Legyen érdemes befektetni az állattenyésztésbe

Az egy hektárra jutó állategység az EU átlagában 0,7 körül van. Ezzel megegyező, tehát átlagos, ez az érték a franciáknál, olaszoknál, spanyoloknál és a lengyeleknél. A magyar érték ennek mindössze 60 százaléka (0,4). A legnagyobb állatsűrűség Hollandiában (3,4), Belgiumban (2,7), Dániában (1,6) és Írországban (1,3) van, a német érték 1,0. Nálunk kisebb értékek már csak Romániában (0,3), Szlovákiában (0,3), a Balti államokban (0,2) és Bulgáriában (0,2) vannak – olvasható az allattenyesztok.hu szakértői cikkében.

Dr Wagenhoffer Zsombor írásában megemlíti: Nem véletlen, hogy az állattenyésztőket éppen azokban az országokban érik a leghevesebb támadások, ahol nagyobb az állatsűrűség, és ahol az állati termékek döntő részét fejlett, iparszerű állattartással állítják elő.

A laikus fogyasztóknak a fejében az állattenyésztés nem más, mint hús-, tej és tojásgyárak sokasága.

Ezekben az országokban magas életszínvonalon, kényelmes életet él az emberek zöme. Ebbe rondított bele először a pandémia és tavaly a háború. A társadalom kis része él vidéken, még kisebb része kötődik a mezőgazdasághoz, döntő része régen elszakadtak a természettől és annak folyamataitól.

Fotó: illusztráció, canva.com

A politikában a liberális és a zöld pártok meghatározóak. Ezeket a politikusokat nem az érdekli, hogy az emberek többsége mit szeretne, hanem az, hogy amit ők jónak gondolnak, azt hogyan tudják elfogadtatni a többséggel. Az Európai Parlamentben (egyelőre) többségben vannak azok a képviselők, akik hajlamosak elhinni azt az érvelést, miszerint az EU állattenyésztése túlságosan nagy terhet jelent a környezetre és a klímára.

Az ilyen gondolatok kitalálóinak végső célja, hogy a lehető legnagyobb mértékben kiszorítsák az állattartást az EU-ból vagy legalábbis azokból az országokból, ahol jellemzően a lefejlettebb, legintenzívebb, ugyanakkor a leghatékonyabb az állattartás. Ide tartoznak a Benelux országok és Németország, ahol komoly leállási vagy újrakezdési pénzeket kaphatnak azok a gazdák, akik befejezik vagy áttelepítik tevékenységüket egy másik országba.

A tovább működő állattartó telepekre különadót vetnek ki vagy értelmetlen előírások betartására kényszerítik őket.

Magyarországon szerencsénkre a lakosság döntő része és a politikusok sem gondolják azt, hogy az állattartás és az állati terméket előállítása rossz az állatoknak, az embereknek és a világnak.

A magyarok többsége úgy véli, hogy az állati eredetű fehérjék fogyasztása az egészséges táplálkozás része. Örülünk annak is, hogy augusztus 18–20. között a Várkert Bazárnál a Szent István napja alkalmából megszervezett Magyar ízek utcáján a pecsenye kerül a fókuszba.

Ahhoz, hogy az ökológiai adottságainkat ki tudjuk használni és az ország lakosságának akár a kétszeresét is egészséges, jó minőségű állati eredetű élelmiszerrel biztonságosan el tudjuk látni, folyamatos fejlesztésekre van szükség. A tavalyi elképesztő aszály, az idei torony magas infláció és barátságtalan kamatkörnyezet, valamint a kiszámíthatatlan piaci változások sokakat elbizonytalanítottak.

Legyen ez az év a talpraállás, erőgyűjtés és az új tervek kitalálásnak éve, hogy amikor kiírják a korszerűsítési pályázatokat, készen álljunk a következő nagy lépésre!

Magyarországon az állattenyésztésbe érdemes befektetni – hangzott el nemrég egy hipermodern sertéstelep átadásán.

Bízom benne, sok magyar állattenyésztő van még rajtam kívül, aki ezzel a megállapítással egyetért és hisz abban, hogy van jövője az állattenyésztésnek, állati termékek előállításának hazánkban!

agrotrend.hu/allattenyesztok.hu, Dr Wagenhoffer Zsombor