Jobb modellekre van szükség a légköri metán változásának megértéséhez

Az Európai Állattenyésztők Hangja legújabb anyagában arra hívja fel a figyelmet, hogy a metán globális felmelegedésre gyakorolt hatása még mindig vitatott, hiszen korlátozott ismeretekkel rendelkezünk ennek a gáznak a légköri dinamikájáról. A légköri metánszint nyomon követésére és elemzésére szolgáló modellek nem veszik figyelembe a rövid távú, szezonális változásokat, és nem tudják leképezni az összetettebb időbeli és térbeli változásokat.

Forrás: pixabay.com

Egy új tanulmány a metánt (CH4) – amely a vízgőz és a szén-dioxid mellett a legjelentősebb üvegházhatású gáz – vizsgálja, kiemelve, hogy a klímaváltozásban betöltött szerepe még nem teljesen ismert. A felmelegedésre gyakorolt hatása vitatott, különösen a különböző mérési módszerek (például GWP100 kontra GWP*) alkalmazása esetén. A GWP100 (Global Warming Potential over 100 years) egy olyan mérőszám, amely megmutatja, hogy egy üvegházhatású gáz milyen mértékben járul hozzá a globális felmelegedéshez a kibocsátást követő 100 év alatt a szén-dioxidhoz (CO2) viszonyítva. A GWP* (Global Warming Potential Star) pedig egy olyan mérőszám, amelyet azért vezettek be, hogy jobban tükrözze a rövid élettartamú üvegházhatású gázok – különösen a metán – klímára gyakorolt hatását. Míg a GWP100 csak azt méri, hogy egy adott gáz mennyi hőt tart meg 100 év alatt, összehasonlítva a CO2-vel, addig a GWP* figyelembe veszi a kibocsátás ütemét és változását is, nemcsak a mennyiséget. Ez különösen fontos a metánnál, mivel az rövid ideig marad a légkörben, de hatása erősebb.

1750 óta metánszint csaknem megháromszorozódott

A 2021-es COP26-konferencián elindították a Globális Metánvállalás (Global Methane Pledge – GMP) kezdeményezést, amelynek célja a metánkibocsátás 30%-os csökkentése 2030-ra. Kína, India és Oroszország – azaz a fő kibocsátók – nem csatlakoztak a kezdeményezéshez, így a cél eléréséhez a csatlakozott országoknak 60%-os kibocsátáscsökkentést kellene végrehajtaniuk.

A kibocsátások csökkentése nem feltétlenül vezet a metánszint csökkenéséhez

A metánkibocsátás jelentős része (20%) a kérődzőágazatból származik. Az olyan országokban, mint Új-Zéland, Írország és Brazília a nagy állatállományaik miatt kulcsfontosságúak a mérséklés szempontjából. A metán nyomon követésére és modellezésére szolgáló tudományos eszközök fejlesztés alatt állnak. Egyes kutatók szerint a metán viselkedése nemlineáris, és azt összetett légköri folyamatok befolyásolják.

agrotrend.hu / Magyar Állattenyésztők Szövetsége