Fogolycsibéket nevel a vadásztársaság

A Dévaványai Vadásztársaság többféle fejlesztésbe fogott. Vadetetőket és vaditatókat telepítettek, évelő zöldugart létesítettek, búvó- és táplálkozóhelyeket alakítottak ki, miközben stabil fogolyállomány megteremtése a céljuk. Több száz egyedes félvad állományt hoztak létre úgy, hogy a naposcsibéket pulyka- és tyúkkotlósok nevelték fel.

Elsőként még 2019-ben, pályázati segítséggel több száz fogolycsibe felnevelését tűzték ki célul, mindezt pedig nem broiler nevelőkben, hanem kotlóssal kívánták elérni. A vadásztársaságnak már nagy tapasztalata volt az előbbiben, fácánt ugyanis már évek óta így nevelnek (nagyságrendileg 3,5 ezer madarat), de a kotlósokkal történő nevelés új volt. A kezdeményezést azonban siker koronázta, az eddigi tapasztalatok pozitívak – írja a beol.hu.

fotó: wikipedia

– Legelőször félezer darab fogolycsibét vásároltunk még 2019-ben, melyeket pulyka- és tyúkkotlókkal neveltünk fel. Mivel ilyet még korábban nem csináltunk, így lényegében a nulláról indultunk, mindent elő kellett készíteni a csibék érkezéséig, többek közt a nevelőbokszokat, a kifutókat, illetve a szőrmés ragadozóktól védő villanypásztort is, amely azt a területet védi, ahová a nevelőbokszokból a kismadarak kijárnak. És persze rengeteg egyéb, a neveléshez kapcsolódó dolgot el kellett végeznünk – árulta el Illin József János, a Dévaványai Vadásztársaság elnöke.

Elmondása szerint ez a módszer azért is jó, mert az anyamadár a csibéknek már az első napoktól kezdve megmutatja az élelem felkutatását, és a veszélyhelyzetekkel is megismerteti a kismadarakat. A bokszok úgy vannak kialakítva, hogy a kotlósok nem tudnak kimenni a szabad területre, csak a csibék tudnak kijárni onnan. Így megvan a visszatartó hatás: a kotlósok időről időre visszahívják magukhoz a kismadarakat, akik így megszokják, hogy kijárnak táplálkozni, de például veszélyhelyzetben, amikor riasztanak a kotlósok, akkor vissza tudnak menni az anyamadárhoz. Így lényegében egy természethez közeli nevelés valósul meg, ellentétben az intenzívebb megoldással, ahol csak emberrel találkoznak a madarak.

– Ahogy nőnek a kiscsibék, egyre bátrabbak lesznek, egyre messzebb mennek, egyre több mindent fedeznek fel, de persze azért villanypásztor egy nagyobb körben telepítve van, ami a szőrmés ragadozókat tartja távol. Amikor úgy érzik, hogy ők már majdnem felnőtt állapotban vannak, akkor szépen eltávolodnak a nevelőhelytől, és maguktól visszaszoknak a természetbe, így mondhatni félvad madarakat tudunk nevelni, amelyeknek sokkal nagyobb a túlélési esélye – emelte ki Illin József János.

– A későbbiekben majd szeretnénk többhektáros területeken kialakítani hasonló megoldást, amikor ezeken a társaság tulajdonában lévő területeken, villanypásztorral elkerített részeken, kotlósokat helyezünk ki csibékkel, és így több helyük lesz kijárni a kotlós alól. Mindemellett a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósággal is keressük az együttműködést, szeretnénk, ha a madarak egyre nagyobb számban jelenhetnének meg a megyében – avatott be Illin József János.

agrotrend.hu / beol.hu