Keresés
Close this search box.
Keresés
Close this search box.

Állattenyésztés

Hírek

A legeltetés értéke, mint tűzmegelőzési eszköz

A legeltetés létfontosságú a tűzmegelőzés szempontjából, mivel csökkenti az éghető anyagok mennyiségét, módosítja a növényzetet és segíti az ökoszisztéma helyreállítását. Csökkenti a gyúlékony anyagok mennyiségét, támogatja a biodiverzitást és a vidéki gazdaságokat. A legeltetés integrálása a tűzvédelmi intézkedésekbe növeli a tűz elleni ellenálló képességet. Itt bemutatjuk, hogyan működik a legeltetés, és milyen sikereket értek el az EU által támogatott projektekben.

Hogyan segít a legeltetés a tűzmegelőzésben?

A fenntartható állattenyésztés elengedhetetlen az ökoszisztémák egészségének megőrzéséhez és bizonyos tájak fenntartásához, különösen a legeltetés révén. Egyes tájakon a legeltetést hatékony módszerként ismerik el a tűzveszély csökkentésére, mivel segít kontrollálni a tüzet tápláló biomasszát (csökkenti az üzemanyag-terhelést). Kutatások szerint, amikor az állatok legelnek, megeszik azokat a füveket és cserjéket, amelyek egyébként tüzelőanyagként szolgálnának. Ez megszakításokat hoz létre a növényzetben és rövidebb, ritkább vegetációjú területeket alakít ki, amelyek lassíthatják a tüzek terjedését.

Forrás: pixabay.com

Emellett a legeltetés a növényi közösségek változásához vezethet, előnyben részesítve azokat, amelyek kevésbé hajlamosak a tűzre. Például a tavaszi legeltetés csökkentheti az invazív egyéves füvek mennyiségét, és elősegítheti az őshonos csomós füvek terjedését. Ez a növényzet típusának változása és az üzemanyag általános csökkenése mérsékelheti a tüzek intenzitását és sebességét, így a legeltetett területek kevésbé hajlamosak a tűzgyújtásra, és könnyebben kezelhetők, ha mégis előfordulnak.

Fontos azonban, hogy a legeltetést az ökoszisztéma teherbíró képességéhez igazítsuk. A túllegeltetés károsodáshoz és a biodiverzitás csökkenéséhez vezethet, aláásva a táj ökológiai egyensúlyát és egészségét. Ezért a fenntartható legeltetési gyakorlatokat gondosan kell kezelni a túllegeltetés megelőzése érdekében, és annak biztosítása érdekében, hogy a tűzmegelőzés és az ökoszisztéma egészségének előnyei megmaradjanak.

A legeltetés beépítése a tűzvédelmi intézkedések közé, beleértve az erdőket is, más természetalapú és hagyományos stratégiákkal, például az előírt égetéssel együtt, természetes és fenntartható megközelítést kínál a tűzmegelőzéshez. Ezenkívül a fenntartható legeltetés támogatja a különböző biodiverzitású gyepek élőhelyeinek kezelését, ami kulcsfontosságú az ökoszisztéma helyreállításához a tüzek után.

A tüzelőanyag-terhelés hatékony kezelése

A tüzelőanyag-terhelés kezelése elengedhetetlen a tűzmegelőzéshez. A tüzelőanyag-terhelés a gyúlékony anyagok (biomassza), például a száraz fű, levelek és ágak mennyiségére utal egy területen. A hatékony tüzelőanyag-kezelés átfogó készségeket és ismereteket igényel a tüzelőanyag-terhelés eloszlásáról, hogy lehetővé tegye az előírt égetéseket és hatékony tűzvédelmi tervek kidolgozását. Ezeket a gyakorlatokat hosszú távú stratégiákba kell integrálni, amelyeket vidéki fejlesztési programok támogatnak, hogy fenntarthatóak maradjanak és megelőzzék a visszanövés által okozott tűzveszélyek növekedését.

A legeltetés mint fenntartható megoldás

Spanyolország és Portugália több területén a gazdák stratégiailag kijelölt tűzvédelmi zónákban legeltetik jószágaikat. Ez a legeltetés csökkenti a meggyulladni képes növényzet mennyiségét, így mérsékelve az erdőtüzek valószínűségét szélsőséges időjárási körülmények között. Ennek a megközelítésnek a célja az, hogy fenntartsák azokat a területeket, amelyeket már megtisztítottak a fák takarásától, így azok üzemanyag-megszakítóként működhessenek.

Forrás: pixabay.com

Ez a módszer nemcsak a tüzelőanyag-terhelés hatékony kezelésében segít, hanem előmozdítja a fenntartható földhasználatot és támogatja a vidéki gazdaságokat is. A Közös Agrárpolitika (KAP) támogatja a kérődzők (például szarvasmarhák, juhok és kecskék) legeltetését a gyepek biomasszájának kezelésére, hogy csökkentse a tűzveszélyt az Unió mediterrán országainak többségében, ahol az éghajlatváltozás dinamikája növeli az ilyen események kockázatát. A legeltetési gyakorlatok integrálása a tűzvédelmi stratégiákba természetes és fenntartható módszerként jelenik meg a tűzmegelőzés terén, az extenzív legeltetési rendszerek pedig támogatják az EU éghajlati alkalmazkodási és biodiverzitási célkitűzéseit.

