Állattenyésztés
Állatbetegségek kórokozói vesznek körül bennünket
Hatalmas gazdasági károkat okozni képes állatbetegségek sora kering Magyarországon, illetve a környékünkön. Az idén olyan betegség is megjelent, amelynek eddig nyoma sem volt Európában sem, és visszatért a rettegett ragadós száj- és körömfájás is.
Alighogy eltűnt a ragadós száj- és körömfájás a hírekből, a magyar hatóság is reagált a romló horvátországi állategészségügyi helyzetre, azon belül is az afrikai sertéspestis (ASP) kitöréseire: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági hivatal (Nébih) Baranya vármegyében, a magyar határ közelében egy magas kockázatú terület létrehozásáról döntött. Ez 15 vadgazdálkodási egységre terjed ki. Mint emlékezetes, a Magyarországon is évekkel ezelőtt megjelent, viszont eddig csupán a vaddisznóállományban azonosított afrikai sertéspestist (ASP) júliusban házisertés-állományban észlelték a Horvátországban Kácsfalu (Jagodnjak), majd Bolmány (Bolman) község területén. A július 21-i héten pedig a horvát hatóság két kitörést állapított meg a magyar határ közelében vaddisznóban, Kácsfalu és Valpó (Valpovo) külterületén, a magyar határtól számított 20 kilométeres zónán belül.
A Nébih szerint az, hogy már a horvátországi, határ menti vaddisznóállományban is jelen van a betegség, arra enged következtetni, hogy a térség vírusterheltsége magas. Emiatt tovább nőtt annak kockázata, hogy a horvát határszakasz közelében élő hazai vaddisznóállomány megfertőződik az ASP vírusával.
Az ASP jelenléte gyakorlatilag folyamatos, a Nébih márciusban jelezte is, hogy a magyar határhoz közel lévő romániai Temes vármegyében több nagy létszámú sertéstelepen is ASP-kitörést azonosított a román hatóság. Ugyanebben az időszakban Horvátországban újra kimutatták a vírust házisertés-állományokban, valamint Szerbiában is nagyon magas az ASP-esetetek száma házi sertésekben és vaddisznókban egyaránt.
Ragadós száj- és körömfájás: a cél a mentesség
Tavasszal a magyar határ környékén előforduló ASP-kitörésekről elvitte a figyelmet, hogy március 7-én bejelentették: több mint ötven év után újra megjelent Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF). Öt különböző telepen jelent meg a betegség, amelyek mindegyike Győr-Moson-Sopron megyében található, és összesen 19 ezer állatot érintett.
A hazai állattenyésztők és élelmiszer-feldolgozók körében nagy riadalmat váltott ki az RSZKF megjelenése a tovagyűrűző gazdasági hatások miatt. Nemcsak a fertőzött telepek teljes állatállományának leölése, hanem a kereskedelmi korlátozások miatt is nagyok a veszteségek. A kór annak ellenére súlyos károkat okoz még most is, hogy június 6-án bejelentették: Magyarország sikeresen megfékezte az RSZKF-betegséget, így az Európai Unió feloldotta az összes védő- és megfigyelési körzetet, valamint a további korlátozás alá eső területet, amivel együtt a hazai korlátozások is megszűntek. Az unión kívüli, harmadik országokkal történő exportról kétoldalú megállapodásokban kell megegyezni, ami sokszor egy évnél tovább is eltarthat.
Az állategészségügyi hatóság azt tűzte ki célként, hogy az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) ismét megadja Magyarországnak a mentes státuszt, amelynek kérvényezésére is csak július felében nyílt meg a lehetőség.
Újra itt a közelben kéknyelv-betegség
A mentesség elnyerésének hosszú folyamatát érzékelteti Magyarország kéknyelv-betegségtől történő mentességének megszerzése. Nálunk 2015-ben terjedt el járványszerűen a szarvasmarhákat és juhokat megbetegítő kéknyelv-betegség. A Nébih arra emlékeztet, hogy a betegség jelenléte miatt az élőállat-szállítások éveken keresztül csak szigorú feltételekkel (vakcinázás, vérvizsgálat, szúnyogellenes kezelés) valósulhattak meg az Európai Unió többi tagállamába és számos harmadik országba is. A hazai mentesítési program eredményeként az Állategészségügyi Világszervezet által előírt mentességi feltételeket Magyarország már 2017-ben teljesítette, az unió további, szigorúbb vizsgálatok elvégzését követelte meg a státusz elismeréséhez, az Európai Bizottság pedig újabb hosszú procedúra után, 2021. február 22-én ismerte el Magyarország kéknyelvbetegség-mentességét, ami jelentős versenyelőny az exportpiacokon.
Ezt a mentes státuszt fenyegeti, hogy a környező országokban újra terjed a kéknyelv-betegség, Szlovénia például júliusban jelentett kitörést egy délnyugati juhtenyészetben. A kór halálos lehet a házi kérődzők, például a juhok, szarvasmarhák és kecskék számára.
