Az elméleti fizika egyik első magyarországi művelője, a lökéshullámok elméletének kidolgozója, Zemplén Győző (Nagykanizsa, 1879. október 17. – Monte Doloro, 1916. július 29.) középiskolai tanulmányait Fiuméban...
Pantocsek József (Nagyszombat, 1846. október 15. – Tavarnok, 1916. szeptember 4.): botanikus, mikropaleontológus, orvos, a mikrofotográfia első magyarországi alkalmazója. Egyetemi tanulmányait Göttingenben és Bécsben végezte. Bécsben...
Bittó Béla (Moson, 1865. október 12. – ?) vegyészprofesszor több, mint 20 éven át volt a Szabadalmi Bíróság címzetes alelnöke. Bölcsészdoktori oklevelét a bécsi tudományegyetem kémia...
Tormay Béla, Krenmüller (Szekszárd, 1839. október 10. – Budapest, 1906. december 29.): mezőgazdász és állatorvos. Az országos állatorvosi egyesület első elnöke, a magyar állattenyésztés rendszeres tenyésztő...
Vendel Miklós, (Sopron, 1896. október 8. – Sopron, 1977. február 7.): geológus, Kossuth-díjas egyetemi tanár, a hazai bányászat teleptan elismert szakértője. 1914-ben beiratkozott a budapesti tudományegyetemre,...
Xántus Jánost (Csokonya, 1825. október 5. – Budapest, 1894. december 13.), az Állatkert megalapítóját, utazót, néprajz- és földrajztudóst, az észak-amerikai kontinens és Ázsia növény- és állatgyűjtőjét...
Haynald Lajos (Szécsény, 1816. október 3. – Kalocsa, 1891. július 4.) kalocsai érsek, a növénytan kutatója, a magyar tudomány bőkezű mecénása a nagyszombati és a bécsi...
A XIX. század második felében, az ipari-tudományos forradalom légkörében fogalmazódott meg Európa-szerte a földtani intézmények megalapításának gondolata. Magyarországon a kiegyezés idején adódott erre lehetőség. I. Ferenc...
Hantken Miksa (Jablonka, Szilézia, 1821. szeptember 26. – Budapest, 1893. június 26.): geológus és paleontológus, egyetemi tanár, az MTA levelező (1864), majd rendes tagja (1874). Főiskolai...
A dunai gőzhajózás megindulása (1817. március 21.) után közel három évtizeddel jelent meg a Balatonon az első gőzhajó. Egyik kezdeményezője és tetemes részben anyagi támogatója Széchenyi...