Nem kategorizált

A takácsatka így terjed a kerti növényekre

Főleg a leveleket szívogatják és közben a nyálukkal is mérgezik a növényt. A fogyatkozó klorofill miatt halványul, bronzosodik, majd teljesen elszárad a megtámadott levél. Megfigyelhető, hogy a fonákon, a szövedékükbe ragadt lárvabőrök miatt porosnak látjuk a leveleket. – írja Zsigó György növényorvos legújabb felhívásában.

Túlszaporodáskor a bimbót vagy a fiatal termést is megtalálják. A három fénykép egy kislevelű hársfán készült07.01-én. A halványuló levelek a fertőzés kezdeti szakaszára jellemzőek, a bronzszínű levél már súlyos fertőzésnek tekinthető, a végső stádium fotója pedig önmagáért beszél.

Fotó: Zsigó György

A hársnak „saját” takácsatkája is van, de a mikroszkóp alatt nyüzsgő atkák „hátán” látható két folt alapján a közönséges takácsatkára gondoltam. A mostani védekezés szempontjából nincs jelentősége a faj pontos meghatározásának.

A kerti növények is veszélyben vannak a hársfa közelében, mert soktápnövényű, a lágyszárúaktól a fásszárúakig mindenhol károsít. Gyakran a gyomokról pl. kedvencéről az aprószulákról terjed át a haszonnövényekre. Komoly károkat okozhat pl. a zöldbabon vagy az uborkán is.

A kétfoltos takácsatka életmódja

A kétfoltos takácsatka Magyarországon széles körben elterjedt atkafaj. Rendkívüli alkalmazkodóképes-ségének köszönhetően egészen szélsőséges viszonyok között is megtalálja életfeltételeit.

A kétfoltos takácsatka rendkívül kicsi, 0,2 – 0,47 mm testméretű atka.

A nőstények nagyobb, a hímek kisebb testméretűek. Színük rendkívül változatos, a sárgászöldtől a vöröses színárnyalatig is terjedhet, de ez függ a tápnövénytől és az évszaktól. A háti oldalon mindkét nem esetében két sötét folt látható, aminek színe, alakja és mérete is nagyon változatos. A lárva a kifejlett egyedhez hasonló tesfelépítésű, de világosabb színű és csak 3 pár, míg a kifejlett egyed és a nimfa 4 pár lábbal rendelkezik.

A kártevőnek szántóföldi körülmények között is több nemzedéke fejlődik ki egy vegetációs időszak alatt, ami 5-7 is lehet. Az ivarérett nőstények vagy a nimfák telelnek át a lehullott levelek, illetve növényi részek alatt. Tavasszal már 10-13 ºC hőmérséklet esetén előjönnek, és a kelő növényeken, gyomnövényeken táplálkoznak, ott is rakják le tojásaikat. A nőstényegyedenként lerakott tojások száma változó, de minden esetben függ a táplálék minőségétől és a hőmérséklettől. Az embrionális fejlődés hossza is függ a hőmérséklettől, magasabb hőmérsékleten gyorsabban, alacsonyabb hőmérsékleten lassabban megy végbe. A lárvák fejlődése során háromszor vedlik. Egy-egy nemzedék kifejlődésére kedvező körülmények között 10 nap is elegendő, ennek köszönhetően nagy a nemzedékszáma.
A magas átlagos hőmérsékletű, száraz, aszályba hajló évek a felszaporodásuknek kedveznek. Ilyen körülmények között júliusra-augusztusra kártételi szintre növekszik az egyedszámuk.

A kártevőre jellemző, hogy a levél fonáki részén szövedéket sző, aminek védelmében károsít. Ez legkönnyebben a főér mentén figyelhető meg. A szövedékbe talajszemcsék és egyéb szennyződések tapadnak, így első látásra piszkos foltnak tűnik.

Agrotrend.hu/ Novenyvedoszer.hu