ATF: A haszonállat több, mint élelmiszer

A fenntartható és versenyképes európai állattenyésztési ágazatnak a tudásátadáson és az innováción keresztül történő megteremtését célul kitűző európai partnerségi szervezet, az Animal Task Force közzétette „A haszonállat több, mint élelmiszer” című kiadványát. Az anyag kiemeli, hogy a haszonállatok az élelmiszer-termelésen túl kulcsszerepet játszanak az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség, az erőforráshatékonyság, a vidékfejlesztés és az ökoszisztéma-szolgáltatások biztosításában egyaránt.

Az Animal Task Force (ATF) egy európai köz- és magánszféra közötti partnerség, amely vezető szakértői testületként köti össze az európai ipart és a kutatással foglalkozó szolgáltatókat az állattenyésztési ágazat fejlesztése érdekében. Az ATF a partnerszervezetekkel együtt tehát azon dolgozik, hogy meghatározzák azokat az intézkedéseket, amelyek a fenntartható és versenyképes európai állattenyésztési ágazatnak a tudásátadáson és az innováción keresztül történő megteremtését szolgálják.

Az ATF 2025 júniusában közzétette a „Livestock are more than food” című dokumentumot, amely anyag kiemeli, hogy a haszonállatok az élelmiszer-termelésen túl kulcsszerepet játszanak az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség, az erőforráshatékonyság, a vidékfejlesztés és az ökoszisztéma-szolgáltatások biztosításában egyaránt.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elkészítette és közzétette az ATF kiadvány magyar nyelvű fordítását, melyet ”A haszonállat több, mint élelmiszer” címmel itt érhetnek el.

Forrás: nak.hu

A kiadványban többek között az alábbiakról tudhatnak meg hasznos információkat:

– Milyen szerepet töltenek be a haszonállatok a tápanyag körforgásban, a biodiverzitás fenntartásában, a tájgazdálkodásban, a fenntarthatóságban, az élelmezésbiztonság fenntartásában, valamint a vidéki területeken a megélhetés biztosításában?

– Miért nem alkalmasak a jelenleg alkalmazott általános fenntarthatósági mérőszámok az állattenyésztési rendszerek átfogó értékelésére és az ágazathoz kapcsolódó pozitív hatások számbavételére?

– Az állattenyésztés és az állati termék-előállítás hogyan támogathatja Európa átállását a kör- forgásos és fenntartható gazdálkodásra?

– Az állattartás során keletkező trágya milyen szerepet tölt be a szintetikus műtrágyák és a fosszilis energiaforrások felhasználásának csökkentésében, valamint a talajok szervesanyag-tartalmának, vízmegtartó képességének és egészségének javításában?

– Mit jelent a biomassza értéknövelő újrahasznosítása?

– Az állattenyésztésben milyen, nem élelmiszer jellegű társ- és melléktermékek keletkeznek és azokat mely iparágak hasznosítják?

– Milyen előnyei vannak a biogáz előállításnak?

– A jól kezelt legelőkön a fokozott szénmegkötés hogyan járul hozzá az éghajlatváltozás mérsékléséhez?

– Az állattenyésztés hogyan ágyazódott be Európa vidéki identitásába, kulturális és kulináris örökségébe?

– A jól irányított állattenyésztési rendszerek hogyan járulnak hozzá a zoonózisos – azaz állatról emberre terjedő – betegségek terjedésének és az antimikrobiális szerek használatának csökkentéséhez?

– Az állati eredetű élelmiszerek hogyan járulnak hozzá a kiegyensúlyozott táplálkozás és az emberi egészség fenntartásához?

– Milyen szakpolitikai kihívásokkal néz szembe az állattenyésztési ágazat?

Az ATF eredeti, angol nyelvű kiadványa itt érhető el.

agrotrend.hu / Nemzeti Agrárgazdasági Kamara