A szarvasmarha ágazat és a klíma egy összetett kapcsolat, amelyet gyakran túlságosan leegyszerűsítenek

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában az állattenyésztés, az állati-termékelőállítás és az éghajlatváltozás valós kapcsolatát vizsgálja. Kiemelik, hogy állattenyésztés nélkül lehetetlen lenne a világot ellátni élelemmel, tovább, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén az előrelépések eléréséhez nincs szükség az állatállományok létszámának drasztikus csökkentésére, tudományosan megalapozott, innovatív stratégiák alkalmazásával a hatékonyság ugyanis javítható és a környezeti hatások mérsékelhetők.

Forrás: pixabay.com

Az elmúlt években egyre hevesebbé vált a hús-, a tejtermelés és az éghajlatváltozás kapcsolata körüli nyilvános vita. Egyfelől az állattenyésztést az üvegházhatásúgáz-kibocsátások egyik fő forrásának tartják, másrészről viszont egyesek azzal érvelnek, hogy állattenyésztés nélkül lehetetlen lenne a világot ellátni élelemmel, és hogy a szarvasmarhák szerepét a klímavitákban széles körben félreértelmezik. Az igazság – ahogy az gyakran lenni szokott – nem szimplán fekete vagy fehér, hanem egy összetett kapcsolat, amely adatokat, kontextust és tudományosan megalapozott megközelítést igényel.

Előrelépés a kibocsátás-csökkentés terén az innováció révén

Az állattenyésztés valóban hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához, különösen a metán révén, mely egy rendkívül erős üvegházhatással bíró gáz, amely a kérődzők, például a szarvasmarhák, juhok és kecskék emésztése során keletkezik. A folyamat neve enterális fermentáció és a metán főként böfögés formájában jut a légkörbe.

Azonban a „több tehén = nagyobb felmelegedés” egyszerű egyenlet nem ad teljes képet a helyzetről. Az állattenyésztéshez kapcsolódó kibocsátásoknak négy fő forrása van, amelyeket együttesen kell vizsgálni: takarmánytermelés és -szállítás, földhasználat-változás, állatok bélrendszerében zajló enterális fermentáció, valamint a trágyakezelés. Ezeknek a területeknek a kezelésével – például hatékonyabb takarmányozással, az állategészségügyi menedzsment javításával és precíziós technológiák alkalmazásával – az Európai Uniónak az elmúlt években sikerült jelentősen csökkentenie a metánkibocsátást az állattenyésztési ágazatban, miközben a termelés stabil maradt, sőt nőtt is.

Csak a tejágazatban például az állattenyésztésből származó teljes metánkibocsátás mintegy 21%-kal csökkent 1990 óta, a folyamatos termelés ellenére. A tej és a tejtermékek továbbra is alapvető részét képezik az európai étrendnek, magas minőségű fehérjét, kalciumot és létfontosságú mikrotápanyagokat biztosítva. Ez azt mutatja, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén az előrelépések eléréséhez nincs szükség az állatállományok létszámának drasztikus csökkentésére: a tudományosan megalapozott, innovatív stratégiák alkalmazásával ugyanis a hatékonyság javítható és a környezeti hatások mérsékelhetők.

A kibocsátások csökkentése a hatékonyabb modellekre való átállás révén

Napjaink legfontosabb kihívás az, hogy miként lehet tovább mérsékelni a tej- és hústermelés éghajlati hatását úgy, hogy közben megőrizzük a gazdaságok versenyképességét és fenntartsuk az ágazat termelési kapacitását. A cél nem az, hogy tagadjuk a kibocsátások létezését, hanem annak megértése, hogy az állattenyésztési ágazat miként tud konstruktív módon hozzájárulni a globális klímacélok eléréséhez anélkül, hogy veszélyeztetnénk az élelmezésbiztonságot, a vidéki közösségek megélhetését és a legelőterületek biológiai sokféleségét.

A kibocsátások csökkentése nem az állattenyésztési ágazat leépítését, felszámolását jelenti, hanem sokkal inkább azt, hogy egy hatékonyabb, fenntarthatóbb és ellenállóbb működési modellre való átállást támogatunk. A cél nem az, hogy „mindenáron kevesebbet termeljünk”, hanem hogy jobban termeljünk: az innovációra, az állatállományok és erőforrások pontosabb, hatékonyabb menedzsmentjére, valamint tudományos bizonyítékokon alapuló mezőgazdasági gyakorlatokra támaszkodva.

