A járványok ellenére stabil az őshonos állomány

Az őshonos haszonállatok továbbra is megállják a helyüket, tenyésztésük és fennmaradásuk biztosított. Kijelenthetjük, hogy egyik fajta sem omlott össze, nem veszett el 2025-ben, és ez már önmagában nagy eredmény az idei állategészségügyi helyzet tükrében. Az őshonos fajták helyzetéről Tóth Pétert, az Őshonos Haszonállatok Génerőforrás Tanácsa és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete elnökét kérdeztük.

Forrás: pixabay.com

2025 tavaszán, 40 év elteltével ismét megjelent a ragadós száj- és körömfájás vírusa hazánkban. A szarvasmarhák mellett a sertések és kiskérődzők is veszélyben voltak, közöttük őshonos magyar fajtáink, mint a mangalica, a szürkemarha vagy a magyar merinó egyaránt. A válsághelyzetet a kormányzat és az állategészségügyi hatóságok sikeresen lokalizálták és felszámolták, ezzel megakadályozva, hogy a vírus az őshonos fajták állományaiba jusson, amely leírhatatlan veszteséget okozott volna. Mivel őshonos haszonállatainkból összesen annyi egyedet tartanak nyilván, amennyi Magyarországon található, ezért a populációméretre és a genetikai bázisra jelentősen negatív hatással lett volna, ha akár csak néhány telepet kellett volna felszámolni.

EGYENLŐ ELVÁRÁSOK

A mangalicatenyésztőket az RSZKF miatt bevezetett intézkedések sorozata nem rendítette meg különösebben, mert az ASP miatt érvényben lévő hasonló intézkedések közel tíz éve hatályban vannak. A telepek bekerítése, a fekete-fehér öltöző minden sertéstelepen alapfelszereltségnek számítanak. Sokan úgy hiszik a mai napig, hogy a mangalicák extenzív tartása egyenlő a felügyelet nélküli szabadtartással, ami nagy tévedés. A mangalica régi, zsírsertésfajta, és valóban ennek megfelelően tartják az állatokat. Ettől függetlenül mégis gazdasági haszonállatokról beszélünk, tehát a körülményekre, a takarmányozásra, az állategészségügyi feltételekre ugyanúgy oda kell figyelnie a tenyésztőknek, mint egy intenzív fajta esetén.

KERESKEDELMI KORLÁTOZÁSOK

Attól függetlenül, hogy az RSZKF-járványt viszonylag hamar sikerült megállítani, az emiatt fellépő kereskedelmi korlátozások sok fejtörést okoztak a sertéstenyésztőknek, ugyanis sok harmadik ország leállította a sertéshús és az abból készült termékek importját Magyarországról. Ez alól a mangalicatermékek sem képeztek kivételt. Hosszú időbe és sok munkába telt, mire Hong-Kong, Szingapúr, Makaó vagy Japán piacai újra megnyíltak a termékeink előtt, amiket a járvány miatt egy tollvonással felfüggesztettek. Mindezt EU-n belüli piaci zavarok tetézték. A kéknyelv, a kiskérődzők pestise, illetve az afrikai sertéspestis sem kerülik el hazánkat, amik a harmadik országokba irányuló élőállat- és állatitermék-exportot tovább nehezítik.

Az év végi sertéspiaci krízis a mangalicát elkerülte.

agrotrend.hu / Magyar Állattenyésztők Szövetsége