Tönkrement Ukrajna második legnagyobb baromfitermelője

Az Agromars januárban még reménykedett abban, hogy a belföldi kereslet helyreáll, és ismét nyereségessé tudja tenni működését, de ennek nincs jele, a csirkehús árak alacsonyan vannak, közben pedig a költségek, főként a takarmányárak emelkedése miatt adósságainak törlesztését nem tudta folytatni. Ez a csoport a belföldi piacra koncentrált, ahol fokozott az árérzékenység. (Csak zárójelben teszem hozzá, hogy Ukrajna legnagyobb tojástermelője, az Avangard is 8 üzemének bezárására és 3500 munkatársának elbocsátására kényszerült 2020-ban.)

Ukrajna baromfiszektora kiemelkedően koncentrált. Termelésük közel 90 százaléka már modern, nagyüzemi telepeken történik. Ezek a nagy cégek maguk állítják elő a takarmánynövényeket és keveréktakarmányokat, a tenyészanyagot, és jellemzően vágókapacitásokkal is rendelkeznek. Ezért is gerjeszt óriási hullámokat a 2. legnagyobb csoport csődje. Van egy domináns piaci szereplő, aki a tartós expanzióban is meghatározó. Az MHP SE az ország csirketermelésének több mint felét, a belföldi csirkehús piac 35, a készítménypiac 55 százalékát, az export 90 százalékát tartja kezében. Európában már a legnagyobb, de stratégiai céljuk a világ egyik legnagyobb baromfiipari cégcsoportjává válni. Az ország máris negyedik a baromfihús exportőrök listáján. Csak Brazília, az EU és Thaiföld előzi meg. A folyamatos termelő és feldolgozó kapacitásbővülés is leginkább náluk történik. Ennek keretében nem csak a belföldi kapacitásokat növelik nagy ütemben, hanem 2019-ben megvették a szlovén Perutnina Ptuj nevű csirke és pulyka feldolgozót, mintegy 60 ezer tonnás éves kapacitással. (2017-ben próbálkoztak egy lengyel baromfis csoport /Exdrob/ megvásárlásával, de sikertelenül.) 2022-ig szóló üzleti tervük szerint a termelés éves átlagos növekedése továbbra is 10 százalékos lesz. 2020-ban termelésük növekedése ugyan lelassult (+0,3%), de a 731 ezer tonnás kibocsátás jól érzékelteti méretüket. Az export aránya árbevételükben 53 százalék. Ráadásul a baromfi csak az egyik üzletáguk! Csak hogy érzékeljük: Magyarországon 2020-ban – vágott súlyban – 514 ezer tonna volt az összes baromfivágás.

Az ukrajnai baromfiszektor hosszú évek óta tartó dinamikus növekedése ugyan folytatódott tavaly, de a második félévben már elkezdődött a lendületvesztés. A koronavírus és a baromfiinfluenza egymás hatását erősítve visszafordította a csúcsról a szektort. 2020-ban még közel 3 százalékkal emelkedett a termelés és az export (+5,4%), idén azonban visszaesés várható (termelés -3, export -4%), és emelkedni fog az importjuk (+31%), amivel a hazai termelés csökkenését fogják ellensúlyozni.

Ukrajna baromfihús mérlege, ezer tonna

Forrás: USDA

Az ukrajnai baromfipiac egyébként stabil, de leginkább az olcsó termékkategóriákban erős. A lakosság húsfogyasztásának fele baromfi. A prémium csirkerészek exportra kerülnek, így van hely az olcsó belsőségek importjának is. A főleg a készítményekbe kerülő import csaknem 100 százalékban az EU-ból származik, de Magyarország nem szállít be érdemi mennyiséget. Szóval ők eladják nekünk a prémium termékeiket, mi (értsd EU) pedig a legolcsóbbakkal tudunk csak ott jelen lenni, az arányok értékben egyértelműen a javukra dőlnek el. Ez a trend évek óta tartósan erősödik. Az EU még rá is tett egy lapáttal, amikor 2019-ben tovább növelte a vámmentes kvótát. Ennek keretében tavaly 65, idén pedig már 70 ezer tonna baromfihúst hozhat be Ukrajna az EU-ba. Ha ehhez hozzátesszük a folytonos trükközést a vámtarifaszámokkal a kedvezményes EU kvóta korlátainak túllépése érdekében, már egészen egyoldalúnak tűnik a kép. Persze tudom, a nagypolitika!

Vigyázat! Jönnek!

Ami miatt fentiekkel tisztában kell lennünk az, hogy Ukrajna Magyarországra irányuló exportja a pandémia előtt nagy ütemben növekedett. Ezt 2016 óta egyértelműen lehet látni. Lengyelország és Németország után már nálunk adnak el a legtöbbet a közösségi piacon.

Miután tehát Ukrajna kedvezményes baromfihús kvótáján belül egyre nagyobb arányban a magyar piacra szállít, ideje komolyan vennünk az ukrán versenytársat az állati termékek piacán is.

Bár számos korlátba ütköztek, 2020-ban mégis új csúcsra jutottak a baromfihús exportban. Egyedül az EU irányában volt visszaesés. A tavalyi madárinfluenza kitöréskor tilalmat, majd negyedéves kvótanyílást tapasztaltak az EU részéről. Így az erre a piacra irányuló csirkehús exportjuk harmadával (-32%) esett tavaly. Az itt kieső mennyiséget a Közel-Keletre irányította át. Megjegyzem, az EU nem alkalmazott regionalizációt, Ukrajna egész területéről tiltotta meg 2020. január 22-étől madárinfluenza miatt az importot (bár a korábbiakhoz hasonlóan ismét csak két hónapig). EU beszállítási engedéllyel csak 5 (illetve az Agromars kiesésével már csak 4) üzem rendelkezik. 2021-ben várhatóan tovább csökken Ukrajna EU-ba irányuló csirkehús exportja. 

Forrás: USDA

A tanulságot ki-ki levonhatja. Egyik oldalról kedvező lehet a hazai szektor számára, hogy a szomszédunkban egy nagy piaci szereplő kiesik és nő az importigény. Másrészt viszont aggasztó, hogy ez azért következett be, mert nem tudták a költségemelkedéseket tovább hárítani. A nemzetközi elemzések menedzsment problémákról és az alacsony csirkeárak miatt tartósan veszteséges működésről írtak. Míg ez a cég a belföldi piacra fókuszált, a szintén magasan koncentrált magyar baromfiipar erősen exportorientált, és a belső piaci fizetőképesség sem esett vissza oly mértékben, ami az ukrajnai esetet vizionálná nálunk.

Fórián Zoltán

vezető agrárszakértő

Erste Agrár Kompetencia Központ