A regeneratív mezőgazdaság és az állattenyésztés szerepe

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában a regeneratív mezőgazdaság európai fogyasztói megítéléséről készített tanulmány főbb megállapításait foglalja össze. Kiemeli továbbá, hogy az állattenyésztés alapvető szerepet játszhat a regeneratív mezőgazdasági rendszerekben és hogy ahhoz, hogy ezen rendszerek sikeres legyenek a fogyasztói elfogadottság nélkülözhetetlen.

Forrás: pixabay.com

A termékek és szolgáltatások kutatásának és innovációjának elindítását, fejlesztését és bővítését, valamint új alkalmazások és üzleti modellek bevezetésének az elősegítését célul kitűző EIT Food Consumer Observatory (EIT) cég által a regeneratív mezőgazdaság európai fogyasztói megítéléséről készített tanulmány azt mutatja, hogy a fogyasztók általában úgy gondolják, hogy a regeneratív gazdálkodás egy jobb módja a mezőgazdasági termelésnek, de nem teljesen értik, hogy ez mit is takar. A 17 uniós ország összesen 81 képviselőjének megkérdezésével végzett felmérés szerint sok európai el tudja képzelni, hogy mi is a regeneratív mezőgazdaság és úgy véli, hogy az abból származó élelmiszerek általában jobbak a bolygó számára. Ennek ellenére nem értik, hogy mit is jelentenek ezek a gyakorlatok, mivel sokan összekeverik azt a biogazdálkodással.

A regeneratív mezőgazdaságnak nincs általánosan elfogadott definíciója

A regeneratív mezőgazdaság az elmúlt években jelentős lendületet vett és felkeltette a gazdálkodók, a vállalatok, a kutatók, a fogyasztók, a politikusok és a mainstream média figyelmét egyaránt. Nincs azonban hivatalosan elismert és általánosan elfogadott definíciója a regeneratív mezőgazdaságnak, amely a legújabb divatszóvá vált az agrár-élelmiszeripari és a fenntarthatósági körökben. A mezőgazdasági termelők körében a széles körű elfogadottsága azonban még továbbra is várat magára, ahogyan a fogyasztók ismeretei is igen korlátozottak az alkalmazott gyakorlatokkal kapcsolatosan.

A felmérés kapcsán készült jelentés szerint a definíciók jelenleg a tudósok, a gazdálkodók és a szakemberek elképzelésein alapulnak, de a fogyasztók perspektíváját figyelmen kívül hagyják. A regeneratív mezőgazdasággal foglalkozó tudományos szakirodalom különböző kérdésekkel foglalkozik, a talaj egészségétől az éghajlatváltozásig és különböző léptékekben, a helyi gazdaságtól a teljes élelmiszerellátási-rendszerig. Úgy tűnik azonban, hogy a tudósok egyetértenek abban, hogy a regeneratív mezőgazdaság ökoszisztéma-szolgáltatás és a talajvédelemnek, valamint az élelmiszer-termelés társadalmi és gazdasági dimenzióinak prioritást kell élveznie abba.

A regeneratív mezőgazdaság öt fő alapelve

Az EIT szerint a regeneratív mezőgazdaság általában olyan gyakorlatokra utal, amelyek megőrzik és helyreállítják az ökoszisztémákat, a termőtalaj és a biológiai sokféleség helyreállításától kezdve a szén megkötéséig vagy megtartásáig, a talajművelési folyamatok csökkentésével vagy a betakarítások közötti takarónövények telepítésével. A regeneratív mezőgazdaságot nem konkrét gazdálkodási módszerek jellemzik, hanem alapelvek vezérlik.

A regeneratív mezőgazdaság öt fő alapelve a következő:

– a talaj bolygatásának minimalizálása,

– a kemikáliák bevitelének minimalizálása,

– a biológiai sokféleség maximalizálása, mind az állatok, mind a növények tekintetében,

– a talajok növényekkel való borítottságának minél hosszabb ideig történő fenntartása,

– a helyi környezethez való alkalmazkodás.

Az állattenyésztés alapvető szerepet játszhat a regeneratív mezőgazdaságban

Az állattenyésztés hozzájárul a műtrágyák felhasználásának csökkentéséhez, mivel az állati eredetű szervestrágya természetes tápanyagutánpótlást biztosít a talaj számára, amely nélkül a műtrágyák használatát növelni kellene. Az állatok jelenléte továbbá segít helyreállítani a talaj természetes CO₂-elnyelő képességét és hozzájárul a biológiai sokféleség védelméhez. A legeltetéses állattartás és a „minimális vagy zéró talajművelés” (minimum till, zero till) például a regeneratív mezőgazdaság kulcsfontosságú gyakorlatai, amelyek védik és javítják a talaj szerkezetét, segítenek megtartani a talajokban a vizet, a tápanyagokat és a szerves anyagokat, valamint hozzájárulnak a talaj biológiai életképességéhez és a természetes mineralizációhoz.

