Kereskedelmi partnerek és az állatjólét

Az elmúlt években az Európai Bizottság egyre nagyobb hangsúlyt fektet a szabadkereskedelmi megállapodások megfelelő végrehajtására. Jelenleg éves jelentéseket készít a legtöbb szabadkereskedelmi megállapodás keretében elért eredményekről, 2020. júniusában pedig új kereskedelmi végrehajtó tisztviselőt nevezett ki, akinek kizárólagos feladata a szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtásának javítása.

Betartják-e a szabadkereskedelmi megállapodásban foglaltakat a harmadik országok?

Kulcsfontosságú, hogy láthatóvá váljon, hogy az EU a kereskedelmi megállapodásokban foglalt együttműködési mechanizmusok révén milyen eredményeket ért el, vagy milyen hiányosságok merültek fel. Az állatvédő szervezetek az erősebb intézkedések elfogadása mellett érvelnek, a Bizottság viszont gyakran nyilatkozik úgy, hogy ezek az együttműködési rendelkezések a leghatékonyabb eszközei az állatjólét előmozdítására a harmadik országokkal. A meglévő szabadkereskedelmi megállapodások tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a rendelkezések elfogadása után hiányzik a tényleges nyomonkövetési hajlandóság és az ehhez szükséges erőforrás a konkrét előrelépéshez.

Fotó: Christel / Pixabay

Nagyon fontos, hogy az Európai Bizottság azon főigazgatóságai, amelyek a végrehajtási szakaszban a témákért felelnek, elegendő személyzettel rendelkezzenek, és készek legyenek nyomon követni a szabadkereskedelmi megállapodás megkötését követően a partnerek eljárásait. Ha nincs hatékony végrehajtás, félő, hogy az együttműködésre vonatkozó rendelkezések jól hangzó ígéretek maradnak csupán.

Az európai polgárok évek óta követelnek új vagy jobb állatvédelmi szabályokat, mivel számos botránynak voltunk tanúi, különösen a haszonállatokat illetően. Állatjóléti szervezetek, hatóságok tucatnyi leleplezése és a Bizottság saját szolgálatainak elítélő jelentései minden kétséget kizáróan bebizonyították, hogy a túl nagyszámú haszonállatokra vonatkozó szabályokat figyelmen kívül hagyják, vagy csak részben hajtják végre, miközben gyakran hallani, hogy a WTO szabályai tiltják a diszkriminatív normákon alapuló kereskedelmi korlátozásokat, mivel ez gátolhatja a nemzetek egyenlő esélyeit, hogy egymással kereskedjenek a globális piacon.

Általános igazságként meg kell jegyezni, hogy a gyengébb állatjóléti szabályokkal rendelkező országok termékei olcsóbbak a piacon. Számos országban virágzik az intenzív állattenyésztés, amely amellett, hogy állatjóléti problémákat okozhat, környezeti szempontból fenntarthatatlan és közegészségügyi veszélyt is jelenthet- írja a Brussels Times. Ez még inkább indokolja, hogy az EU állatjóléti szabályait az importra kényszerítse, a célok elérését pedig segítheti az, hogy az unióba exportáló vállalkozások jellemzően nagyvállalatok, amelyekre nem kormányzati szervezetek (NGO-k) is nyomást gyakorolnak, így végső soron pozitív eltolódásra lehet számítani.

A gyakorlatban tehát ez azt jelenti, hogy az új, frissített uniós állatjóléti jogszabályokat az importtermékekre is alkalmazni kell. Az Eurobarométer korábbi felmérése rámutatott, hogy a fogyasztók túlnyomó része azt szeretné, ha az importált termékek megfelelnének az uniós szabályoknak, tehát ez elvárás a fogyasztók részéről is, akik gyakorolni kívánják jogaikat, a közerkölcs védelmére vonatkozó pozitív változások pedig összeegyeztethetőek a WTO szabályaival. Ez az a folyamat, ami lehetővé teszi az EU számára, hogy végül megfeleljen ambícióinak, és a világban vezető, és egyre erősödő pozíciót töltsön be állatjóléti szempontból.

agrotrend.hu / NAK, Pető Krisztina