Erre példa a dél-toszkánai Tenuta Paganico biogazdaság projektje, amely célja a legeltetési módszerek fejlesztése, miközben foglalkozik ezzel a problémával.

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) támogatásával a projekt hozzájárult az elhanyagolt tűzvédelmi sávok helyreállításához és karbantartásához, az elhalt faanyagok eltávolításához, valamint a magas kockázatú fák ritkításához. Az eredmények között szerepel 2,29 hektár erdő megtisztítása, 5,82 hektár tűzvédelmi sáv helyreállítása és új etetőterületek létrehozása a jószágok számára. Ez a kettős megközelítés támogatja az ökoszisztéma egészségét és csökkenti a jövőbeli tűzveszélyeket.

GrazeLIFE projekt

Egy másik jó példa a GrazeLIFE projekt, amelyet az Európai Bizottság támogat, és amely bebizonyította, hogy a legeltetés megszakításokat és rövidebb, kevésbé sűrű növényzetű foltokat hoz létre, ezáltal megszakítva a tüzek gyors terjedéséhez szükséges üzemanyag-folytonosságot. Ezenkívül a legeltetés befolyásolja a növényfajok összetételét, előnyben részesítve azokat, amelyek kevésbé gyulladékonyak vagy alacsonyabb gyulladékonyságúak, ami segít a tüzek intenzitásának és sebességének csökkentésében.

LIFE Montserrat projekt

A katalóniai Montserrat-hegység területén elindított LIFE Montserrat projekt célja az erdők ellenálló képességének és biodiverzitásának fokozása ökoszisztéma-alapú intézkedések révén, különös tekintettel a legeltetési gazdálkodásra. A Natura 2000 hálózat jelentős részét magában foglaló, 42 487 hektáros terület 64%-a erdő, amely a tüzelőanyag-felhalmozódás és az éghajlatváltozás miatt fokozott tűzveszéllyel néz szembe. A projekt átfogó, holisztikus tervet hajtott végre, amely a legeltetést és az erdő helyreállítását integrálta egy jelentős területen. Az elért eredmények közé tartozik az erdősűrűség csökkentése, a nyílt élőhelyek helyreállítása és az állattenyésztési egységek létrehozása. A legeltetés hatékonyan mérsékelte a tűz terjedését, növelte a biodiverzitást és támogatta a helyi gazdaságokat. A projekt sikeresen tesztelte az előírt égetést is, előmozdítva a fenntartható földgazdálkodást és a társadalmi-gazdasági növekedést a régióban.

Forrás: pixabay.com

Görög Tűzvédelmi Szakértői Felülvizsgálat

A nemrégiben közzétett Görög Tűzvédelmi Szakértői Felülvizsgálat 2024 hangsúlyozza a legeltetés potenciálját mint kritikus eszközt a tűzmegelőzésben, különösen az erdős területeken a tüzelőanyag növekedésének kezelésében. Az erdőgazdálkodási gyakorlatokba történő legeltetés integrálása révén Görögország mind az ökológiai egyensúly, mind a tűzveszély csökkentése terén előnyöket érhet el. A felülvizsgálat a legeltetés újbóli bevezetését javasolja, nemcsak mint tüzelőanyag-kezelési stratégiát, hanem mint eszközt a vidéki bioökonómia támogatására is. Ez a megközelítés gazdasági előnyöket nyújthat a helyi közösségek számára, miközben fenntartja a fenntartható erdő-ökoszisztémákat.

Hogyan profitálhatnak a tagállamok és régiók?

A tagállamok és régiók a legeltetést beépíthetik tűzmegelőzési stratégiáikba azáltal, hogy integrálják azt, tüzelőanyag-kezelési és vidéki fejlesztési programjaikba. A tagállamok különböző beavatkozásokat tervezhetnek a gyakorlatok támogatására, és a KAP költségvetésének egy részét szentelhetik speciális legeltetési rendszereknek. Támogatás érhető el a kérődző állattenyésztő gazdaságok számára jövedelemtámogatási intézkedések, öko-sémák, agro-környezeti beavatkozások és vidéki fejlesztési politikák révén.

Ezek a politikák tartalmazhatnak kockázatkezelési eszközöket, tudásmegosztást, tanácsadói szolgáltatásokat és együttműködési kezdeményezéseket, amelyek segítenek csökkenteni a jövőbeli tüzek kockázatát. Továbbá, a Natura 2000 támogatások a KAP keretében kompenzálhatják a földtulajdonosok és -használók költségeit és elmaradt jövedelmét a természetvédelmi intézkedések miatt, összekapcsolva a szükséges védelmi intézkedéseket az EU társfinanszírozásával.

Ezek a megközelítések együttműködést igényelnek a földgazdálkodók, gazdák, helyi hatóságok és politikai döntéshozók között annak érdekében, hogy a legeltetési gyakorlatokat hatékonyan tervezzék meg és valósítsák meg. Az ilyen fenntartható földgazdálkodási gyakorlatok elfogadása és népszerűsítése révén a régiók ellenállóbbá válhatnak a tüzekkel szemben, és hozzájárulhatnak szélesebb körű környezeti és gazdasági célokhoz.

agrotrend.hu / Európai Bizottság

 

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés