A klímaváltozás hatásai a gyepek fajösszetételére

A klímaváltozás az élet számos területére egyre erősebb hatást gyakorol. Kiemelten érintettek az agrárium és a természetközeli élőhelyek, mint például a kedvezőtlen termőhelyi adottságok mellett kialakult gyepek, melyek nemcsak élőhelyek, de nagy hazai kiterjedésük és állateltartó képességük által komoly gazdasági értéket is képviselnek.

Forrás: pixabay.com

A 2022-es és 2023-as évek időjárási anomáliái valamint az IPCC (2023) szakértői is felhívják a figyelmünket a szélsőséges időjárási kilengések gyakoribb megjelenésére, valamint a talajfelszín melegedésére. Ezek a változások a légköri CO2-szint emelkedésével karöltve előnyhöz juttatják az úgynevezett C4-es fotoszintézist folytató, elsősorban pázsitfűfajokat, melyek felszaporodását a szárazfekvésű, extenzív legelőinken gyakran előforduló túllegeltetés is segítheti. A fenti folyamatok miatt ezen fajok térnyerésére világszerte számítanunk kell, beleértve lokális inváziójukat is. Nézzük meg, milyen tényezők állnak potenciális sikerük mögött!

A korlátozott vízellátású időszakokban a C4-es fotoszintézis-típusú növényfajok C3-asokénál kedvezőbb vízfelhasználási hatékonysága, magasabb nyári fotoszintetikus teljesítménye, valamint magasabb hőigénye kimondottan a melegebb, szárazabb éghajlatú területeken jelent túlélési, illetve elterjedési előnyt. Jól példázza ezt az őshonos késeiperje utóbbi időben tapasztalt inváziója, a síkvidéki, aridabb területeken, valamint a napjainkban elsősorban a Kiskunságban igen agresszíven terjedő homoki prérifű, de említhetnénk a csillagpázsit és szürke fenyérfű országos szintű terjedését is. A folyamatért a kutatók elsősorban az elmúlt évtizedek szárazabb időjárását, valamint a cönológiai degradációt teszik felelőssé, melynek során „sebfoltozóként” jelennek meg a gyepben. Jellemző rájuk, hogy tavasszal később indulnak fejlődésnek, virágzásuk július-augusztus környékére esik. Felszaporodásuk gyakran a gyep belső szerkezetének a leromlásával jár együtt, és megnöveli az avar felhalmozódását, mivel avarjuk nehezebben bomlik le a C3-as pázsitfüvekhez képest, nagyobb C:N arányuk miatt. A kisebb fehérjetartalom és szőrös hajtások mellé nagy szén- és hamutartalom társul, amik miatt takarmányértékük elmarad C3-as társaikhoz képest. Terjedésük gyakran utak mentén jellemző, ahol a zavarás is segíti megtelepedésüket. Ismerjünk meg néhány fajt közülük, mert a jövőben vélhetően gyakrabban fogunk velük találkozni!

agrotrend.hu / Magyar Állattenyésztők Szövetsége