Az EIT felmérésének főbb megállapításai

Az EIT felmérése megállapította, hogy a fogyasztók kedvelik ezt a koncepció és különösen vonzónak találják a „vegyi anyagoktól”, a növényvédő szerektől és a szintetikus műtrágyáktól mentes élelmiszereket. Fel- és elismerik a regeneratív mezőgazdaság jelentős előnyeit, mint például a környezetbarátabb termelés, a jobb állatjólét és az előállított élelmiszerek jobb minősége. A közvélemény-kutatásban résztvevők úgy vélik továbbá, hogy a regeneratív gazdálkodási rendszerekben előállított élelmiszerek − beleértve az állati eredetű termékeket is, mint például a hús, a tejtermékek és különösen a tojás − sokkal ízletesebbek lesznek. Úgy gondolják, hogy az ilyen regeneratív módszerek segítségével és az abban alkalmazott gyakorlatoknak köszönhetően a felnevelt állatok egészségesebb és boldogabb életet fognak élni, ami mind humán-, mind pedig állategészségügyi, valamint környezeti szempontból is nagyobb előnyökkel jár.

A felmérés szerint azonban sokan tévesen azt gondolják, hogy ezek a gyakorlatokat csak a kisebb méretű és helyi gazdaságokban lehet alkalmazni. Ennek eredményeként úgy vélik, hogy a regeneratív mezőgazdaság nem jelenthet az európai mezőgazdaság nagyobb léptékű problémáira megoldást és hogy az ezen gazdálkodási rendszerekre való áttérésre irányuló kísérletek aláásnák az élelmiszerbiztonságot, továbbá magasabb kiskereskedelmi árakhoz vezetnének a fogyasztók számára. A fogyasztók azonban több információra vágynak, mivel többet szeretnének tudni erről a témáról. Sok fogyasztó nem tudja vagy nem érti, hogyan termesztik vagy hogyan nevelik fel az élelmiszereik alapanyagait képező növényeket és állatokat, milyen technológiákat és milyen vegyi anyagokat használnak, továbbá azt, hogy ezek hogyan hatnak az egészségükre. Elégedetlenek azzal, hogy milyen keveset tudnak a témában és örülnének a további információknak.

Ahhoz, hogy a regeneratív mezőgazdaság sikeres legyen a fogyasztói elfogadottságot kell megteremteni

Jelenleg a vállalatok nem rendelkeznek elegendő információval a fogyasztói igényekről, elvárásokról ahhoz, hogy sikeres piacra jutási stratégiákat dolgozzanak ki az általuk előállított termékek számára, a politikai döntéshozók pedig küzdenek a jogszabályok egységesítésével, részben azért, mert nincs egyértelmű, a fogyasztók számára is érthető meghatározás. Ahhoz, hogy a regeneratív mezőgazdaság sikeres legyen, és hogy a regeneratív gazdaságokban előállított termékek sikeresek legyenek a piacon elengedhetetlen a fogyasztói elfogadottság.

Ahogy a jelentés is helyesen utal rá, egyes fogyasztóknak elég sok időbe telt, mire rendszeresen bioélelmiszereket kezdtek vásárolni, tehát, ha úgy érzik, hogy az arra irányuló erőfeszítéseik, hogy minél fenntarthatóbb legyen az élelmiszer-választásuk még mindig nem elég jók, akkor a bűntudat körforgása újraindulhat. Úgy tűnik, hogy az élelmiszer-termeléssel kapcsolatos fő aggályok főként a kemikáliák használatával kapcsolatosak. Ez a felmérés azt is megállapította, hogy a gazdálkodókat folyamatosan hibáztatják a környezeti problémákért, de a megkérdezettek úgy vélik, hogy az átállásért a mezőgazdasági termelőknek kell egyedül felelősséget vállalniuk. Jó látni azonban, hogy a megkérdezettek azt is megértik, hogy a gazdálkodók részéről erőfeszítéseket, időt és pénzügyi befektetést igényel a regeneratív gyakorlatokra való áttérés.

agrotrend.hu / NAK / Borovka Zsuzsa