Ez okozta a magyar pehelytoll termelés vesztét

Amíg 40 évvel ezelőtt a kereskedelmi hasznosítású libák mennyiségének 70 százalékát Magyarország termelte meg, a maradék 30 százalékon elsősorban Lengyelország és Franciaország osztozott. Ez az arány mára megfordult, ugyanis a termelés háromnegyede Lengyelországban történik, és mi vissza szorultunk 30 százalékra. Eközben jelentősen megnövekedett a kereslet az első osztályú pehelytoll iránt, így azok a termelők, akik még kitartottak, ebből tudják finanszírozni egyéb veszteségeiket. De mi vezetett oda, hogy ekkorát változott a pehelytoll piaca?

Minőségtől függően 8 és 12 ezer forint közé tehető a tépett toll felvásárlási ára kilogrammonként. A pehelypaplan köztudottan a legmelegebb és a legjobb minőség, mivel könnyű és jól szigetel. A legnagyobb felhasználó azonban már nem az ágynemű-, hanem a konfekcióipar, vagyis inkább pehelydzsekiket készítenek az alapanyagból, de az egész világon van piaca – elsősorban Ázsiában. A piaci árak kialakításában látni kell azt, hogy a világ tolltermelésének több, mint 90 százaléka Ázsiából származik, tehát az árak kialakításában az játszik szerepet, hogy mekkora az ázsiai fogyasztás.

Forrás: pxhere.com

Ez egy rendkívül jó minőségű, klasszikus termék, tehát a világ trendjeibe beleillik, mivel természetes alapanyagról van szó és utánozhatatlan szigetelési tulajdonsággal rendelkezik, ezért nem lehet mesterségesen azt a szigetelési képességet utánozni, amit egy pehellyel töltött termék tud. Ezért aztán egy klasszikus termék marad, amire mindig van kereslet. Az utóbbi 10-15 évben a konfekció területén nagyobb cégek is bekapcsolódtak a forgalmazásába, ezért a termék megfelelő reklámmal is támogatva volt, így a fogyasztói oldalról nincs probléma. De akkor mi a gondok forrása? Erre voltunk kíváncsiak, amikor megkérdeztük Baradács Lászlót, a Magyar Toll Szövetség elnökét, aki azt mondta, hogy a magyar toll a világ egyik legjobb minőségű áruja.

-Az európai, azon belül a magyar lúdtartás ma már nem jelentős, így az árakat az ázsiai piac igényei szabják meg. A magyar lúdtartás és tollszedés egyik leggyengébb pontja jelenleg a munkaerőhiány. A magyar termelés az elmúlt negyed században a ludak számával együtt csökkent. A termelés mértéke majdnem 4 ezer tonna körül várható, de ez több, mint a duplája volt: elérte a 8-9 ezer tonnát. Részben a libamennyiség csökkenésével, másrészt a kézzel történő toll betakarítás megtiltásának és lehetetlenné tételével magyarázhatók az okok. A megtermelt kacsamennyiség ebben az időszakban növekedett, tehát kompenzálta a kiesést, de teljes mértékben nyilván nem tudta kiegyenlíteni -összegezte Baradács László.

Ha még emlékszünk, nagyjából 20 éve jelent meg Magyarországon a 4 Mancs Alapítvány, amelynek ma már nyoma sincs. Az osztrák szervezet tönkre tett egy kivitelre termelő ágazatot. Az állatvédő szervezet munkája miatt a 4 Mancs mellett az USA legnagyobb állatvédő szervezete, a Peta is rendszeresen napirenden tartja a kérdést. A 4 Mancs tevékenysége eléggé jelentéktelenné vált az utóbbi időben, de ők nagyon jól tudják, hogy ha elindítanak egy öngerjesztő folyamatot, akkor az a mai médiaviszonyok között azt eredményezi, hogy a felhasználó hoz olyan intézkedéseket, amivel ellehetetleníti ezt a tevékenységet. Ezzel rendkívüli módon megnehezíti a hazai húselőállítást.

Ez nem a tolliparnak a belügye a szövetség vezetője szerint, ugyanis abban az időszakban, amikor az állatokat súlygyarapodás nélkül tartják a nyári időszakban, a toll jelentette az egyedüli árbevételt, amivel finanszírozni lehetett a termelést, ezért a tolltépés megtiltása azt eredményezte, hogy át kellett alakítani a libatartást, ami a tartási idő lerövidítését hozta magával. Ez pedig a hús minőségére is hatással volt. Ez az oka annak, hogy a magyar libatartás sokat veszített a versenyképességéből.

agrotrend.hu / novenyvedoszer.hu