Aktualitások az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemben

Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) globális, az emberi és állati egészséget egyaránt veszélyeztető, a WHO által a TOP 3-ba sorolt egészség ügyi kockázat, melyet elsősorban az antibiotikumok felelőtlen, szakmaiatlan alkalmazása okoz.

Forrás: pixabay.com

A rezisztens kórokozók évente csaknem 5 millió ember halálát okozzák világszerte. A mezőgazdaságban alkalmazott antibiotikumok következtében kialakuló ellenálló baktériumtörzsek, rezisztenciagének közvetlenül – zoonózisos fertőzési útvonalon – vagy közvetetten – pl. szennyvíz, trágya, illetve talaj révén – is bekerülhetnek az emberi szervezetbe. Az állattartással foglalkozó személyek számos tanulmány alapján jelentős eséllyel fertőződhetnek rezisztens baktériumokkal. A monitoring vizsgálatok eredményei alapján az egészséges állatok húsa is tartalmazhat multirezisztens törzseket, melyek az élelmiszerláncba bekerülve további kockázatot jelentenek. Mindezekre tekintettel az antimikrobiális szereket az állattartásban fokozott odafigyeléssel kell alkalmazni annak érdekében, hogy a betegségek gyógyítására minél tovább rendelkezésre álljanak a megfelelő készítmények, mind az állat-, mind a közegészségügyben.

Szabályozás, képzés, ellenőrzés

Az AMR elleni küzdelem régóta része a nemzetközi, az uniós és a hazai szakpolitikáknak. 2021-ben szigorodtak az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó előírások: a módosított miniszteri rendelet többek között rezisztenciavizsgálathoz köti a humánegészségügyi szempontból kritikus hatóanyagok alkalmazását. Az állatorvosok számára hatósági képzést vezettek be, amely az élelmiszer-termelő állatok számára történő antibiotikum-felírásra jogosít fel. A képzést már több mint 1300 szakember elvégezte. A Nébih 2022-től célellenőrzésekkel segítette a területi szervek ellenőrző munkáját az állattartó telepeken, az új jogszabályi követelményeknek megfelelően módosított ellenőrzőlistákkal. 2022, 2023 és 2024 októberében a Nébih összesen 65 állattartó telepen ellenőrizte kiemelten a gyógyszerfelhasználás szabályainak betartását, az antibiotikum csökkentési terv meglétét és a felhasználás bejelentésére vonatkozó kötelezettség teljesítését.

Járványvédelmi beruházások támogatása

A telepi járványvédelem javítását szolgálja a Szarvasmarha-, juh- és kecsketartó telepek járványvédelmi rendszereinek fejlesztése című felhívás, mely 5 milliárd Ft-os keretösszegével tenyészetenként 30 millió Ft-ot biztosíthat építéssel járó, illetve építéssel nem járó járványvédelmi beruházásokra. A felhívás hátterét az idei év ragadós száj- és körömfájás járvány tapasztalatai adták, melyek alapján kiemelt fontosságú a kérődző telepek higiéniai fejlesztése. A második és harmadik benyújtási időszak 2025. július 9. és 22., valamint 2025. október 1. és 14. között lesz.

AZ ÁLLATORVOS MELLETT AZ ÁLLATTARTÓ IS FELELŐS

Összességében elmondható, hogy az állattenyésztő ágazatok antibiotikum-felhasználásának további optimalizálása szükséges. Továbbra is fő cél az emberre veszélyt jelentő antibiotikumok használatának visszaszorítása és a csoportos kezelések túlsúlyának csökkentése. A felhasználási adatok gyűjtése és megismerése elengedhetetlen. A tenyészet adatainak pontos ismerete az állattartót és a szolgáltató állatorvost is segíti az előírt antibiotikum-csökkentési terv kidolgozásában, végrehajtásának ellenőrzésében. Fontos hangsúlyozni, hogy a szolgáltató állatorvos mellett az állattartónak is oda kell figyelnie arra, hogy tenyészetében az antibiotikum-felhasználás jelentése rendszeres, valóságnak megfelelő, naprakész legyen, különösen ott, ahol az állatorvos telepi megbízott útján teljesíti a bejelentési kötelezettségét. A fertőző betegségek megelőzését szolgáló intézkedések bevezetése, a telepi higiénia javítása, a telepi működés optimalizálása nem csak az emberi egészség védelmét, de összességében a telep jövedelmezőségét, az állatállományok egészségének védelmét szolgálja.

agrotrend.hu / Magyar Állattenyésztők Szövetsége