Egyre csökken a sertéshús fogyasztás

Ez még akkor is nagyon komoly kihívás, ha az ukrán agrárexport Magyarországon továbbra is korlátozás alá esik, hiszen a világpiacon minden szállítóval versenyezni kell. Illetve akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy Európában – szemben a világtrenddel – az elmúlt két évben enyhén csökkenő tartási kedv mellett is nőtt a sertéshúsfogyasztás.

• A tavalyi éves növekedés 2,4 százalék volt,
• becslések szerint várhatóan hosszabb távon is meg fogja haladni a fejenkénti 31 kilogrammot.
• Magyarországon a sertéslétszám is növekedést mutatott, az év második felében pedig összességében is az ágazat enyhe konjunktúrájával számolnak a szakértők.

A mangalica is lehet versenyelőny a sertéshúspiacon

A verseny azonban – az olyan országok elképesztő exportvolumene, mint például Brazília, vagy éppen a világ legnagyobb sertéshúsfogyasztójának és termelőjének számító Kína külpiaci keresletének visszaesése miatt  – most is nagyon éles.

A piacokért folyó küzdelem nem túl távoli jövőre datálható további éleződése pedig már ma is komoly fejtörésre ad okot az olyan kisebb országok sertéstartóinál, mint amilyen Magyarország, ahol az agrár- és élelmiszeripari szereplők egyfelől fajtaváltással és a termelékenység fokozásával, másfelől pedig az unikális termékekkel  – például mangalicakészítmények –  próbálnak versenyelőnyre szert tenni, váltakozó sikerrel.

A sertés kivételével minden más állat jöhet

A járványveszélynek az idei Farmer Expóra nézve is van következménye. A szokásos élő sertésbemutatót ugyanis az afrikai sertéspestis (ASP) miatt törölték a programból – tudtuk meg Vaszkó László vásárigazgatótól, a Tiszántúl legnagyobb agrármustráját szervező V-Trade Kiállítások Kft. ügyvezető igazgatójától, akinek családi vállalkozása ugyancsak érintett a sertéságazatban.

Lesz például szarvasmarha-bemutató is, ami az idei nagyon komoly gazdasági kárt okozó ragadós száj- és körömfájás miatt talán kissé meglepő lehet. A rendezvényhez kapcsolódó szakmai fórumok egyik fő témája mindenesetre éppen a pandémiák elleni védekezés lesz, amiről az ezzel kapcsolatos tanácskozást szervező Komlóssy István, a Debreceni Egyetem professzora úgy nyilatkozott, hogy nem lehet eléggé felhívni rá a gazdatársadalom figyelmét, és nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a baj leggyakrabban a higiéniai előírások figyelmen kívül hagyásából következik.

Jó hír viszont, hogy a nagyüzemi sertésállományban a drákói szigorúságú állategészségügyi előírásoknak, illetve ezek hasonlóan szigorú betartásának köszönhetően továbbra sincs jelen az ASP, a vadállomány azonban sajnálatos módon Magyarországon sem mentes a betegségtől, amelynek kórokozói a jelek szerint most éppen Horvátország területéről kerültek át Magyarországra.

Nemrégiben a Farmer Expó helyszínétől alig pár kilométerre a Nagyerdőn is találtak fertőzött példányt.