Gazdálkodás
A levélminták időben történő vizsgálata jelentős előnyöket adhat
A VPAKG horizontális ültetvénycsoportban vállalható előírás a levélanalízis elvégzése, s annak figyelembe vétele a szeptember 30-ig elkészítendő tápanyag-gazdálkodási terv elkészítésekor. Fontos azonban, hogy a levélmintákat ne a kötelezően előírt végső dátumra, azaz augusztus 31-re gyűjtsük be, hiszen a nem megfelelő időben szedett növényminták beltartalmi értékei nem megfelelő, sőt félrevezető eredményeket produkálhatnak.
A mintavétel idejének megválasztása pontosan a növény fejlődési fázisához kötődjön, mert az egyes jól behatárolható fázisokban jelentősen változik a levelek tápelem tartalma. Az élettani folyamatok sajátosságai, valamint a környezeti tényezők sajnos sokkal nagyobb eltéréseket okozhatnak, mint azonos feltételek mellet a tápanyagellátás különbségei.
Gyümölcsfélék levélminta vételének ideje és kedvező makroelem tartalom a tápanyagszükséglet számításához és a tápelemek határértékei; sz.a.% (SZŰCS, 2004)
Gyümölcsfaj | N | P | K | Ca | Mg | Mintavétel időszaka |
alma | 2,3 | 0,16 | 1,3 | 1,5 | 0,33 | VII. 15-VIII. 15 |
körte, birs, naspolya | 2,2 | 0,23 | 1,4 | 1,4 | 0,40 | VII. 15-VIII. 15 |
szilva | 2,7 | 0,20 | 2,5 | 2,4 | 0,60 | VII. 15-VIII. 15 |
cseresznye, meggy | 2,7 | 0,20 | 1,7 | 2,3 | 0,65 | VII. 1-15, szüret után |
őszibarack, nektarin, eperfa | 3,1 | 0,22 | 2,5 | 2,1 | 0,50 | VIII. eleje |
kajszi | 2,3 | 0,20 | 2,7 | 1,8 | 0,50 | VII. 15-30 |
dió | 2,8 | 0,21 | 2,1 | 2,0 | 0,65 | VIII. 15-30 |
málna, szeder | 2,9 | 0,25 | 1,3 | 1,1 | 0,35 | VIII. eleje, 5-12. levél |
piros ribiszke | 2,6 | 0,25 | 2,3 | 2,0 | 0,35 | VII. 1-30 |
fekete ribiszke | 2,8 | 0,27 | 1,6 | 2,0 | 0,32 | VII. 1-30 |
szőlő | 2,7 | 1,25 | 1,3 | 2,5 | 0,25 | Teljes virágzásban (termőhajtásról) |
Hogyan kell a mintát begyűjteni?
A mintavételi egység kijelölésénél alapul kell venni a talajmintavételi egységet (5 hektár), amit ezen belül a faj, illetve fajta határol be. A mintavételi egységbe egy faj, illetve egy fajta kerülhet. Vegyes állomány esetén a fő fajt, fajtát kell mintázni. Egy leadott minta minimum 0,1 kg növényi szervet (levél, levélnyél) kell, hogy tartalmazzon.
Egy mintát 50-100 db növény vagy minimum 100 db növényi szerv (levél, levélnyél) képez. Bogyós, csonthéjas és héjas ültetvényekben egy fáról legalább 2 db levelet kell leszedni a fa két, sorközi oldaláról, a koronaszint alsó harmadából. Szőlő esetén a leveleket (levéllemezt) az első fürt szárcsomójáról mintázzuk meg.
Nem szabad mintát gyűjteni:
- növényvédelmi permetezést követően a munkaügyi várakozási idő leteltéig;
- lombtrágyázás után legalább 2 hétig;
- sáros, szennyezett növényekről.
A mintába csak kifejlett, a fajtára jellemző, ép, egészséges, csapadéktól mentes növényt, levelet, illetve levéllemezt lehet szedni. A szegélyhatás elkerülésére a tábla szélső soraiból, illetve a sorok szélső növényeiből nem szabad mintát venni.
A pályázatban vállaltakon túl miért érdemes ültetvényben a megfelelő időben levél és talajmintát gyűjteni?
A tudatos tápanyag-gazdálkodás, a technológia változásai, a felhasznált műtrágyák minőségének javulása révén és a megosztott, hatékonyabb tápanyag ellátással az egységnyi terméshez kevesebb tápanyagot kell felhasználni.
A talaj- és a rendszeres levél/növényvizsgálatok költségei többszörösen megtérülhetnek, hiszen a vizsgálati eredmények alapján végzett tápanyag-visszapótlás javítja termesztett növényeink mennyiségi és minőségi mutatóit, a termés biztonságát, egészségesebb állományt biztosít, valamint racionalizálja a műtrágya-felhasználást.
Azonban ne csak az abszolút értékeket vegyük figyelembe, hanem a tápelem arányokat is, hiszen sok esetben a kedvezőtlen elemarányok okozzák a bajt (foszfor-cink, kálium-kalcium antagonizmus).
Érdemes tehát a növényeinkről is évente „vérképet” kapni a laboratóriumi eredmények alapján!
agrotrend.hu / Nemzeti Agrárgazdasági Kamara