Lesz elegendő ponty a hazai tavainkban

Folyamatosak a haltelepítések a Balatonnál és a Tisza-tónál. Mindkét helyen a népszerű ponty kerül nagy mennyiségben a vízbe. A Balatonnál már szeptember végén kezdődtek a lehalászások a cég halastavaiban, a halak nagy része a Balatonba került és december közepéig folyamatosan tart a munka – írják a Növényvédőszer.hu-n. Eddig több száz tonna halat juttattak a magyar tengerbe. A Tisza-tónál pedig több, mint három tonna pontynak örülhetnek a pecások. Az idei sulyom kaszálás később kezdődött, mint a korábbi években, mert a hűvös tavasz miatt a hínárnövényzet is lassabban fejlődött.

Négy mázsa egynyaras süllő egy nap alatt – ilyen teljesítménnyel dolgoznak a Balatonnál a szakemberek. Ezek a Balatonból behozott ikrafészkekből keltek ki a tavasz során egy közeli tóból és most kerültek vissza a Balatonba. Így tartják fenn a balatoni süllőállományt -ezt mondja Fodor Ferenc, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. termelési igazgatója, aki hozzátette: a pontyokat méret szerint osztályozzák és másfél kiló a határ, ugyanis az ez alatti mennyiség kerül a tóba, az e fölöttieket pedig értékesítik a vásárlóknak.

Az eddig lehalászott tavakból átlagos, közepes mennyiségű és minőségű halállomány került a Balatonba. Nem lesz kimagasló esztendő az idei, mert a tavalyi aszály miatt nagyon kevés lett a tenyész méretű egy-két éves hal az országban, ez a hozamokon is meglátszik. A hozam alapvetően jó, de a mennyiség kevesebb a kisebb kihelyezés miatt.

Fotó: Paul / Pixabay

-Két tájfajta ponttyal dolgozunk: a sudár ponttyal és a varászlói tükrös ponttyal, de ez utóbbi csak később kerül lehalászásra. Nemrégiben kezdődött a haltelepítés, az októberi kánikula és csapadékmentes időjárás megnehezíti az őszi munkálatokat. Levegőztetőket kellett például kihelyezni, hogy ne legyen oxigénhiány, illetve a hal betárolása is problémát okoz, valamint nincs lefolyóvizünk a telelőrendszerekben, ezért nem tudjuk ott elhelyezni a halakat. Több éves folyamatról van szó, amelynek során a halakat felnevelik, majd lehalásszák. Ponty esetében ez három év. A növendékek kapnak kiegészítő takarmányt is, amelynek tavaly nagyon megemelkedett az ára -összegezte az igazgató.

„A halakról sokkal könnyebben lemondanak a vásárlók, mint a csirkéről, ugyanakkor a több éves nevelési költséget elvileg be kellene építeni az árakba, ezért inkább minimális haszonnal dolgoznak a termelők”.

A Tisza-tóban egy és kétnyaras pontyokat telepítenek: általában nem ilyenkor, hanem tavasszal teszik ezt, mert az ivadék halak a Tisza-tóban jobban tudnak növekedni, viszont az idei tavaszi közbeszerzések nem jártak eredménnyel. Papp Gábor ökológus ezt azzal magyarázta, hogy nem kaptak időben árajánlatot, ezért a halakat sem tudták megvásárolni, így meg kellett ismételni a folyamatot, ami a nyár második felére ért véget. Ezért csak most tudják kihelyezni a halakat. -Olyan helyet keresünk nekik, ahol át tudják vészelni a telet. A Tisza-tavon késő ősszel kezdődik a téli vízszint beállítása, amikor egy méterrel csökken a vízszint, de idén ezt további fél méterrel csökkentjük. A másik nagy probléma a vízszinten túl a tó iszaposodása, hiszen azok a mélyedések, ahol a halak telelnek, azok feltöltődnek és az életterük is csökken. Az enyhe tél miatt az utóbbi években nem fagynak be a tározók és a halak ki vannak szolgáltatva a madaraknak -teszi hozzá a szakember.

Az egynyaras pontyból 33 tonnát telepítenek a héten és átlagban 10 dekagrammos átlagsúlyról van szó. A korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a májusban kihelyezett kétnyaras halak július végére elérik a kifogható mérethatárt, ami a Tisza-tónál 35 centiméter. Rendkívül látványos a halak növekedése a tóban, ami a gazdag táplálékban keresendő.

agrotrend.hu / Növényvédőszer.hu – Kommunikáció