Mivel egyre több afrikai sertéspestis (ASP, ASF) esetet mutatnak ki vaddisznóban Észak-Olaszországban, a Franciaországgal közvetlenül határos régiókban, a kór egyre közeledik Franciaországhoz. Mi is hasonló helyzetben vagyunk, hiszen Horvátország északi részén is kimutatták a múlt év őszén a betegséget. Július 26-tól Párizsban kerülnek megrendezésre az olimpiai és paraolimpiai Játékok. A szervezők arra kérik a látogatókat, szurkolókat, hogy a fertőzött területekről semmiképpen ne hozzanak magukkal sertéshúst, vagy abból készült termékeket.
Az észak-olasz esetek mellett más Franciaországgal szomszédos országban is mutattak ki sertéspestises eseteket. Németországban a közelmúltban fél tucat új fertőzést találtak Frankfurt közelében, mindössze 100 kilométerre Franciaországtól. Németországban június közepén találtak sertéspestissel fertőzött húst egy hentesnél. Nyilván nem jelent ez veszélyt az emberre, de a precíz német ellenőrző rendszer ellenére is újabb és újabb kitöréseket észlelnek. A legutóbbi – szám szerint 2020 óta a kilencedik házisertésben regisztrált – kitörés egy tavaly január óta tartó kitörés-mentes időszakot szakított meg. Ha kicsit keletre nézünk, akkor a lengyelek parttalan küzdelmét látjuk. A szomszédos Lengyelországban ugyanis 6 gazdaságot találtak ASP-vel fertőzöttnek június elején. Lengyelországban 2014 óta van jelen az ASP, jelenleg összesen 514 gazdaságban mutatták ki. A gazdaságokban a járványok nyáron szezonálisan fordulnak elő, leginkább azért, mert akkor friss, de fertőzött szénát kapnak a sertések.
Ha kitágítjuk a képet, 2022. január óta – az Állategészségügyi Világszervezet adatai szerint – öt kontinens 57 országa érintett sertéspestissel, ami 506 ezer fertőzött házisertést és 20400 vaddisznót jelent. Miattuk 1,4 millió házisertést irtottak ki.
A vaddisznókat érintő esetek 99, a haszonállatokat érintő esetek 70 százaléka Európában történt. A betegség miatt elvesztett sertésállomány 72 százaléka is Európa vesztesége.
Rajtunk kívül Ázsiában üt még nagyot a sertéspestis, de érdekes módon, Amerikában és Afrikában nem okoz károkat, sőt.
Mindezek fényében következik szokásos előrejelzésem. Számunkra nagyon fontos üzenete van annak, hogy 18 hét oldalazás után a német malac- és sertésárak lefelé korrigálnak. Hiába a foci-EB és a többi sportesemény, a fogyasztás nem emelkedik. Így a kínai fenyegetések egyre súlyosabb nyomást helyeznek a piacra. Ha tényleg retorziók lesznek, egy sor olyan termék (például zsigerek, belsőségek) ragadhat be a kontinensen, amit nehéz lesz elhelyezni. Márpedig a fagyasztás költségei miatt inkább engednek az árból, csak frissen szabaduljanak tőle.
Németországban a Vion kivonulása és több egyéb vágóüzem bezárása ugyan megerősítette piacvezető pozíciójában a Tönnies-t, de az árrések továbbra is nagyon szűkösek. Ráadásul a fenti ASP-esetek tovább nehezítik az exportot. A kontinens kínálata szempontjából a spanyolok helyzete kritikus. Ott még ugyan emelkedik a sertésár – ami a jellemző júniusi kínálati szűkületnek köszönhető – de már lassuló ütemben, ami a várható tetőzést jelzi. Ennek ellenére rég nem látott sikeres éve lesz idén a sertéstartóknak kontinens-szerte. A húsipar ismét présbe szorult. Arra számítok, hogy a sertéspestist továbbra is kordában lehet tartani, de a kínai lépések nehezen kiszámíthatóak. Ha tényleg vámmal sújtják az európai sertéshúst, akkor megáll az árak növekedése, és némi korrekcióra is számítani kell. Jelentős visszarendeződésre azonban nem számítok. Inkább az oldalazáshoz térünk vissza.