A hatékonyan működtetett, megfelelően irányított állattenyésztési rendszerek környezeti szempontból is pozitív szerepet játszhatnak. Különösen a legeltetésre alapozott, extenzív tartási rendszerek járulnak hozzá a talaj egészségének és az állandó gyepterületek fenntartásához, valamint bizonyos feltételek mellett a szénmegkötéshez, miközben olyan alapvető ökoszisztéma‑funkciókat is támogatnak, mint a biodiverzitás megőrzése, a tűzek, a talajromlás és a hidrogeológiai instabilitás (erózió, csuszamlások) megelőzése. Ugyanakkor a jól megtervezett, hatékonyan irányított, zárt, védett vagy precíziós rendszerek is kiemelkedhetnek fenntarthatóságuk és hatékonyságuk révén, mivel a technológia, a javuló takarmányhasznosítás, az állategészségügyi menedzsment révén és a precíziós gazdálkodási eszközök alkalmazásával kevesebb erőforrással képesek többet termelni, ezáltal csökkentve az egy termékegységre jutó kibocsátást.

A gazdálkodók kulcsszerepének elismerése és a beruházások ösztönzése

Ahhoz, hogy ez az átmenet valóban hatékony legyen a gazdálkodóknak képesnek kell lenniük arra, hogy a megoldás aktív részévé váljanak. A közpolitikáknak és az ösztönző rendszereknek el kell ismerniük a gazdálkodók központi szerepét és támogatniuk kell azoknak a technológiáknak, gyakorlatoknak és beruházásoknak a bevezetését, amelyek csökkentik az éghajlatváltozás hatásait anélkül, hogy veszélyeztetnék a gazdaságok gazdasági fenntarthatóságát vagy a vidéki térségek társadalmi kapcsolatrendszerét, összetartó erejét.

Az intézmények és a kutatói közösség kulcsszerepet játszanak ebben a folyamatban, különösen a hatékony közpolitikák kidolgozásában és a mezőgazdasági innováció előmozdításában. Ez magában foglalja a kibocsátáscsökkentést támogató takarmány‑adalékok bevezetését, a hatékonyabb trágyakezelési rendszerek alkalmazását és a precíziós gazdálkodási megközelítések alkalmazását. A szarvasmarha ágazat és az éghajlat kétségtelenül összefüggenek, de ezt a viszonyt nem lehet leegyszerűsítő szlogenekre redukálni. Az állattenyésztés része a klímaváltozás okozta kihívásának, ugyanakkor az a megoldás része is lehet, különösen akkor, ha tudományosan megalapozott stratégiák, innováció és olyan fenntartható, integrált megközelítés vezérli, amely a környezeti, gazdasági és társadalmi szempontokat együttesen figyelembe veszi.

A hús- és tejtermelés jövője egyre inkább egy megalapozott, kiegyensúlyozott és pragmatikus narratívától függ, amely túllép a polarizáción és a címkézéseken és a valós megoldásokra összpontosít, amelyek kézzelfogható előnyöket tudnak nyújtani az éghajlat, az élelmiszerrendszerek és a társadalom számára egyaránt.

Amennyiben szeretne jobban elmélyülni az állattenyésztéssel, az állati-termékelőállítással kapcsolatos témákban, javasoljuk, hogy kövesse a Fenntartható Állattenyésztéssel foglalkozó Frakcióközi Munkacsoport (Sustainable Livestock Intergroup – SLI) weboldalát, ahol aktuális témákat feldolgozó szakmai cikkek érhetők el, valamint számos online követkető webinárium kerül megrendezésre. A különböző országok számos parlamenti képviselőjének és a főbb politikai csoportoknak a támogatásával létrehozott Fenntartható Állattenyésztéssel foglalkozó Frakcióközi Munkacsoport (SLI) célja ugyanis, hogy elősegítse az állattenyésztési rendszerek környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból fenntarthatóbbá tételét biztosító megoldások feltárását. A Munkacsoport kiemelt törekvése továbbá, hogy a fenntarthatóság mellett az élelmezésbiztonság, az állatjólét és a vidéki közösségek életképessége is biztosított legyen. A szakmai közösség létrehozásakor nem titkolt cél volt, hogy a szervezet központi szerepet játsszon a politikai döntéshozók, valamint a mezőgazdasági termelők és szakemberek egy platformra hozásában, annak érdekében, hogy a gyakorlatban oly gyakran tapasztalt nézőpontbeli „szakadékok” áthidalhatókká váljanak.

Az SLI által 2026. február 12-én, „How are cows and climate really related?”, azaz „Hogyan kapcsolódik egymáshoz valójában a szarvasmarha‑ágazat és az éghajlat?” címmel megszervezett webinárium angol nyelvű összefoglalóját itt érhetik el.

meatthefacts.eu

Cows and climate: a complex relationship, too often oversimplified

agrotrend.hu / NAK / Borovka Zsuzsa