A megfelelő társadalmi-gazdasági hatásvizsgálat jelentősége az állatjóléti szabályozások reformja során

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló ”Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagot tett közzé, melyben az állatjóléti szabályozások reformja kapcsán a megfelelő társadalmi-gazdasági hatásvizsgálatok szükségességére és jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Az európai állattenyésztési értéklánc képviselői levélben fordultak Janus Wojciechowski-hez az Európai Bizottság (a továbbiakban: EB) mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosához és Stella Kyriakides-hez az egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosához, hogy komoly aggodalmuknak adjanak hangot az uniós állatjóléti jogszabályok folyamatban lévő felülvizsgálatával kapcsolatban. Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő szervezetek alapos gazdasági hatásvizsgálatot kértek, mivel úgy vélik, hogy a gazdaságokban tartott állatok jólétére vonatkozó jogszabályok hatásvizsgálatának elvégzésére szánt idő és a felhasznált erőforrások nem voltak elegendőek.

Fotó: Wolfgang Ehrecke / Pixabay

Bár több esetben is megkeresték az EB Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóságát (a továbbiakban: DG SANTE) azzal a kéréssel, hogy az állatjóléti szabályozások felülvizsgálatának megkezdése előtt biztosítsanak minden szükséges eszközt a jelenlegi jogi szabályozások átfogó, alapos társadalmi-gazdasági felülvizsgálatához, úgy tűnik a kéréseik nem találtak meghallgatásra. Az összefogó szervezetek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának (a továbbiakban: DG AGRI) támogatását is kérték, hogy ezen kérésüket megoszthassák a DG SANTE tárgyalásokban résztvevő feleivel.

Komoly aggodalomra ad okot, hogy az EB milyen alapon értékelhetné a lehetséges hatásokat átfogó és megalapozott társadalmi-gazdasági hatásvizsgálatok nélkül. Egyelőre kevés utalás van arra vonatkozóan, hogy mely szakpolitikai lehetőségeket fogják beépíteni a jövőbeli uniós állatjóléti jogszabályokba.

És bár az akarat megvolt és jelenleg is megvan az érintett szervezetek részéről, azonban azok az igen szűk időkeretek miatt nem tudtak konkrét társadalmi-gazdasági adatokat szolgáltatni a maguk részéről. Az ilyen adatok beszerzése költséges, időigényes folyamat, mely olyan ütemezést igényel, ami jelenleg nem egyeztethető össze a DG SANTE által meghatározott politikai határidőkkel.

A levél aláírói továbbá kiemelik, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) véleményeit a vártnál később adták ki, holott azok célja, hogy segítsék a jövőbeli jogszabály szövegének kidolgozását. Az európai állattenyésztési értéklánc képviselői szerint a gazdák, a szakmai szervezetek, a kereskedők, a húsipar és valamennyi egyéb, az értékláncban tevékenykedő érintett fél bevonása kulcsfontosságú a különböző szakpolitikák közötti koherencia biztosításához.

A gazdálkodók mindenki másnál jobban tudják, hogy az állatok hogyan érzik magukat és hogyan viselkednek nap mint nap a gazdaságokban, és elkötelezettek a magas szintű állatjóléti normák teljes európai állattenyésztési ágazatban történő biztosítása mellett. E tekintetben a DG AGRI alapvető szerepet játszik érdekeik bizottsági szintű képviseletében, valamint a jövőbeli jogszabályok előkészítésében és végrehajtásában.

Amennyiben Európa meg akarja őrizni állattenyésztési ágazatának versenyképességét és termelékenységét alapvető fontosságú, hogy a politikák koherensek legyenek és ”kéz a kézben” működjenek az állatjólét és a fenntarthatóság kiegyensúlyozott előmozdítása érdekében.

Ami a finanszírozást illeti, egyértelmű, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) önmagában nem elegendő ahhoz, hogy segítse a gazdákat a termelési normák és az állatjóléti feltételek további javításában. Éppen ezért alaposan meg kell fontolni, hogy ezek a változtatások mind pénzügyileg, mind pedig fizikailag a gazdaságok szintjén mennyire megvalósíthatóak, figyelembe véve a belső piacon belüli versenytorzulásokat és azt, hogy mindezek mennyibe kerülnek.

Nyilvánvaló, hogy társadalmi-gazdasági hatásvizsgálatra van szükség, olyanra, amely az érdekelt felek észrevételeit is magába foglalja. Az érintett szakértőknek elegendő időre van szükségük ahhoz, hogy adatokat és konkrét intézkedési javaslatokat szolgáltassanak az értékeléshez. Figyelembe kell venni továbbá minden olyan költséget és korlátot, amellyel egy esetleges átállás járna: pl. új létesítmények építése vagy a meglévők felújítása, új eszközök beszerzése, alkalmazottak képzése, üzleti tervek módosítása vagy banki hitelek igénylése. Az elkötelezett gazdálkodóknak pénzügyi és intézményi támogatásra van szükségük ahhoz, hogy az adminisztratív és gazdasági terheiket a lehető legminimálisabbra csökkentsék. Az EU állattenyésztése csak akkor lesz fenntartható, ha dinamikusan fejlődő és versenyképes marad és mindeközben fenntartja a minőségi termék-előállítás folytonosságát.