Gazdálkodás

A levélminták időben történő vizsgálata jelentős előnyöket adhat

A VPAKG horizontális ültetvénycsoportban vállalható előírás a levélanalízis elvégzése, s annak figyelembe vétele a szeptember 30-ig elkészítendő tápanyag-gazdálkodási terv elkészítésekor. Fontos azonban, hogy a levélmintákat ne a kötelezően előírt végső dátumra, azaz augusztus 31-re gyűjtsük be, hiszen a nem megfelelő időben szedett növényminták beltartalmi értékei nem megfelelő, sőt félrevezető eredményeket produkálhatnak.

A mintavétel idejének megválasztása pontosan a növény fejlődési fázisához kötődjön, mert az egyes jól behatárolható fázisokban jelentősen változik a levelek tápelem tartalma. Az élettani folyamatok sajátosságai, valamint a környezeti tényezők sajnos sokkal nagyobb eltéréseket okozhatnak, mint azonos feltételek mellet a tápanyagellátás különbségei.

Forrás: pixabay.com

Gyümölcsfélék levélminta vételének ideje és kedvező makroelem tartalom a tápanyagszükséglet számításához és a tápelemek határértékei; sz.a.% (SZŰCS, 2004)

Gyümölcsfaj	N	P	K	Ca	Mg	Mintavétel időszaka
alma	2,3	0,16	1,3	1,5	0,33	VII. 15-VIII. 15
körte, birs, naspolya	2,2	0,23	1,4	1,4	0,40	VII. 15-VIII. 15
szilva	2,7	0,20	2,5	2,4	0,60	VII. 15-VIII. 15
cseresznye, meggy	2,7	0,20	1,7	2,3	0,65	VII. 1-15, szüret után
őszibarack, nektarin, eperfa	3,1	0,22	2,5	2,1	0,50	VIII. eleje
kajszi	2,3	0,20	2,7	1,8	0,50	VII. 15-30
dió	2,8	0,21	2,1	2,0	0,65	VIII. 15-30
málna, szeder	2,9	0,25	1,3	1,1	0,35	VIII. eleje, 5-12. levél
piros ribiszke	2,6	0,25	2,3	2,0	0,35	VII. 1-30
fekete ribiszke	2,8	0,27	1,6	2,0	0,32	VII. 1-30
szőlő	2,7	1,25	1,3	2,5	0,25	Teljes virágzásban (termőhajtásról)

Hogyan kell a mintát begyűjteni?

A mintavételi egység kijelölésénél alapul kell venni a talajmintavételi egységet (5 hektár), amit ezen belül a faj, illetve fajta határol be. A mintavételi egységbe egy faj, illetve egy fajta kerülhet. Vegyes állomány esetén a fő fajt, fajtát kell mintázni. Egy leadott minta minimum 0,1 kg növényi szervet (levél, levélnyél) kell, hogy tartalmazzon.

Egy mintát 50-100 db növény vagy minimum 100 db növényi szerv (levél, levélnyél) képez. Bogyós, csonthéjas és héjas ültetvényekben egy fáról legalább 2 db levelet kell leszedni a fa két, sorközi oldaláról, a koronaszint alsó harmadából. Szőlő esetén a leveleket (levéllemezt) az első fürt szárcsomójáról mintázzuk meg.

Nem szabad mintát gyűjteni:

növényvédelmi permetezést követően a munkaügyi várakozási idő leteltéig;
lombtrágyázás után legalább 2 hétig;
sáros, szennyezett növényekről.

A mintába csak kifejlett, a fajtára jellemző, ép, egészséges, csapadéktól mentes növényt, levelet, illetve levéllemezt lehet szedni. A szegélyhatás elkerülésére a tábla szélső soraiból, illetve a sorok szélső növényeiből nem szabad mintát venni.

A pályázatban vállaltakon túl miért érdemes ültetvényben a megfelelő időben levél és talajmintát gyűjteni?

A tudatos tápanyag-gazdálkodás, a technológia változásai, a felhasznált műtrágyák minőségének javulása révén és a megosztott, hatékonyabb tápanyag ellátással az egységnyi terméshez kevesebb tápanyagot kell felhasználni.

A talaj- és a rendszeres levél/növényvizsgálatok költségei többszörösen megtérülhetnek, hiszen a vizsgálati eredmények alapján végzett tápanyag-visszapótlás javítja termesztett növényeink mennyiségi és minőségi mutatóit, a termés biztonságát, egészségesebb állományt biztosít, valamint racionalizálja a műtrágya-felhasználást.

Azonban ne csak az abszolút értékeket vegyük figyelembe, hanem a tápelem arányokat is, hiszen sok esetben a kedvezőtlen elemarányok okozzák a bajt (foszfor-cink, kálium-kalcium antagonizmus).

Érdemes tehát a növényeinkről is évente „vérképet” kapni a laboratóriumi eredmények alapján!

agrotrend.hu / Nemzeti Agrárgazdasági Kamara