Íme a magyar sertéságazat kilátásai 2025-ben

A 2025-ös év a magyar sertéságazat számára számos kihívást és lehetőséget tartogat, főként az exportpiacokat tekintve. A pozíciók erősítése érdekében elengedhetetlenek a technológiai, genetikai fejlesztések, a fenntartható gyakorlatok alkalmazása, az állatjóléti körülmények további javítása és a támogatási rendszerekhez való alkalmazkodás. A sertéstartók döntő többsége tervez beruházásokat az előttünk álló évre.

Forrás: pixabay.com

A takarmányalapanyag-ellátás szempontjából az őszi vetések jól néznek ki, és a jelenleg látható gabonaárak elfogadhatók. Az ipari termékek áraira sok tényező hatással lesz, ezek között kiemelkednek az energiaárak és a forint árfolyama. Bóna Szabolcs, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatósági elnöke szerint a bizonytalanságot csökkenteni lehetne a beadott pályázatok mielőbbi elbírálásával. A tavaly ősszel meghirdetett telepfelújításokra elnyerhető 200 milliárd forintos keret több mint négyszeresét (860 mrd Ft-ot) igényelték a gazdák pályázataikban, ugyanakkor még nem tudni, hogy emelnek-e, és ha igen, mennyit az eredetileg tervezett kerethez képest. A szakember szerint az élelmiszeripar hatékonyságát a stabilabb alapanyag-ellátás is fokozza, amit ezek a telepfejlesztések elősegítenek. Nem beszélve arról, hogy a hazai gazdaság növekedésének beindításához is jelentősen hozzá tudna járulni egy ilyen léptékű beruházásbővülés.

Nagy Tibor, a Bóly Zrt. integrációs és stratégiai igazgatója is megosztotta lapunkkal jóslatait. A takarmányozásban a toxinkezelésre kell oda figyelni, és a nyári hónapok negatív hatásait kell az istállók hűtésének fejlesztésével mérsékelni. A gazdálkodás terén jelentősen emelkedő takarmányozási és humánerőforrás-költségekkel kell számolni az új évben. Emellett 2025-re alacsonyabb felvásárlási árakkal kalkulálnak, így várhatóan a jövedelmezőség csökkenni fog. A szelekciós fókusz hosszú távon a szaporasági mutatók helyett a gazdálkodás eredményességét befolyásoló paraméterek javítására irányul, így a súlygyarapodásra és a fajlagos takarmányfelhasználás javítására.

Egyre jobb a hazai sertéstartás hatékonysága

A sertéságazat hatékonyságának javulását mutatja egyebek mellett az, hogy csökkenő kocalétszám mellett jelentősen nőtt a született malacok száma az elmúlt években. Új célok között a legfontosabbak az önálló malacnevelő képesség javítása (kevesebb gondozói felügyelet) és a környezeti terhelés csökkentése. Ez utóbbit jobb takarmányhasznosítással és a szervezeti szilárdság (betegségekkel szembeni ellenállóképesség) növelésével próbálják elérni. Bóna Szabolcs szerint ezek a célok a gazdaságosság szempontjából is meghatározóak, így a tulajdonosi elvárások abszolút összeegyeztethetők a társadalmi elvárásokkal. Fontos kérdés lesz még a jövőben a „kanszagmentes” (herélések elhagyása), valamint a nyugodtabb (szabad fiaztatás, farokkurtítás elhagyása) állományok kialakítása a tenyésztés segítségével. A Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt.-nél jelentős fejlesztéseket terveznek, amik érintenék a takarmányozási rendszert, a tartástechnológiát és az ammóniaemissziót. A malacnevelést és a hizlalást is át szeretnék állítani nedves, fermentált takarmányozásra. A biogazdálkodás és az ökológiai sertéstartás iránti érdeklődés növekszik, ami új piaci lehetőségeket teremt a termelők számára, de magas beruházási költségekkel is jár. Dr. Búza László szerint a siker kulcsa a rugalmasság és az innovációra való nyitottság, továbbá jól megválasztott beszállítói hálózatok lesznek a változó környezetben.

agrotrend.hu / Magyar Állattenyésztők Szövetsége