.

Beavatkozásra tapasztalatom szerint akkor van szükség, ha a magzatvíz elfolyásától számított fél-egy órán belül nem halad előbbre a folyamat. A megengedett erejű húzatáshoz – ami a legvégső esetben 4 ember – lehetőleg elletőláncot használjunk, mivel ez jól fertőtleníthető.

Lehetőség szerint ne nyúljunk a méhbe, de ha ez mégis elkerülhetetlen, csak tiszta kézzel tegyük ezt! – tanácsolja dr. Király István gyakorló szakállatorvos.

Minden állatt artó gazdaságnak az állatorvossal karöltve ki kell alakítania saját elletési gyakorlatát, amely minden eshetőséget számba vesz, és ami egy szamárvezető lehet olyan pillanatokban, amikor gyakran fáradtan, gyorsan kell komoly döntéseket meghozni.

Ezt rendszeresen felül kell vizsgálni, és szükség esetén alakítani kell rajta ahhoz, hogy az ellési szezon sikeres lehessen, és az egészséges borjúszaporulat minél magasabb hányada elérje a választási kort.

CÉLSZERű HAGYNI, HOGY AZ ÚJ JÖVEVÉNY HATÁSÁRA AZ ÖSZTÖNÖK FELSZÍNRE TÖRJENEK.

KAPOCS A GENERÁCIÓK KÖZÖTT

Alapvetően jobb, ha nem zavarjuk meg az anyát és újszülött borját a közöttük alakuló kötelék kialakításában. A tehénben a gondoskodás, a fajfenntartás, míg az újszülött borjúban az életben maradás késztetése dolgozik normális esetben. Az első lélegzetvétel elősegítésére célszerű az orrnyílás és száj kitisztítása, amely egy mozdulattal megtörténhet.

A köldökcsonk egy tágas kapu a szervezet felé a kórokozók számára, ezért a köldökzsinór elszakadását követően azt nyomban fertőtleníteni kell jód tinktúrával vagy klór-hexidinnel. Mindez akkor történhet meg, ha az anyaállat részéről van annyi bizalom az ember felé, hogy azt újszülött borjához engedi.

A legfontosabb a személyi biztonság, ezért ha nincs lehetőség a tehenekkel való kapcsolat ápolására év közben, akkor biztosítani kell a körülményeket, hogy vész esetén biztonságosan kezelni lehessen, akár a tehenet akár annak borját.

A SZOPÁSI REFLEX

A szopási reflex egészen hamar, akár már az első percekben megfigyelhető az újszülött eknél. Összetéveszthetetlen mozdulat, az ajkak, nyelv játéka, gyakran fokozott nyálelválasztás mellett. Jelenléte nagyon fontos, hiszen ha ez nincs meg, akkor az emberi segítség sem lehet sikeres. Önmagában a szopási készség még nem jelenti azt, hogy az újszülött biztonságban van.

A teljes cikk a MÁL márciusi számában olvasható

agrotrend.hu / Dr. Kummer Luca – allattenyesztok.hu