Komoly kihívás az inváziós fajokkal való küzdelem

Az inváziós fajok térhódítása napjainkban egy igen komoly probléma, hiszen az idegenhonos fajok jelenlétükkel az őshonos flóra- és fauna elemeket egyaránt veszélyeztethetik. Ahhoz, hogy egy faj inváziós vagy idegenhonos özönfajjá váljon egy olyan tulajdonság készlettel kell rendelkeznie, ezeket ha össze kell foglalnunk, akkor az mondhatjuk, hogy az alkalmazkodó képességük kiemelkedő.

Ez alatt értjük többek között, hogy a környezeti tényezőkkel szemben tágtűrésűnek tekinthetőek, szaporodási rátájuk maga (korai ivarérettség, nagy utódszám, gyors szaporodás), állatfajok esetében a mobilitásuk nagy. A felsorolt közös tulajdonságok teszik lehetővé, hogy az őshonos fajokkal szemben az élőhelyekre bekerülve, ott az ökológiai fülkéket (ökológiai niche) gyorsan betöltik, ez azonban hosszú távon előnytelen folyamatokat indukálhat, mint amilyen a biodiverzitás csökkenés, de növények esetében például a talaj túlhasználata is ide sorolható.

Az idegenhonos fajok bekerülhetnek behurcolással, ebben az esetben véletlenül (pl. áruszállítással) kerülnek meg, vagy történhet betelepítés is, melyet követőn a faj invázióssá vált. Ez utóbbira példaként hozhatjuk a kertészeti növénytermesztés bizonyos fajait, melyek a telepítést követően kivadultak, erre példa a kanadai aranyvessző (Solidago canadensis), a kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum), mely botanikus kertekből vadult ki, de potenciális egyes kokárdavirágok (Gaillardia spp.) is.

Fotó: Pixabay

Egyértelműen kirajzolódhat előttünk, hogy a természetes élőhelyeken milyen károkat tudnak okozni ezek a fajok, azonban a települések – kiemelten a városok – valamint az itt zajló emberi tevékenységet sem hagyhatjuk figyelmen kívül, mivel aktív szereplőként vesznek részt az özönfajok elterjedésében. Az elterjedés emberi tényezőiként itt a közlekedést szinte minden formáját, a mezőgazdasági termékekkel érkező „potya utasokat” is értjük, hiszen ezek sok gócpontként jelennek meg. Természetesen vannak kivételek is, gondoljunk a harlekinkaticára, mely napjainkban az egyik legismertebb hazai inváziós fej (de nem az egyetlen).

Ezt a Kelet-Ázsiában honost faj, mint biológiai védekezésben alkalmazható faj terjedt el, hazánkban az első észlelése 2008-ban történt, azóta pedig folyamatosan jelen van. Mivel ragadozó így a hazai őshonos katicafajok táplálékforrásait veszélyezteti, szaporodási rátája pedig magasabb.  A mobilitás biztosításán túl a városi környezet ökoszisztémaként értelmezve számost szolgáltatást nyújt az özönfajok számára, így a településre jellemző abiotikus tényezők sok esetben kedvezőek a számukra, melyhez könnyebben képesek alkalmazkodni, hiszen életfeltételeiket megtalálják itt, legyen szó ökológiai igényről, búvó, szaporodási vagy táplálkozási helyről. Az városon belül a „szemfüles” állatok számos forrásból szerezhetnek táplálékot, mely alól az inváziós fajok sem képeznek kivételt. Mindenképpen szót kell ejtenünk arról is, hogy az idegenhonos fajok esetében a természetes ellenség nem „költözik” velük, így sok esetben természetes ellenségük (állatok esetében) vagy károsítójuk, kórokozójuk (növények esetében) legtöbbször nincs. Ez pedig az egyedszám kordában tartását nagyban nehezíti.

Fotó: Pixabay

A fenntartható és élhető városok koncepciónak szerves részét képezi a városok biodiverzitásának támogatása, melyben az özönfajok komoly veszélyt jelentenek, mivel a zöld megoldások (pl. élőhelyek kialakítása, rekultiváció, alkalmazott zöldterületi növények fajkészlet váltása) a terjedésüket segíthetik.

Ennek kiküszöbölése gazdasági kárként jelenik meg, hiszen a zöldterületek – a növényeknél maradva példaként – gondozási- és ápolási munkálatok megnövekednek, mely többletköltségként jelentkeznek az adott település számára, ez pedig a fejlesztésektől (létesítés) vonhat el forrást. Ide kell sorolnunk az inváziós fajok monitorozását is, hiszen ezeket követni kell ahhoz, hogy a megfelelő, tervezett lépésekkel elejét lehessen venni a problémának, mely kapcsolódik a társadalmi kohézió témaköréhez is, mivel oktatás és ismeretterjesztés útján a lakosság ilyen terű ismeretei bővíthetők, inváziós fajokat felismerve pedig cselekvőképessé válnak a megoldásban.

Ennek és az özönfajokkal szembeni fellépés jelentősége a városokban nagy, mivel kihatással vannak az ott élők életminőségére, úgy hogy az ökoszisztéma szolgáltatások minőségét csökkentik, mint amilyen a szennyezőanyag megkötés, hőmérséklet reguláció (Urban Heat Island – UHI), csapadékmegkötés, biológiai sokféleség támogatása. Ezek a jóllétre és az életminőségre is hatással vannak, azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy egyes fajok potenciális veszélyt jelenteknek mint betegségterjesztő vektorok is.

Fotó: Pixabay

Az inváziós fajokra vonatkozóan törvényi szabályozás is életbe lépett, ez Az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014/EU rendelet. Ez többek között magában foglalja az inváziós fajok jegyzékét, az ezekhez kapcsolódó tartást, tenyésztést, a szállítást és értékesítést vagy a környezetbe való kibocsátást is, valamint az egyes esetekben szükséges engedélyeket, hatósági ellenőrzéseket is.

Agrotrend.hu/ Novenyvedoszer.hu