Gazdálkodás

A tuja után a hamisciprus és a japán juhar következik

A magyarországi gazdák és dísznövénykertészek is érzik a klímaváltozással járó időjárás-változás hatásait. A gyümölcsfák esetében a terméskiesésért a korai fagykár a felelős, a dísznövényeket pedig a pára elmaradása viselte meg a legjobban, de az öntözési szokások is megváltoztak. A klasszikus smaragd tujának búcsút lehet mondani, de a hamisciprus és a japán juhar is a klíma áldozata lesz.

A klímaváltozással járó globális felmelegedés egyaránt érinti a magyarországi gazdákat és a dísznövénykertészeket is. A Másfélfok kutatásai szerint a gyümölcsösöknél terméskiesés esetén 80 százalékban a tavaszi fagykár a felelős. A díszkertészeti ágazatban a virágok még nem, azonban a fák már érzik a felmelegedést, például a tujáktól már elköszönhetünk, évek óta nem látni egészséges és szép példányt – mondta Megyeri Szabolcs dísznövénykertész, a Megyeri kertészet tulajdonosa.

Forrás: pixabay.com

A gyümölcsfák esetében a tavaszi virágzás alatti fagy a legveszélyesebb. Ha virágzás alatt vagy közvetlenül azután mínusz 3 Celsius-fok alatti fagy éri a fákat, az 50 százalékos termésveszteséghez vezet. Az elmúlt húsz évben a gyümölcsfák adták a teljes gyümölcstermés 95 százalékát – írja a Másfélfok.

A gyümölcsös terület közel 40 százaléka egyetlen térségben, Szabolcs-Szatmárban található, ahol főleg az almaültetvények vannak.

Korábban a málna, a szamóca és a ribiszke is jelentősebb mennyiségben termett, de mára ezek nagyon visszaszorultak.

Az évi gyümölcstermés

Alma – 70 százalék
Meggy – közel 10 százalék
Szilva és őszi – 7-6 százalék
A maradék kajszi, körte és cseresznye

A fagyos évek száma csökken, de a gyümölcsös területeket néhol még fokozottabban éri a fagy. A hazai almafák legkorábbi és legkésőbbi virágzásának kezdete között átlagosan tíz nap telik el, és elsősorban az év első néhány hónapja határozza meg, hogy évről évre mikor éri el a hőösszeg a virágzáshoz szükséges kritikus értéket – írja a Másfélfok.

Az almafa virágzása alatt a legnagyobb fagy 2007-ben fordult elő, és ekkor volt az elmúlt húsz évben a legkisebb termésátlag is. Egyes jó években azonban négyszeres termésátlag is előfordulhat.

Forrás: pixabay.com

A többi gyümölcsfa (meggy, szilva, őszi, kajszi, körte, cseresznye) szempontjából az alma virágzásához képest egy korábbi kritikus időszakot kell figyelembe venni, amikor nagyobb a valószínűsége, hogy a fagyok vissza-visszatérnek pár napra. Például 2012-ben több jelentősebb gyümölcsfa is rekordalacsony terméshozamot produkált. Emellett az utóbbi három év (2020, 2021, 2022) hidegebb tavaszai is jelentősen csökkentették a gyümölcsfák termését. A fagyok különösen a korán virágzó kajszit és az őszit befolyásolták.

Minél később indul el az emberi tevékenység zöldítése, annál gyakoribbak lesznek a jelenlegi termőterületeken a fagyveszélyes évek. A pesszimista forgatókönyv esetén már mindenhol a fagyveszélyes évek előfordulásának növekedésére kell felkészülni.

A Másfélfok rámutat arra, hogy hosszú távú stratégia szükséges a megfelelő hatékonyságú almatermesztéshez, amely olyan drasztikusabb változtatást is jelenthet, mint például fagytűrő fajtákra való áttérés vagy az almatermesztő régiók átrendeződése.

Magyarországon nem mediterrán, hanem kontinentális klíma van – magyarázta Megyeri Szabolcs, a Világgazdaság által megkérdezett dísznövénykertész. A dísznövények is megérzik a tavaszi alattomos hajnali fagyokat, de talán jobban megérzik a szélsőséges időjárási hatások miatt kialakult aránytalan csapadékeloszlást, valamint hogy már kevés a pára a levegőben.

“Sok örökzöld, köztük a klasszikus tuja, a hamisciprus és a japán juhar is egyre jobban kiszorul a magyarországi kertekből, pontosabban azok a dísznövények, amelyek a hűvösebb, az árnyékosabb és a páradúsabb klímát szeretik.”

– mondta Megyeri Szabolcs.

A klímaváltozás a smaragd tujákat viselte meg legjobban, legyengültek, és megtámadták a kórokozók, kártevők, majd elkezdtek rozsdásodni.

A kinti növények szempontjából emlékezetesen száraz és csapadékszegény volt a 2022-es tél vége, a tavasz és a nyár.

“A virágos dísznövényeket egyelőre nem annyira érinti a klímavátozás, talán a bugás hortenzia a legkényesebb, ami ha nem hűvösebb, párásabb helyen van, akkor a virágja elmarad az elvárt mérettől”

– emelte ki a dísznövénykertész.

A fák szempontjából elsősorban az őshonos fafajok azok, amelyek bírják a szárazabb időket, ilyen például

a mezei juhar,
a tamariska,
az eperfa és
a vörös levelű nyárfa.

A vörös levelű nyárfa nagyon gyorsan nő, eléri a 10-15 méter magasságot is, bírja a klímát, lehet nyírni és alakítani, valamint sok árnyékot ad.

A sövények szempontjából egyre népszerűbbek a klasszikus somfélék, az ehető termésű cserjék. A smaragd tujákat sokan babérmeggyre cserélték, ki lehet jelenteni, hogy a babérmeggy és a leylandi ciprus váltotta fel a tuját. Utóbbi rövidebb ideig, körülbelül húsz évig él.

“A virágos növények szempontjából is fontos kiemelni, hogy a száraz klíma miatt megváltoztak az öntözési szokások. Inkább többször, de kisebb adagokban szükséges a locsolást elvégezni, valamint meg kell próbálni párásítani is a levegőt”

– tanácsolta Megyeri Szabolcs.

agrotrend.hu / Világgazdaság