A KAP stratégiai tervek éghajlatváltozás-mérséklési potenciáljának becslése

Az Európai Bizottság közzétett egy tanulmányt, amely a 2023-2027 közötti időszakra vonatkozó 19 KAP stratégiai terv éghajlatváltozás-mérséklési potenciálját becsüli meg.

A tanulmány megállapítja, hogy ezek a tervek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a földhasználati szektor klímacéljaihoz, évente akár 31 millió tonna CO2e csökkentési potenciált elérve, főként a szénmegkötés és a talajból származó kibocsátások csökkentése révén.

Forrás: pixabay.com

A becsült mérséklési potenciálhoz legnagyobb mértékben hozzájáruló három mezőgazdasági gyakorlat: a vetésforgó vagy diverzifikáció, a takarónövények telepítésének kiterjesztése és az ökológiai gazdálkodásra való átállás (összesen 78%). A KAP eszközök közül az ökorendszerek adják a becsült mérséklési potenciál 38%-át, míg a vidékfejlesztési környezetvédelmi és éghajlati kötelezettségvállalások 30%-ot tesznek ki.

A tanulmány továbbá rámutat a meglévő szénelnyelők védelméhez való lehetséges pozitív hozzájárulásra, amely éves szinten 29 millió tonna CO2e-t jelenthet a vizsgált 19 KAP stratégiai terv alapján. Az ökológiai gazdálkodás fenntartásának támogatása az előzetesen becsült védelmi potenciál több mint felét (54%) teszi ki, ezt követi az erdőgazdálkodás (22%) és a gyepterületek védelme (18%).

Fontos megjegyezni, hogy a mérséklési és védelmi potenciált éves alapon becsülték, így ezek 2023-tól 2027-ig évente megvalósíthatók lennének. Hogy ezek a potenciálok mennyire valósulnak meg teljes mértékben, és milyen mértékben járulnak hozzá a 2030-as klímacélokhoz, az a végrehajtott intézkedések tényleges elfogadottságától és azok éves többlethatásától is függ, különösen az előző KAP programozási időszakhoz képest, amit jelenleg nem lehet pontosan felmérni.

Az elemzés egy kiindulópontot jelent egy tovább finomított módszertan kidolgozásához, amely a tagállamok intézkedés-elfogadottságra vonatkozó adataira és pontosabb mérséklési együtthatókra épül. Ezenkívül hozzájárulhat a földhasználati szektor kibocsátásainak és elnyeléseinek nemzeti leltárában tapasztalható magas bizonytalanság csökkentéséhez. A tanulmány ajánlásokat tartalmaz a nemzeti hatóságok számára. A Bizottság folytatja az együttműködést valamennyi tagállammal a KAP stratégiai tervekkel és az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos cselekvések, monitoring és jelentések javítása érdekében.

A 2024. októberben közzétett Klímaügyi Cselekvési Előrehaladási Jelentés szerint az agrárkibocsátások 2022 és 2023 között 2%-kal csökkentek, miközben a termelés fenntartása vagy növelése biztosította az élelmiszerbiztonságot az EU polgárai számára. Folyamatban van a további előrehaladás, különösen a szénmegkötés terén.

A KAP stratégiai tervek a teljes KAP költségvetés 32%-át irányozzák elő önkéntes környezetvédelmi, éghajlati és állatjóléti célú intézkedésekre. Az EU mezőgazdasági területeinek 35%-a részesülhet a szénmegkötést és a dinitrogén-oxid-kibocsátás csökkentését célzó intézkedések előnyeiből. Továbbá előrelépés történt a természeti erőforrások fenntartható kezelésének védelme terén is, különös tekintettel a talajvédelemre, amely önkéntes gyakorlatokkal az EU mezőgazdasági területeinek 47%-át fedi le. A KAP-on túl számos uniós alap – például a LIFE, a Horizont Európa (különösen a Talaj misszió) és a Kohéziós Alapok – is rendelkezésre áll a szénmegkötések elősegítésére.

Háttér

Az EU célja, hogy 2050-re klímasemleges legyen. Minden szektornak hozzá kell járulnia ehhez, beleértve a mezőgazdaságot és a földhasználati szektort is, az emissziók csökkentésével és a szénelnyelő kapacitások növelésével (talajban, tájelemekben stb.).

2050 felé haladva kiemelten fontos a politikák hatásának felmérése, hogy a tagállamok megfelelő intézkedéseket tervezhessenek klímacéljaik eléréséhez.

A tanulmány elemzi, hogy a 19 KAP stratégiai terv, amelyek 18 tagállamot fednek le, miként járulhat hozzá az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentéséhez, a szénelnyelések fokozásához és a meglévő szénkészletek megőrzéséhez. Először hoz létre kapcsolatot a tagállami KAP stratégiák tervezett eszközei és azok EU-szintű mérséklési potenciálja között, ugyanakkor nem veszi figyelembe más tagállami politikák és intézkedések hozzájárulását a KAP stratégiai terveken túl.

Az értékelési folyamat a rendelkezésre álló információktól, a használt mérséklési együtthatóktól és az alkalmazott mezőgazdasági gyakorlat becsült területének feltételezéseitől függően hozzávetőleges becsléseket ad.

A 18 tagállam együttesen az európai mezőgazdasági terület 92%-át és az EU agrárkibocsátásának körülbelül 95%-át fedi le. Az érintett tagállamok: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország és Svédország.

A 19 KAP stratégiai terv évente becsült 31 millió tonnás potenciális hozzájárulása 9 millió tonna ÜHG-kibocsátás csökkentésből és 22 millió tonna szénmegkötés fokozásából tevődik össze. Ezek az éves becsült hatások a 2021-es EU-18 mezőgazdasági emisszió 2,6%-át, valamint az UNFCCC közös jelentési formátumának (CRF) 4. szektorában (LULUCF) bejelentett nettó elnyelések 10,9%-át teszik ki. Egyúttal ezek az értékek 43%-át fedik le a 2021-es kibocsátási szint és a 2030-ra vonatkozó mezőgazdasági célérték közötti különbségnek, illetve 56%-át a LULUCF 2030-as célkitűzésének eléréséhez szükséges elnyelési kapacitás növekedésének.

Következő lépések

A tanulmányt kiegészítik a fennmaradó 9 KAP stratégiai terv elemzésével, amelyet 2025 elejére terveznek.

Időközben kapacitásépítési tevékenységek indultak a tagállami hatóságok

agrotrend.hu / Európai Bizottság