Hagyomány vs. innováció: hogyan fogadja Európa a laborhúst?

Ragaszkodunk ahhoz, hogy az élelmiszer-előállítás a termőföldhöz kötődik – erősítette meg. Mivel az élelmiszerek folyamatosan bekerülnek és jelentős részben be is épülnek az emberi szervezetbe, mindent meg kell tenni a lehetséges negatív hatások kizárása, illetve csökkentése érdekében – magyarázta, miért kell a lehető legszigorúbb szabályokat meghozni a műhússal kapcsolatban.

A miniszter beszélt arról is, hogy a téma napirenden volt a Mezőgazdasági és Halászati Tanács legutóbbi ülésén is, ahol azt hangsúlyozta, hogy a hús helyettesítésére szolgáló, növényi összetevőket tartalmazó termékeket is meg kell különböztetni a valódi húsoktól és húskészítményektől, hiszen ezek a helyettesítők nem tartalmazzák ugyanazokat a tápanyagokat, mint a hús. A növényi alapú és a húsipari termékeket utánzó élelmiszerek köre egyre csak bővül, és ha ez a trend folytatódik, elengedhetetlen lesz a jelölésük szigorú szabályozása, mert e termékek húsnak nevezése a fogyasztók becsapása.

– hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy olasz kollégájával együtt küzdenek azért, hogy egyre több ország kormánya és agrárminisztere emelje fel a szavát a hagyományos vidéki életforma védelmében. Francesco Lollobrigida mezőgazdasági miniszter egyébként a konferencia résztvevőinek küldött levelében fejtette ki álláspontját a laboratóriumi hús káros következményeiről, illetve a mediterrán diéta pozitívumairól.

Össztűz alatt az állattenyésztés

Elértük azt a pillanatot, amikor cselekednünk kell, és ezért fogott össze a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara, hogy együtt védjék meg az agráriumot a mindenféle műélelmiszerektől – mondta felszólalásában Papp Zsolt, a NAK elnöke. Az agrárium szereplőinek az a feladata, hogy megvédjék piacaikat, a támogatásaikat, miközben hatékonyabbá és versenyképesebbé válnak.

A hústermelés vizsgálatakor fontos megemlíteni, hogy óriási össztűz alatt van az állattartás, ami egyébként nemzetgazdaságilag és a vidék fennmaradása szempontjából is kiemelt jelentőségű. Miközben Európában folyamatosan téma az egyes állattenyésztési ágazatok károsanyag-kibocsátása, tény, hogy a világ szarvasmarha-állományának mindössze 10, a sertéseinek pedig csupán 20 százaléka található kontinensünkön.

A magyarországi állattartók eközben szerencsések, mert míg máshol ellehetetlenítik az ágazatot, itt akkora támogatást kap, amire emberemlékezet óta nem volt példa. Ennek köszönhetően pedig megújulnak az állattartó telepek, és épülnek hozzá feldolgozó üzemek. A termelésre tehát megvan a képességünk, de közben a fogyasztókat is tájékoztatni kell arról, hogy az adott termék hol és hogyan készült, hogy meglegyen a bizalom az élelmiszerek iránt.

agrotrend.hu / Világgazdaság