Az uniós biztos 2026-ra ígéri az első állatjóléti javaslatokat

2024. december 19-én tartotta az Európai Parlament Strasbourgban az év utolsó plenáris ülését, ahol napirendre tűzték az állatjóléti ügyeket is. Az adott napirendi ponton azt a tervet vitatták meg, miszerint a Bizottság beépíti a 2025-ös munkatervébe a még felülvizsgálat alatt álló állatjóléttel kapcsolatos javaslatokat.

forrás: pixabay

A napirendi pontot Várhelyi Olivér biztos nyitotta, aki elmondta, hogy céljai közt szerepel, hogy biztosítsa az uniós polgárok elvárásainak való megfelelést olyan kiegyensúlyozott megközelítéssel, mely tiszteletben tartja az állatjólétet, miközben megőrizzük agrár-élelmiszeripari ágazatunk versenyképességét.

Álláspontja szerint az okosan megtervezett magas állatjóléti szabványok nem jelentenek költséget vagy terhet. Valódi előnyökkel járhatnak mind állataink, mind a gazdálkodók egészsége szempontjából. Kisebb antimikrobiális rezisztenciát, jobb húsminőséget és nagyobb összhangot eredményeznek a belső piacon. Megjegyezte, hogy fontos az állattenyésztési ágazat jó hírnevének megőrzése, így ideje korszerűsíteni az EU állatjóléti szabályait is, melyeknek tükröznie kell a tudomány és a technológia terén tapasztalt fejlődést. Kiemelte, hogy Európa-szerte nemzeti szinten is számos olyan szabályt vezettek be, amelyek túlmutatnak az EU minimumkövetelményein. Ez torzulásokhoz vezetett a belső piacon, így összehangoltan kell előrelépnünk.

A Bizottság tavaly már két javaslatot fogadott el a kutyák és macskák jólétéről, valamint az állatszállításról, amelyek végrehajtása jelentős javulást fog majd hozni. Erős reményeket fűz ahhoz a jogharmonizációs munkához is, amely az élő állatok behozatalára vonatkozó követelményeket tartalmazza. Ezzel kívánják biztosítani, hogy a feltételek megfeleljenek az uniós, vagy azzal egyenértékű szabályoknak, figyelembe véve az ágazatok sajátosságait. Ez segít abban, hogy betartsák jóléti normáinkat, magasan tartsák a lécet, és az uniós termelők se kényszerüljenek olyan versenyhelyzetbe, ahol lefelé kellene mozdulniuk.

A biztos elmondta, hogy az „End the Cage Age” című európai polgári kezdeményezés egyértelmű igényeket vázol, de ennek elérését azokkal együttműködésben kívánják végrehajtani, akiket tevőlegesen érint- azaz a gazdákkal. Átfogó megközelítésük kiegyensúlyozott és fokozatos lesz, és kísérő intézkedéseket fog tartalmazni, hogy támogassák az érintetteket az átállás során. Átmeneti időszakokra lesz szükség, amelyek ágazat- és fajspecifikusak és kellően hosszúak ahhoz, hogy az ágazatok alkalmazkodni tudjanak az új elvárásokhoz. Kiemelte, hogy aktív párbeszédet kíván folytatni a gazdaközösségekkel, hogy olyan jövőálló megoldásokat hozhassanak létre, amelyek szilárd bizonyítékokon alapulnak és elkerülik az általános, mindenkire érvényes megközelítést. Megerősítette, hogy az új szabályok kidolgozásakor a Bizottság teljes mértékben figyelembe kívánja venni az állattenyésztés különböző ágazatainak sajátosságait, beleértve a nemzeti vagy regionális szinten már elért előrehaladást. 2026-ban már foglalkozni kívánnak az első ágazatokkal, a jövő évi széles körű egyeztetéseken alapuló jogalkotási javaslatokkal.

