Magyarország és az állattartás válsága: miért mondanak le egyre többen?

Tavaly sem állt meg az elmúlt években tapasztalható trend: 2023-ban tovább csökkentek a haszonállat-állományok az Európai Unióban. Az Eurostat legfrissebb adatai alapján a 2022-es évhez képest a sertés- és a szarvasmarha-állomány 1%-kal, a juhállomány 3%-kal, a kecskeállomány pedig 5%-kal esett vissza. Így az EU-ban a tavalyi év során összességében 133 millió sertést, 74 millió szarvasmarhát, 58 millió juhot és 11 millió kecskét tartottak.

Az utóbbi évtizedben egyre komolyabb problémát jelent az EU-ban az állományok csökkenése. A mérések alapján a legkevésbé a szarvasmarhák állománya csökkent 2013-hoz képest: ezekből az állatokból 5%-kal tartanak kevesebbet az uniós gazdák. Ezt követi a sertések 6%-os csökkenése, azonban a juhok száma már 9%-os, a kecskéké pedig erőteljes, 15%-os visszaesést mutatott. Az előrejelzések szerint azonban a csökkenő termelési tendencia a marha-, valamint a juh- és kecskehústermelésben várhatóan 2024-ben is fenn fog maradni.

Forrás: otpagrar.hu

Tagállami szinten nagyok az eltérések a sertés- és szarvasmarha-állományokban

Míg 2023-ban a sertés- és szarvasmarha-állományok uniós szintű változásai 2022-hez képest viszonylag szerények voltak, az uniós országok között eltérő fejlemények voltak tapasztalhatók. Horvátország és Írország sertésállománya erőteljesen, mintegy 10%-kal csökkent 2022-hez képest, míg Bulgáriában és Máltán erőteljes, 21%-os növekedést regisztráltak. A KSH adatai alapján a sertéstartás szempontjából az első helyen Spanyolország szerepel, ahol 34,5 millió darab sertést tartottak nyilván 2023-ban. Ez az érték a 2022-es adathoz képest 378 ezer darabbal bővült, amivel elérte a 2021-es szintet. A francia és német sertésállományban azonban visszaesés volt megfigyelhető: Franciaországban 3,2%-os létszámcsökkenést, ami az 1988-os szintet éri el. Németországban 0,7%-kal esett vissza a sertések száma, ami így 21,2 millió darabot ért el, viszont ezzel történelmi mélypontra került a sertésdarabszám az országban.

Szarvasmarhából a legtöbb állatot, 17 millió egyedet Franciaországban tartottak, ezt követi Németország a maga 10,8 milliós állományával, majd Írország, 6,5 millió állattal és Lengyelország, 6,4 millió szarvasmarhával. Az unióban a két legfontosabb szarvasmarhát tartó állam Franciaország és Németország, előbbi esetében 2023-ban 179 ezerrel, utóbbinál 161 ezerrel csökkent az állomány az egy évvel korábbi szinthez képest. Lettországban csökkent a legnagyobb mértékben, mintegy 6%-kal a szarvasmarha-állomány 2023-ban a megelőző évhez képest, ezt követte 3-3%-kal Litvánia, Észtország, Portugália, Finnország és Magyarország. A tagállamok közül Ciprus volt az egyetlen ország, ahol szerény, 1%-os növekedés volt tapasztalható, míg Málta, Lengyelország és Írország szarvasmarha-állománya szinte változatlan maradt a 2022-es szinthez képest.

Forrás: otpagrar.hu

De mi történt mindeközben Magyarországon?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a hazai sertésállomány 2,61 millió darab volt 2023. december 1-jén, vagyis az állomány nagysága 1,9%-kal, közel 50 ezer darabbal haladta meg a 2022. decemberi létszámot, míg a 2023. júniusit 48 ezerrel múlta felül. Az anyakocák száma 153,9 ezer volt 2023 decemberében, az állomány egy év alatt 4%-kal, összesen 6,1 ezerrel bővült. A KSH felmérése alapján a szarvasmarhák összlétszáma 862 ezer darab volt hazánkban 2023. december 1-jén. Az állomány az előző év azonos időszaka óta 23,2 ezer darabbal, 2023 júniusa óta pedig közel 14 ezerrel csökkent. A tehenek száma 403 ezer volt 2023. december 1-jén, 15 ezer egyeddel, vagyis mintegy 3,6%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A KSH adatai szerint a juhállomány 907,1 ezer darab volt tavaly 1-jén, 35,4 ezerrel, vagyis mintegy 4,1%-kal több az egy évvel korábbi létszámnál. Az anyajuhok száma 2023 decemberében 694 ezer volt, azaz gyakorlatilag megegyezett az egy évvel korábbi értékkel.

agrotrend.hu / OTP Agrár