A zseniális feltaláló, a magyar elektrotechnika úttörője, BLÁTHY OTTÓ TITUSZ (Tata, 1860. augusztus 11. – Budapest, 1939. szeptember 26.) a bécsi egyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet. 1883-ban...
Az európai utazó és vízépítő mérnök, ID. BODOLA LAJOS (Kézdimarkosfalva, 1825. augusztus 10. – Kézdimarkosfalva, 1897. április 2.) az 1848-49-es szabadságharcban Gábor Áron munkatársa, majd a...
Sztrókay István, (Tolmács, 1869. augusztus 4. – Budapest, 1938. július 24.): mérnök, a budapesti városi közlekedés szakértője. Oklevelét a budapesti műegyetemen szerezte. Pályafutását a budapesti Városi...
A világtörténelem egyik legnagyobb inflációját az 1946. augusztus 1-jén bevezetett forint zárta le. Az 1945 nyarán nekiiramodó infláció egy év múlva már soha nem látott méreteket...
A Műegyetem első atomfizika-professzora, a sikeres Hold-radar kísérleteket végző Bay Zoltán (Gyulavári, 1900. július 24. – Washington, 1992. október 4.) 1923-ban szerzett tanári oklevelet Budapesten. Doktori...
Schlattner Jenő, (Salgótarján, 1896. július 21. – Budapest., 1975. október 10.): gépészmérnök, tüzeléstechnikai szakember és szénkémiai kutató. Oklevelet a budapesti műegyetemen szerzett (1921). 1924-től a salgótarjáni...
Náray-Szabó István, (Szombathely, 1899. július 20. – Budapest, 1972. szeptember 16.): fiziko-kémikus, egyetemi tanár, a szilikátok szerkezeti rendszertanának egyik kidolgozója. A budapesti műegyetem vegyészmérnöki karán 1922-ben...
KAÁN KÁROLY, (Nagykanizsa, 1867. július 12. – Budapest, 1940. január 28.): erdőmérnök, az Alföld átfogó fásításának kezdeményezője, az első természetvédelmi törvény megalkotásának közreműködője. A selmecbányai erdészeti...
1989-ben aláírták az ENSZ Fejlesztési Programját. A program vezetői javasolták, hogy július 11. legyen A VILÁG NÉPESSÉGÉNEK NAPJA. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a...
A hatvanas évek elején az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt által végzett geofizikai, szeizmikus mérések mutatták ki az algyői boltozatot, amelyen a Tröszt 1965-ben megkezdte 1....