A hozzászólásokból kirajzolódni látszik a fokozatos átállással való javítás iránti igény, és kiemelték néhányan a jutalmazó eszközök előtérbe helyezését is a túlszabályozással szemben: legyen eszköze azoknak a gazdálkodóknak megmutatni törekvéseiket, akik felülteljesítenek az elvárásokon, például ezt is kiszolgálhatnák a megfelelő jelölések.

Az ülésen felszólalt a korábbi egészségügyért- és élelmiszerbiztonságért felelős biztos, Vytenis Andriukaitis is, aki elmondta, hogy sokat dolgozott egy állatjóléti platform létrehozásán, állatjóléti központok létrehozásán.

Hol tartunk most?

A Bizottság által 2020. május 20-án elfogadott „Farmtól az asztalig” stratégia bejelentette, hogy a Bizottság felülvizsgálja az állatjóléti jogszabályokat, hogy összhangba hozza azokat a legújabb tudományos bizonyítékokkal. Ezenkívül a felülvizsgálat kiterjeszti annak hatályát, megkönnyíti annak végrehajtását és végső soron magasabb szintű állatjólétet biztosít. A Bizottság előkészítő munkája a következő jogszabályok felülvizsgálatát célozta meg: a tenyésztési céllal tartott állatok védelméről szóló irányelv , a tojótyúkok , brojlercsirkék, sertések és borjak védelmére vonatkozó minimumszabályokat megállapító négy irányelv, valamint az állatok szállítás közbeni és leöléskori védelméről szóló szabályzat.

Az Európai Bizottság megígérte, hogy 2023. októberéig teljes körűen felülvizsgálja az állatjóléti jogszabályokat, ami érző lények milliárdjainak életét érintette volna szerte az EU-ban. Bár ez a cél nem teljesült, lezajlott egy 8 hónapos folyamat tavaly, az EU mezőgazdaságának jövőjéről szóló stratégiai párbeszéd keretében, ami szeptemberben zárult. Ennek eredményeként az összes érdekelt fél egyetértését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy 2026-ig sürgősen felül kell vizsgálni az EU állatjóléti jogszabályait.

Az EU két évtizedes, az állatok szállítás közbeni védelmére vonatkozó szabályainak átdolgozása kicsit több, mint egy éve folyik, ami szükségszerű, mivel továbbra is több millió állatot szállítanak az Unión belül, exportálnak harmadik országokba. Az új szabályok szigorúbban korlátoznák például az utazás hosszát, hőmérsékleti tényezőket, illetve a szállítható állat minimális életkorát. Emellett a tervezet megpróbálja feloldani a jelenlegi szabályok kiskapuit és a felügyelet hiányát.

Az EU végrehajtó testülete 2023. decemberében terjesztette elő a szállításról szóló javaslatot egy másik, a macskák és kutyák jólétéről szóló törvényjavaslattal együtt. Azóta a törvényhozók haladást értek el a kisállatokkal kapcsolatos ügyekben, azonban az új szállítási szabályok elfogadása még várat magára. Az Európai Néppárt jelenleg az Európai Parlamentben folyó tárgyalások további halasztását szorgalmazza, miközben az EU Tanácsa még a szakértői szintű tárgyalások elején tart. Egyes, élő állatok exportjában elöljáró tagországok aggodalmukat fejezték ki a magasabb követelmények miatt. Hasonlóképpen panaszkodtak azok az országok is, ahol könnyen kialakulnak szélsőséges hőmérsékleti viszonyok, hogy a szabályok nem veszik kellő mértékben figyelembe ezeket a területi sajátosságokat.

Az uniós állatjóléttel kapcsolatos jogalkotás szempontjából elmondható, hogy Lengyelország EU-elnöksége alatt folytatja a munkát az állatok szállítás közbeni védelméről szóló uniós rendelettervezeten, bár prioritásai közt leginkább az energia, a védelem és a gazdasági biztonság áll a hat hónapos munka fókuszában. Ennek megfelelően az elemzők inkább előrehaladást, mintsem áttörést jósolnak a témában.

Agrotrend.hu/ NAK