A hús szerepe a társadalomban a tudósok szemével

Az Animal Task Force elnevezésű szervezet és a Belga Hústudományi és Hústechnológiai Szövetség által közösen szervezett, ”A hús szerepe a társadalomban: a tudósok dublini nyilatkozatának bemutatása” című szimpózium keretében ismertetésre kerültek az állattenyésztés környezeti és gazdasági hatásaira, valamint a húsfogyasztáshoz kötődő humánegészségügyi kérdésekre vonatkozóan jelenleg rendelkezésre álló legfrissebb, tudományosan megalapozott információk és bizonyítékok – írják a NAK honlapján.

A fenntartható és versenyképes európai állattenyésztési ágazatnak a tudásátadáson és az innováción keresztül történő megteremtését célul kitűző európai partnerségi szervezet, az Animal Task Force (ATF) és a hústudomány és -technológia területén dolgozó tudósok közötti hálózat létrehozását és a tudományos kutatások ösztönzését, valamit a hússal és annak a fenntartható élelmezés-biztonságban betöltött szerepével kapcsolatos, tudományos megalapozott információk terjesztését megcélzó Belga Hústudományi és Hústechnológiai Szövetség (BAMST) társszervezésében 2023. április 12-én Brüsszelben került megrendezésre a ”A hús szerepe a társadalomban: a tudósok dublini nyilatkozatának bemutatása” című szimpózium.

”A hús szerepe a társadalomban: a tudósok dublini nyilatkozatának bemutatása” című szimpózium. Forrás: ELV – The societal role of meat and livestock. What the science says

Az Európai Bizottság képviselője, valamint belga, angol és német szakértők részvételével megtartott rendezvény fő célja az volt, hogy a 2022 októberében Dublinban "A hús társadalmi szerepe – mit mond a tudomány" címmel megtartott csúcstalálkozó főbb megállapításait megismertessék a politikai döntéshozókkal, az ágazati szereplőkkel, valamint a médiával egyaránt.

Mint ismeretes a dublini csúcstalálkozó nyomán született meg a ”Tudósok dublini nyilatkozata az állattenyésztés társadalmi szerepéről” elnevezésű és egyre nagyobb befolyással bíró dokumentum, amelyet időközben világszerte több, mint 900 tudós írt alá. A korábbi csúcstalálkozó és a kiadott nyilatkozat egyaránt mérföldkőnek számít az állattenyésztéshez és a húsfogyasztáshoz kapcsolódó humánegészségügyi, környezeti és gazdasági hatásokról rendelkezésre álló legfrissebb, tudományosan megalapozott információknak, bizonyítékoknak a kommunikálása tekintetében ezen a fontos tématerületen, amely napjainkban az élelmiszerrendszerek ellenálló képességéről és a fenntarthatóságról szóló viták középpontjában áll.

”A hús szerepe a társadalomban: a tudósok dublini nyilatkozatának bemutatása” című szimpóziumon az alábbi fő témák kerülnek megtárgyalásra:

A hús globális szerepe: nemzetközi perspektíva
A tudósok dublini nyilatkozata – eredete és fő üzenetei
A hús jelentőség az emberi egészség és táplálkozás szempontjából
A hús szerepe a fenntartható élelmiszer-rendszerekben – körforgás, ökológiai kontextus és mérőszámok
A hús társadalmi dimenziói – gazdaság és etika.

A világ vezető szakértőinek részvételével megtartott rendezvény fő üzenetei az alábbiak voltak:

– Az állattenyésztés körülbelül minden hatodik ember megélhetését biztosítja a Földön, valamint több százmillió ember számára biztosít élelmiszert, számos kulturális, kulináris örökség kötődik hozzá, tehát az állattenyésztési rendszerek túl értékesek a társadalom számára ahhoz, hogy azok az egyszerűsítés és a redukcionizmus áldozatává váljanak.

– A tudományosan megalapozott jó gyakorlatoknak az állattenyésztésben való alkalmazása kulcsfontosságú a globális egészségügyi, éghajlati és fejlesztési kihívások sikeres megoldásához.

– Komoly aggályokat vet fel, hogy annak ellenére, hogy mára már elismerték, hogy a 2019-ben kiadott ”Global Burden of Diseases” elnevezésű tanulmány adatelemzése hibás, az abban közölt téves adatok és információk azonban továbbra sem kerültek kiigazításra, visszavonásra, így azok jelenleg is befolyásolják az uniós (pl. a Termelőtől a fogyasztóig (F2F) stratégiát) és más nemzetközi (FAO, ENSz, WHO) politikákat.

– Azon állítás miszerint a vörös húsnak még kis mennyiségben történő fogyasztása is egészségtelen és humánegészségügyi kockázatokkal jár tudományos tényekkel cáfolható! A táplálkozástudományi tudósok egyetértenek abban, hogy a friss húsoknak és a tejtermékeknek a kiegyensúlyozott táplálkozás részét kell képeznie. Ezen állati eredetű termékeknek az étrendből történő teljes elhagyása az emberi egészségre egyértelműen negatív hatással lenne – különösen az olyan kiemelt csoportok esetében, mint például a reproduktív korú és a várandós nők, a gyermekek, az idősek vagy épp a krónikus betegségben szenvedők.

– Az állattenyésztés hirtelen és radikális visszaszorítása beláthatatlan negatív környezeti, ökológiai és gazdasági hatásokat eredményezne, valamint az tovább mélyítené a fejlődő országok problémáit, fokozná az alultápláltságot, a rejtett éhséget ezen térségekben, ahol a helyi lakosság állattartáshoz kötődő megélhetési függősége jelenleg is óriási.

– Fenntartható gazdálkodás, valamint a talajaink védelme, megőrzése állattartás nélkül nem képzelhető el!

Összefoglalóan elmondható, hogy napjaink élelmezési rendszerei soha nem látott mértékű kettős kihívással állnak szemben. A növekvő népesség fokozódó élelmiszer igényét ki kell elégíteni mindeközben pedig a kitűzött klímasemlegességi célt valamennyi gazdasági ágazat együttes részvételével, társadalmilag kiegyensúlyozott és tisztességes módon, az EU versenyképességének veszélyeztetése nélkül kell megvalósítani!

A haszonállatoknak a körkörös anyagáramlás fenntartásában betöltött szerepe a mezőgazdaságban megkérdőjelezhetetlen. A nem ehető biomassza állattenyésztésben történő felhasználása – ezáltal jó minőségű, tápanyagban gazdag humán fogyasztásra alkalmas élelmiszer előállítása –, valamint az eredményes növénytermesztésre nem alkalmas területek legeltetéssel történő hasznosítása, karbantartása a legokosabb és legtermészetesebb út a fenntarthatósághoz! Az agroökológiai elveket alkalmazó, jól irányított állattenyésztési rendszerek továbbá számos olyan egyéb előnyöket is biztosítanak, mint a szénmegkötés, a talaj egészségének javítása, a biológiai sokféleség megőrzése, a vízgyűjtők védelme vagy épp a fontos ökoszisztéma-szolgáltatások.

Ahhoz, hogy az élelmezés-biztonság fenntartható legyen, valamint, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem is eredményes legyen a döntéshozóknak tisztában kell lenni a legfrissebb és tudományosan megalapozott bizonyítékokkal.