A kaszálási idő helyes megválasztása

Hazánkban a kérődző állatok és a lovak takarmányozásában meghatározó szerepe van a réti szénának. Különösen nagy jelentősége van a legeltetett állatok esetében, hiszen a téli időszakban ez alkotja a fő (vagy kizárólagos) takarmánybázist. Azonban sokan nem is gondolnak arra, hogy jelentős minőségi különbség lehet réti széna és réti széna között. Az alábbiakban szeretném bemutatni, hogy milyen okai lehetnek az eltéréseknek.

Talán a legismertebb minőséget csökkentő hatás az, ha kaszálás után, de még bálázás előtt elázik a széna. Ilyenkor kilúgzási, rosszabb esetben rothadási veszteséggel kell számolnunk. A kilúgzási veszteség együtt jár a széna színének változásával, ezért a gazdák könnyen felismerik ezt az értékcsökkentő hatást, így gyakran ez az árban is tükröződik.

Fotó: Agrotrend / MBA

A légzési veszteség esetén nincs olyan szembetűnő eltérés, mint amikor bálázás előtt megázik a széna. A növényi sejtek kaszálás után még folytatják a működésüket, így a sejtek légzéséből adódó táplálóanyag-veszteséggel kell számolnunk.

A levélpergési veszteség a réti szénában található pillangósokat érinti. Ezen növények esetében az értékes tápanyagok zöme a levélben található, ami gyakran lehull a rendkezelés és a bálázás során. A széna vizuális vizsgálatakor könnyen felismerhető a pillangósok levélpergési vesztesége.

Szintén minőségi csökkenést okoz a bálák vagy a kazlak bemelegedése. A magas hőmérséklet következtében karamellizálódik a takarmány: a fehérjék denaturálódnak, így az emészthetőség és az energiatartalom is jelentősen csökken. A jellegzetes barnás-vöröses elszíneződésről és a karamellás illatról könnyen felismerhető ez a jelenség.

Az eddig felsorolt – a minőséget negatívan befolyásoló – tényezők a szénakészítés közben következhetnek be. Azonban ugyanilyen jelentős hatása van a széna beltartalmára a kaszálás helyes időpontjának megválasztása.

Az első kaszálás időpontját a vezérnövény fejlődéséhez kell igazítani, hiszen, ha a legnagyobb mennyiségben jelen levő növénynek magas a fehérjetartalma, valamint könnyen emészthető, akkor az arról kaszált szénának is az lesz.

Természetesen a minőség mellett a hozam is fontos szempont, ezért nem szerencsés megoldás a túl korai kaszálás. A legtöbb pázsitfű esetében a mennyiség és a minőség egyensúlyát a bugahányás fejlődési fázisban tapasztaljuk, ilyenkor érdemes az első kaszálást elvégezni. Hazánkban ez általában május végére, június elejére esik. Ha ezt követően – teljes virágzásban vagy még később – történik a betakarítás, akkor már csak nagyon gyenge minőségű szénát tudunk készíteni a növényállományból.

A teljes cikk a MÁL májusi számában olvasható.

agrotrend.hu / allattenyesztok.hu