Idén nemcsak visszatérő, hanem korábban Magyarországon még soha elő nem fordult betegség is megjelent az állatállományban: év elejében Zala vármegyében azonosították juh- és kecskeágazatban szintén nagy gazdasági károkat okozni képes kiskérődzők pestisét, amelyet rövid idő alatt sikerült legyűrni, és nem terjedt tovább.
Rájár a rúd a juhokra
Ugyancsak a juhokat és a kecskéket fenyegeti a juh- és kecskehimlő, amely rendszeresen megjelenik egyes európai országokban. Magyarországon nincs jelen, de veszélyes lehet, hogy júniusban a román állategészségügyi hatóság több kitörést is megerősített. A juh- és kecskehimlő Európában széles körben előfordult, a 70-es évek végére sikerült megszabadulni a fertőzéstől – emlékeztet a Nébih. A mentesség elérése óta azonban a betegség rendszeresen megjelenik egyes európai országokban.
A 2022-es spanyol járvány felszámolása csaknem egy évig tartott, Bulgáriában pedig a török határhoz közeli részen, 2023 szeptembere óta van jelen a betegség.
Görögországban szintén 2023 őszén indult egy nagyobb járvány, melynek részeként a mai napig jelentenek kitöréseket.
A juh- és kecskehimlővel szemben Európában új betegség a bőrcsomósodáskór, amely eddig főleg Afrikában és a Közel-Keleten fordult elő. A betegség vírusa elsősorban a vérszívó ízeltlábúakkal (szúnyogokkal, legyekkel vagy kullancsokkal), ritka esetekben állatról állatra terjed. Jelenlétét idén
- Szardínia szigetén, majd
- az észak-olaszországi Lombardiában, valamint
- Franciaországban is megerősítették.
A betegség Magyarországon nincs jelen, azonban a megnövekedett járványügyi kockázat miatt az országos főállatorvos elrendelte a szarvasmarha- és bivalyszállítmányok fokozott állategészségügyi ellenőrzését. A bőrcsomósodáskór vírusa embert nem betegít meg, sem a fertőzött állat, sem a fertőzött állatokból előállított élelmiszer nem jelent veszélyt emberre. A betegség elleni védekezés ugyancsak a jelentős gazdasági kártétele miatt fontos.
Mindezek tetejébe július közepén a horvátországi Split-Dalmát és Sibenik-Knin megyében lépfene okozott hirtelen elhullást a marhaállományban, amire a horvát hatóság zárlattal reagált. A lépfenét a Bacillus anthracis baktérium okozza, amely arról ismert, hogy rezisztens spórákat termel, amelyek évtizedekig is életben maradhatnak a talajban. A betegség házi és vadon élő állatokban (szarvasmarha, juh, kecske, ló, sertés és vad) fordul elő, de emberre is átterjedhet.
Fókuszban
Pár éven belül eltűnhet a barack
Az MSZR (Mezőgazdasági számlarendszer) első előrejelzésének eredményei alapján 2025-ben jelentősen visszaesett a gyümölcstermesztés Magyarországon: a körténél 17,5, az almánál 47,6,...
A napokban teljesen befagyhat a Balaton
Kilenc év után ismét befagyhat a Balaton, de a szakértők óvatosságra intenek a jégre lépés előtt. A kisebb tavak hamarabb...
Történelmi jelentőségű agrárképzés a Debreceni Egyetemen
Európában egyedülálló kettős diplomát szerezhet az a négy hallgató, akik először nyerték el a Debreceni Egyetem és az Amerikai Egyesült...
Rekordot döntött a Németországba irányuló paprikaexport Marokkóból
Az előző szezonban haladta meg először az 50 ezer tonnát a német piacra szállított áru volumene. Marokkó tovább erősítette pozícióját...
Mekkora lesz a napraforgó túlkínálat?
NAK Dinnye sajtótájékoztató – Varga István
NAK Dinnye sajtótájékoztató – Göcző Mátyás interjú
Ki korán kel, annak kávé kell
Tovább nő a globális gabona- és olajosmag-kereskedelem
50 év tapasztalat és globális jelenlét – jubileumi beszélgetés a Fliegl Kft.-nél
Ingyenes, nyolcrészes ChatGPT-képzést indított a VOSZ
Növényvédelmi kezelések adatszolgáltatásának elmulasztása támogatásvesztéssel járhat
Vizsgálat indult a Bászna Gabona Zrt. ügyében, a kormány segít a gazdáknak
Ágazati körkép, jövedelmezőség és kihívások a hazai állattenyésztésben
Megjelent a kaliforniai lopódarázs Magyarországon
Négy új hajó felavatásával indult el a 178. balatoni hajózási szezon
Középpontban a Väderstad többszörösen díjazott munkagépe
Szupermenta fehérjepor termékteszt újratöltve: az eredmények most sem felhőtlenek
