Az ásványianyag-kiegészítés és vizsgálatok fontossága az állatjóléti támogatás keretében

Június 3-tól lehet pályázni húsmarhák állatjóléti támogatására. A választható feltételek között szerepel az ásványianyag-kiegészítés. Ehhez évente legalább egyszer be kell vizsgáltatni az etetett takarmányt, továbbá legalább ötévente egyszer a legelők talajvizsgálatát is el kell végezni. A vizsgálatokat referenciával rendelkező laborral kell végeztetni.

Forrás: pixabay.com

Jó minőségű, biztonságos élelmiszer-alapanyagot gazdaságosan és fenntartható módon termelni csak egészséges állatállománnyal lehet. A húshasznú állományok (anyatehén és hízómarha) optimális szaporodási és termelési eredményeinek, valamint a megfelelő állatjólét eléréséhez elengedhetetlen a jó takarmányozási gyakorlat megvalósítása, amely többek között magába foglalja az állatok megfelelő ásványianyag-ellátását is.

Talaj hatása

A szükségleti és toxikus értékek mellett az okszerű, az állatok biológiai igényeit és jólétét figyelembe vevő ásványianyag-ellátás lényeges eleme az etetett takarmányok ásványianyag-tartalmának ismerete. A takarmányok elemtartalmát számos tényező befolyásolja, amelyek közül meghatározó jelentőséggel bírnak a termőtalaj adottságai (talaj típusa, pH-ja, vízellátottsága, elemtartalma és azok interakciói stb.). A talajban lévő és ezáltal a takarmánynövények által felvehető ásványi elemek mennyisége célzott talajerő-utánpótlással befolyásolható, amelynek alapja a talajok elemtartalmának laboratóriumban történő meghatározása. A takarmánynövényeink elemtartalma Magyarország különböző tájegységein, adott növényfajon vagy takarmányféleségen belül is, akár évenként tekintve jelentős eltéréseket mutathat.

Az állományok folyamatos vizsgálata ajánlott

Az optimális ásványianyagellátás harmadik lényeges pillére az állományok ásványianyag-ellátottságának nyomonkövetése. A monitoringvizsgálatok eredményeképpen felderíthetők az egyes rejtett hiányállapotok vagy éppen a túlzott, esetleg toxikus mértékű ellátottság.

Az ellenőrzés során az állatokból nyert biológiai mintákból (vér, szőr stb.) reprezentatív módon történik a laboratóriumi vizsgálat. A pillanatnyi ásványianyag-ellátottság vizsgálatára inkább a vér-, míg a hosszabb távú (2-3 hónapos) ellátottság ellenőrzésére a szőrvizsgálat az alkalmasabb.

Általános irányelvként elmondható, hogy a vizsgálandó állomány, ill. célcsoport (pl. hízóbikák, termékenyítés alatt lévő tehenek, tenyészbikák, vemhes tehenek stb.), mintegy 3-5%-ára kiterjedően, klinikailag egészséges állatokat kell a mintavételre kijelölni. Vérvizsgálat esetében lehetőleg a takarmányfelvétel kezdetét követő 3-5 óra közötti időszak javasolható a mintavételre. A vérvizsgálathoz alvadásában heparinnal gátolt minta szükséges, a meghatároztatni kívánt elemek számától függően kb. 10-20 ml mennyiségben. A szőrvizsgálathoz a mellkas oldalán fizikailag megtisztított (lekefélt) területről kell egy maréknyi mintát laboratóriumba küldeni.

agrotrend.hu / Magyar Állattenyésztők Szövetsége