Két közös vonásuk van a gyorsan fejlődő amerikai Georgiában megtelepülő vállalkozásoknak: az egyik, hogy az ipartelepítést a felhőalapú számítástechnika és a mesterséges intelligencia fűti, a másik, hogy minden cég extra mennyiségű villamos energiát igényel.

A CloudHQ data center under construction on Waxpool Road in Ashburn, Virginia, US, on Wednesday, March 27, 2024. Amazon.com Inc. plans to spend almost $150 billion in the coming 15 years on data centers, giving the cloud-computing giant the firepower to handle an expected explosion in demand for artificial intelligence applications and other digital services. Photographer: Nathan Howard/Bloomberg
A legnagyobb energiafalók az adatközpontok / Fotó: Getty Images

Klímavédők kongatják a vészharangot

Élesen ütköznek Georgia államban a gazdaságfejlesztés és a klímavédelem érdekei. Attól lehet tartani, hogy az új ipari projektek áramellátása az eddiginél is több fosszilis tüzelőanyag elégetését igényli. Miközben a kormányzat a gazdaság zöldülése mellett is letette a voksát.

Az állam fő közműszolgáltatója, a Georgia Power tizenhatszorosára növelte energiakeresleti prognózisát,

amelyet földgázüzemű erőművek segítségével terveznek kielégíteni. Óriási vitákat váltott ki, hogy a Power terve évtizedekig magasabb szén-dioxid-kibocsátást eredményezne.

Egyes vállalatok most arra törekszenek, hogy egyedi megújulóenergia-megállapodásokat kössenek fejlesztésük támogatására. De a legnagyobb energiafaló létesítmények az adatközpontok, s úgy tűnik, rövid távon nem lesz annyi zöldenergia, amennyi ellátná a szervereket árammal. Olyan nagy iparági szereplőkről van szó, mint például az Alphabet (Google), amely két évtizede működtet adatközpontokat Georgiában, fokozatosan bővítve lábnyomát. Míg a Microsoft 2021-ben hozott létre egy új amerikai adatközpont-régiót Atlanta mellett. Az Amazon Web Services pedig nemrégiben földet vásárolt, hogy szerverfarmokat telepítsen.

Más államokban is hasonló a helyzet.

Az Egyesült Államok energiafelhasználása várhatóan 4,7 százalékkal bővül a következő öt évben, míg korábban csupán 2,6 százalékos növekedést becsültek

– figyelmeztet a Grid Strategies tanácsadó cég. Hozzátéve: lezárult az a kényelmes másfél évtized, amikor stagnált az amerikai a villamosenergia-kereslet, s csupán a szénerőművek leállításával csökkenteni lehetett az energiaszektor kibocsátását.

Mindenki a mesterséges intelligenciára fogad, de ki fizeti a számlát?

Egy generáció óta nem láttunk ilyet, Amerikát sokkolja a villamosenergia-rendszer túlterheltsége

– mondta Arne Olson, az Energy and Environmental Economics tanácsadó cég vezető partnere.

A Wall Street hatalmas fogadásokat tesz a mesterséges intelligenciára, ami a gazdasági növekedés motorja lehet a jövőben. A washingtoni adminisztráció dollármilliárdokkal ösztönzi a hazai csipfejlesztéseket. A vállalati Amerika meg éppen a fosszilis tüzelőanyagokról próbál leválni. A három törekvés egyszerre nem valósulhat meg.

Lassítani kell a tempót, vagy a fel kell adni a zöldcélokat.

Nem véletlen, amit Pat Wilson, a georgiai gazdaságfejlesztési tárca miniszteri biztosa mond, hogy ha valaki ipartelepítési céllal jelentkezik náluk, a beszélgetés legfőbb témája az üzem energiaellátása. Minden más szempont másodlagos.

Georgiában a megújulók még a Vogtle atomerőmű új blokkjaival együtt sem tudják biztosítani a gyorsan növekvő gazdaság energiaigényét. Sőt, az európainál olcsóbb amerikai energiaárak még német vállalatokat is átcsábítanak a tengerentúlra.