Állattenyésztés

Éves beszámoló a sertéságazatról, piaci kihívások és fejlesztések

2024-től új névvel, formában és struktúrában jelenik meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tevékenységét összefoglaló éves beszámoló jelentés, melynek első tájékoztatóját március 20-án tette közzé a szervezet. Az anyag állattenyésztési ágazatokról szóló értékelését szemléztük. A második részben a sertéságazatról szóló összefoglalót tesszük közzé.

Forrás: pixino.com

Az elmúlt évek piaci folyamatai, az ASP terjedése és az irreális európai állatjóléti „ábrándok” a sertéstartási kedv zuhanását eredményezték nemcsak Magyarországon, de az EU-ban is. Nemcsak a hízóállomány, de a tenyészállatok száma is csökken, ami tartós negatív trendet jelez. Hazánkban a legutóbbi számlálás szerint alig van 2,5 millió felett az állomány, a vágásszám is 4,2 millió alatt maradt 2023-ban. Az ágazatban egyre látványosabban folytatódik a koncentráció, de a kieső telepek helyett szerencsére modern telepek átadására is sor kerül.

Felvásárlási árak

A sertés felvásárlási árak egész évben a német ZMP árat követték (sőt, általában meg is haladták), így az év nagy részében 2 EUR/hasított kg és afeletti rekord felvásárlási árak érvényesültek a szerződéses kapcsolatokban. A hazai szabadpiaci árak pedig bizonyos esetekben ennél is magasabbak voltak, hiszen tartósan keresleti pozíció alakult ki. Nem csak Európában, de hazánkban is sertéshiány volt tapasztalható, az exportpiaccal rendelkező feldolgozók a kevés sertés miatt nem is tudtak teljes kapacitáson működni. A szerződéses kapcsolatoknak nem tesz jót az a folyamat, hogy a szabadpiaci ár magasabb, mint a vágóhidak valós termelői hátterét biztosító szerződéssel rendelkezőké.

Sokan feladták

A magas élősertés és más inputárak nem voltak teljes mértékben érvényesíthetőek. Sok kis- és közepes üzem lett veszteséges, többen (köztük régi, stabil szereplők) szüntették be vagy kezdték átszervezni tevékenységüket. Égetően szükséges ezen cégek likviditási problémáinak megoldása, helyzethez való alkalmazkodásuk segítése.

Nemzetközi kitekintés

Nem dicsekedhet jó eredményekkel az európai uniós sertéságazat sem: az Európai Unióban összességében 10 százalékkal esett vissza a termelés az elmúlt évben. A negatív trend alól a legjelentősebb sertéstartó országok, köztük Németország és Lengyelország sem számítanak kivételnek. Előbbiben 2022-ben 20 százalékos állománycsökkenést regisztráltak, ami részben az állattenyésztést háttérbe politikai vezetésnek tudható be, a lengyeleknél pedig az afrikai sertéspestis pusztítása hagyott maradandó nyomokat az ágazaton, ami már Lengyelország önellátását is veszélybe sodorta. Európán belül egyedül a spanyolok értek el jobb eredményeket az elmúlt évben, azonban a jövőben kérdéses, hogy a növekvő önköltségi szint mellett hogyan tudnak majd eredményesen termelni. Eközben az amerikai, vagy a brazil sertéstartás szárnyal, az uniós termelőknek pedig az egyre szigorodó környezet- és állatvédelmi előírások mellett kell versenyezniük a világpiacon. Mindez az uniós sertéságazat térvesztését vetíti előre.

Eredményesek a fejlesztések

Hazánkban is csökkent a koca- és a hízólétszám az elmúlt évben. Az állatjóléti támogatások igénylése szerint a kocalétszámban 2022. év vége, a 2023. év eleje hozta el a mélypontot, tavaly ősszel azonban már 6-7 ezer kocával nőtt az állomány, a folyamatos betelepítéseknek köszönhetően pedig ez a szám még tovább fog emelkedni. A telepi beruházásoknak köszönhetően az elmúlt évben 6-8 ezer új kocaférőhely jött létre az országban. Az elmúlt két évben összességében mintegy 20 ezerrel csökkent a hazai kocalétszám, ám a visszaesés részben a hatékonyságnövelő intézkedéseknek tudható be. Az ágazat óriási előrelépést tett ezen a téren, ráadásul mindezt egy nagyon nehéz gazdasági környezetben. A telepi beruházásoknak és a járványvédelmi intézkedéseknek köszönhetően az egy kocára jutó élő malac 3,5-tel növekedett az elmúlt 4-5 évben, ami komoly előrelépést jelent a hatékony termelésben.

Vannak és lesznek is támogatások

A jövő szempontjából ígéretes, hogy 2024-ben elindulnak a KAP Stratégiai Terv pályázatai. Remélhetőleg a hazai sertéstartók már egy jobb pénzügyi évet maguk mögött hagyva tudnak majd elindulni a pályázatokon. Az ágazat szempontjából jó hír, hogy az állatjóléti támogatások a következő néhány évben változatlanul hozzájárulnak az eredményes termeléshez. A hízó állatjóléti támogatás 2026-ban, a kocatámogatás pedig 2027-ben futhat ki. Fontos ugyanakkor, hogy ezeket a támogatási konstrukciókat ezt követően is nemzeti hatáskörben tartsuk, az Európai Bizottság ugyanis nem lép fel támogatólag az ágazattal szemben, az esetleges pénzügyi segítségért cserébe vállalhatatlan feltételeket kérhetnek.

agrotrend.hu / Magyar Állattenyésztők Szövetsége

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés