Keresés
Close this search box.

Állattenyésztés

Gazdálkodás

Hírek

Magyar kutatás segíti az egészségesebb szürkeharcsák tenyésztését

Magyar kutatás segíti az egészségesebb szürkeharcsák tenyésztését

A hazai szürkeharcsa-tenyésztést segítheti a HUN-REN Állatorvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN ÁTKI) és a Koppenhágai Egyetem munkatársainak közös kutatása, amely a kopoltyúférgesség hatékonyabb kezelését alapozza meg. A kutatás eredményeit a rangos Scientific Reports legújabb számában publikálták.

A hazai halászati ágazat jelenleg egyik legkeresettebb terméke a leső- vagy szürkeharcsa, amely mind a tógazdasági haltenyésztésben, mind az intenzív rendszerekben meghatározó halfaj. A magyar akvakultúrákban megtermelt éves halmennyiség – a FAO 2020-as adatai szerint – 23.780 tonna. Bár a szürkeharcsa ezen belül csak a hatodik helyen áll a ponty és néhány más halfaj után, azonban mennyisége emelkedő tendenciát mutat.

A harcsatenyésztés sikerét a termelést veszélyeztető tényezők, betegségek ‒ például a szürkeharcsa-kopoltyúférgesség ‒ hatékony kezelésével lehet megalapozni. A Thaparocleidus vistulensis egy gazdaspecifikus monogenetikus mételyfaj, amely olyan mértékben képes felszaporodni a szürkeharcsa kopoltyúján, hogy az súlyosan veszélyezteti az állomány egészségét és a termelés gazdaságosságát.

A kopoltyúférgesség leküzdésére új, környezettudatos és fenntartható módszerekre van szükség. A HUN-REN ÁTKI kutatói a Koppenhágai Egyetem munkatársaival együttműködve az EU Marie Skłodowska-Curie-pályázatának anyagi támogatásával sokrétű kutatást indítottak ezen a területen, amelynek során molekuláris technikákat és pásztázó elektronmikroszkópiát is alkalmaznak. A kórokozó anatómiájának, szaporodását befolyásoló sajátságainak és a betegség kialakulásának jobb megismerésével a halgazdaságokban alkalmazható célzott védekezés kidolgozása elérhető közelségbe kerül.

A monogenetikus laposférgek a paraziták változatos csoportját képviselik. A szürkeharcsát három, egymással közeli rokonságban álló kopoltyúféregfaj (a T. vistulensis, a T. siluri és a T. magnus) képes megfertőzni. Az egyes fajok hagyományos parazitológiai elkülönítése a kitinizált képletek, mint például a párzási szerveket merevítő struktúrák, illetve a rögzülést biztosító kapaszkodó horgok (2 pár központi és 7 pár szegélyhorog) morfológiája alapján történik. E képletek minél pontosabb megismerése – a fajazonosítás mellett – az egyes paraziták inváziós hatékonyságára, szöveti károkat okozó képességük mértékére is fényt deríthet.

A publikált kutatási eredmények elsőként közölnek nagy felbontású, valós képet és részletes leírást a Thaparocleidus vistulensis külső és belső struktúráiról. A molekuláris adatok felhasználásával végzett filogenetikai vizsgálatok a faji besorolás megerősítése mellett igazolják a tenyésztett szürkeharcsát és a természetes vizekben élő harcsapéldányokat fertőző T. vistulensis és T. siluri faj közötti közeli rokonságot.

A közölt adatok megalapozzák a kopoltyúféreg szaporodását szabályozó stratégia kidolgozására irányuló kutatómunkát, amely eredményesebbé teheti a szürkeharcsa-tenyésztést.

agrotrend.hu/https://pecaverzum.hu/halgazdalkodas

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés