Állattenyésztés

Hírlevél

Effektív sertéstartás kevesebb antibiotikum- és energiafelhasználással

A Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének ez évi harmadik, márciusi rendezvényének témái az antibiotikum-felhasználás csökkentése és az energia piac átalakulásának magyarországi helyzete voltak.

A Nébih elnöke, dr. Nemes Imre Az antibiotikum használata a sertéstenyészésben – a Nébih-jelentések tapasztalata c. előadását azzal indította, hogy a szabályozás szigorúbbá vált, mert félünk, hogy visszatérhetnek a Fleming előtti sötét idők, hiszen becslések szerint 2050-re az antibiotikum-rezisztencia az első helyre kerülhet a humán halálozási okok között. Ennek elkerülésére a fenntartható élelmiszer-termelés célkitűzése 2030-ig az antimikrobiális szerek használatának 50%-os csökkentése a haszonállatoknál és az akvakultúráknál.

Forrás: pixabay.com

Dr. Nemes Imre szerint az előttünk álló legfontosabb célok az antibiotikum-használat terén a B helyett D kategóriás készítmények használata, a tömeges helyett az egyedi kezelések preferálása, valamint a jelentési hajlandóság és az adatminőség javítása.

CÉLZOTT ANTIBIOTIKUM-HASZNÁLATRA VAN SZÜKSÉG

Dr. Gombos László, az Agrofeed Kft. sertésegészségügyi szakállatorvosa Antibiotikum használat telepi tapasztalatai állatorvosi szemmel, AB-kontroll, és ami mögötte van c. előadásában megfogalmazta, hogy az új rendelkezésekkel nem a szankcionálás a cél, hanem a körültekintő AB-használat elérése. Van honnan induljunk, hiszen 2022-ben telepeinken még mindig a harmadik helyen volt a colistin használata. Az előadó felhívta a figyelmet, hogy ne megszokásból, a technológiai hibák elfedésére, prevencióra vagy hozamfokozásra használjuk az antibiotikumokat, hanem javítsuk a feltételeket, és akkor eljutunk oda, hogy csak megfontolt, célzott gyógyászati céllal kelljen AB-t alkalmaznunk ott és akkor, amikor annak nincs alternatívája.

NÖVEKVŐ ELVÁRÁSOK

Ottó Daniella, az Agrofeed Kft. sertésspecialistája Malacok takarmányozása az antibiotikum-használat tükrében c. előadásában kifejtette, hogy napjainkban eljutottunk odáig, hogy lehet, hogy a profit meghatározó, de igen komolyan felzárkóztak mellé egyéb elvárások. Ilyen többek között az állat- és környezetvédelem, továbbá kiemelt szemponttá vált az élelmiszer termékek egészséges volta iránti igény is. Ezen a területen később meghatározó szerepet kapott, hogy a humán rezisztenciakialakulás elkerülése érdekében minél kevesebb antibiotikumot használjunk fel az előállítás során. Mindezt olyan környezetben kell megtenni, ahol a szaporaság mindenáron való növelése érdekében egyre nagyobb teljesítményű, és ezzel egyre érzékenyebb és nagyobb igényű tenyészállatokat használunk.

VÁLTOZÓ KLÍMA, NÖVEKVŐ ENERGIAIGÉNY

Dr. Munkácsy Béla, az ELTE Természettudományi Kar Környezet és Tájföldrajzi Tanszékének vezetője Az energiaátalakulás aktuális helyzete és potenciáljai Magyarországon c. előadásában sajnálattal állapította meg, hogy úgy tűnik, az éghajlatváltozás elleni küzdelem vesztésre áll. Az ipari forradalom óta fantasztikusan megugrott CO2 termelés rendkívüli éghajlati változásokat eredményez. 90%-nál nagyobb a valószínűsége annak, hogy legkésőbb a 21. században – de akár már 2025 és 39 között – leáll az Észak-atlanti-áramlat.

Az éghajlatváltozás okozta csapások 2001 és 2010 között mintegy 864 Mrd USD összegű kárt tettek ki, ami a GDP mintegy 20%-át emészti fel. Ehhez hozzájárul, hogy egyre nő az energiaigény, aminek fedezéséhez jelenleg szűkösek az erőforrások. A jelenlegi forrás globálisan 79,9%-ban (az EU-ban 33%) fosszilis, 17,9%-ban (az EU-ban 44%) megújuló és 22,2%-ban (az EU-ban 23%) atomenergia. Egyértelmű tehát, hogy lépéskényszerben vagyunk.

agrotrend.hu / Magyar Állattenyésztők Szövetsége

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés