A magyarok már a honfoglalás idején juhtartók voltak

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében, a Kardoskút-Sóstói és a Montág-pusztai Állattartó Telepeken napjainkban is több száz őshonos juh (racka és cigája) él. Tekintsünk most vissza arra, milyen szerepet töltött be a juhtartás elődeink életében!

Nagyobb számú juhállomány és aránylag fejlett juhtartás nélkül a honfoglalók akkori életmódja úgyszólván elképzelhetetlen lett volna. Az ősi viseletben a juhbőrök és prémek jelentős szerepet játszottak, gyakran még a lábbeliket is gyapjúnemezből készítették. A lovak szügyére helyezett védőlapok szintén nemezből készültek, hasonlóan a sátrak egyes részeihez. Az irhakészítés ugyancsak magyar eredetű.

fotó: wikipedia

A honfoglaló magyarok a juhok tejéből túrót, sajtot készítettek, s rendszeresen fogyasztottak bárány- és juhhúst. Fontos használati eszközük volt a faggyú, valamint az íjhoz nélkülözhetetlen ideghúr, amely juhbélből készült.

A rackajuhot az őshazából hozták magukkal honfoglaló elődeink. Ez egy tipikusan ősmagyar állat, amely a világnak csak azon a pontjain található meg, ahol valaha magyarok éltek, vagy élnek napjainkban.

A gazdag legelőknek köszönhetően a juh- és juhtermék-kereskedelem már IV. Béla idejében fejlődésnek indult. Ezt bizonyítja az 1255-ben kiadott hazai vámjogszabályozó levél is.

agrotrend.hu / kmnp.hu